Fecskekatasztrófa az országban – Oda a hazai fecskeállomány?

Mentsük meg a fecskéket! 

Riadtan szálldostak, köröztek, sokszor nekimentek a házfalnak, menedéket kerestek, fedett teraszon, garázsban, eresz alatt. A mögöttünk álló esős napokon országszerte, de leginkább a Balaton környékén bárki láthatott bajba jutott fecskéket. Nem egyet, nem kettőt, hanem akár több százat.  

„Gyenesdiás nagy strandon etetésben jártas segítő kéne. Fecske van, lisztkukac van.” 
„400 L kukac érkezik másfél órán belül az északi partra, hol van rá szükség?” 
„Érdeklődnék, van-e valakinek élő lisztkukaca itt a környéken, mert venni már nem lehet. Vonyarcvashegyen vagyunk, ha eláll az eső, megint megyünk a fecskéket etetni. Már 2 napja ezt csináljuk.” 

Néhány segítségkérő bejegyzés a Mentsük meg a fecskéket! Facebook-csoportból. A több mint 45 ezer tagot számláló csoport célja olyan civil emberek toborzása, akik szívükön viselik a magyarországi fecskék sorsát.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is felhívta a figyelmet arra, hogy a fecskék különösen érzékenyek a több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra. Ilyenkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek”, ezért a madarak éhezni kezdenek, három-négy nap múlva pedig tömegesen éhen pusztulnak.  

Ezért azt tanácsolták, hogy aki csak teheti, nyissa meg a garázsát, melléképületét, lépcsőházát, istállóját a madarak számára, hiszen így akár egy-két nappal is tovább kibírják.  

Madarak ezreinek lehet így segítséget nyújtani.   

 Tömegével pusztultak el az utakon 

 Egy fecske 4–5 napig a nap 24 órájában repül, naponta 1000–1200 kilométert meg tud tenni, valamint akár ezer kilométeres távolságból is érzékeli a markáns időjárási frontok közeledtét, és időben el tud húzódni délre – erről beszélt Orbán Zoltán az MME szóvivője a Gyöngyösi Tv-nek. Vagyis mi történt a mögöttünk álló napokban?  

Kép

Kép: Sóstó Vadvédelmi Központ

 A szakember szerint a fiatal, rutintalan madarak rossz döntést hoztak, nem repültek el. Péntek reggel, amikor elkezdtek volna vadászni, megérkezett a hűvös, esős idő. A repülő rovarok – amik a fecskék kizárólagos táplálékai – viszont elültek, ezért a madarak nem tudtak mivel táplálkozni. Elfogyott az energiatartalékuk, illetve a testükben tárolt zsír, felélték a repülőizmaikat. A hétvége alatt, nagyjából vasárnap reggelre annyira eléheztek, hogy mindenképp elindultak vadászni, és rengeteg egyed éhen halt.  

 „Szó szerint repülve haltak meg a fecskék” – fogalmazott Orbán Zoltán.  

 
„Katasztrófa van sok helyen, de főleg a Balaton északi partján, a 71-es főúton. Tucatjával – több ezren – vannak halott fecskék az úton Balatonalmáditól Keszthelyig (…) Ismét kérünk mindenkit, hogy óvatosan, lassan vezessetek. A fecskék alacsonyan repülve az utak felett szedegetik a repülő rovarokat, az aszfalt melege miatt leszállnak, és ott is pihennek meg” – írta vasárnap a veszprémi Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont. A Balatonon volt a legnagyobb a krízis, mert az árvaszúnyograjzás a radarképek alapján kb. 1,2–1,5 millió fecskét oda vonzott.  

 Oda a hazai állomány?  

 Amelyik fecskét a rossz idő az országban érte, és nem volt megfelelő kondícióban, vagy nem kapott hatékony segítséget, az javarészt elpusztult. Hogy mekkora a veszteség, azt majd csak jövő júniusban fogjuk látni, amikor az egész hazai fészkelőállomány visszatér. „Szó sincs arról, hogy a magyarországi fecskeállomány most lenullázódott. A vonulás során nap, mint nap szembesülhetnek ilyen helyzettel, tudják is kezelni. Sokan elpusztultak, de tudni kell, hogy az évi vadmadár-szaporulat 79 százaléka mindenképp elpusztul” – összegezte az MME szóvivője.  

Az InfoRadiónak arról is beszélt, évezredekkel ezelőtt még csak százévente háromszor volt hasonlóan szélsőséges idő, mint az elmúlt napokban.  

Akkoriban a teljes fecskeállománynak akár több mint a fele is elpusztulhatott, ám utána volt 30–40 évük a madaraknak a regenerálódásra. Napjainkban viszont nem ez a helyzet.  

Különösen az ezredforduló óta a civilizációs ártalmak, változások, az emberi mulasztások (például a nagyüzemi mezőgazdaság, állattartás visszaszorulása, a nem korszerű vegyszerrel végzett szúnyoggyérítés, a fecskefészkek leverése) és a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban kialakuló szélsőséges időjárási helyzetek nagyon rosszul érintik a madárvilágot, kiváltképp a fecskéket.  

Kép

Kép: Sóstó Vadvédelmi Központ

Az ezredforduló óta megfeleződött a hazai fecskeállomány, napjainkra kétmillió fecske hiányzik Magyarországról. Pedig fontos szerepet töltenek be az ököszisztémában: évente kétezer tonna kártevő rovartól szabadítanának meg minket, amelyeket repülés közben ejtenek el. Augusztusonként kétmillióval kevesebb fecske van az országban, mint két évtizeddel ezelőtt, ennek az a következménye, hogy mivel egyedenként legalább egy kilogramm rovart fogyasztanak, kétezer tonna rovarral több marad életben.  
Ha egyre fogynak a fecskék Magyarországon, akkor miért volt most mégis ennyi országszerte? Azért, mert tart a költöző madarak vonulása.  

Nagy részük tőlünk északabbra fészkelő, áthaladó madár: Skandináviából, a Baltikumból, Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából érkeztek hozzánk, és itt érte őket a hideg idő.  

Az ország leghidegebb településén, Zabaron állítólag százezres mennyiségben rekedtek meg. 

Mivel etessük őket?  

A fecske a természetben még vonulás előtt sem halmoz fel olyan extrém mennyiségű zsírtartalékot, mint például a poszáták vagy a sárgarigó. Ha nem találnak rovarokat, nem állnak neki bogyókat, terméseket, gyümölcsöket fogyasztani, hanem elcsigázottan repkedve, talajra leszállva, ott járkálva vagy épp a kerítésekre kiülve kutatják, kémlelik a zsákmányt. Egy idő után ezt feladják, beülnek a fészkekbe vagy egyéb védett helyekre, és kivárnak, hangsúlyozta a Madárkórház Alapítvány Gádorosi Mentőállomása. 

Intelligens madarak, képesek a rovarokat leült, ledermedt állapotban is felcsipkedni, viszont ilyen módon nem tudnak olyan hatékonyan táplálkozni, mintha ugyanezeket a rovarokat a levegőből kapkodhatnák. Ha csak és kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, akkor mivel etethetjük őket?  

Amikor a mostanihoz hasonló tömeges fecskekrízis van, akkor célszerűbb, ha otthon próbálunk gondoskodni néhány bajba jutott egyedről. Ha egy fecske már annyira legyengült, hogy kézzel is megfogható, a lakás melegében, dobozban tartva, kézből etethetjük, legömbölyített végű csipesszel. Legjobb megoldás a lisztkukac (nem ugyanaz, mint a csontkukac – a csonti tilos!) A darabolt marhahús, nedves macskakonzerv, túró, reszelt sajt, főtt tojás keverékéből álló táplálékról a madarak nagy valószínűséggel nem ismerik fel, hogy az eleség. Emiatt érdemes lisztkukacot is tenni ezekre. 

A bokrok, tuják megrázásával az árvaszúnyogok, rovarok „előcsalogathatók”, így segíthetjük a madarakat táplálékhoz jutni. Ahhoz, hogy képesek legyenek Afrikáig repülni, 18–22 grammos súlyt kell elérniük. A vonuló madarak életében a vizes élőhelyek kiemelten fontosak, hiszen nagy tömegű rovarral csak ezeken a részeken találkozhatnak. Vagyis a magyarországi élőhelyek védelme nemcsak a hazai állomány, hanem a telelő, vonuló madarak miatt is kiemelten fontos. 

Háromszáz madarat fogadott be egy bőnyi lakos 

 „Elképesztően szomorú napunk volt. Több mint 400 haldokló fecskén próbáltunk segíteni a rengeteg telefon mellett. Egytől egyig át lettek nézve, és megfelelő ellátást kaptak. Most fűtött, számukra berendezett helyiségben próbálnak erőre kapni. Nem lehet megmondani, hányan élik túl, amit lehetett, azt megtettünk értük” – írta vasárnap a Sóstó Vadvédelmi Központ.  

 Ha mindenki bevisz csak tíz, az éhenhalás küszöbén álló fecskét a madármentő állomásra, a mentőközpontba pillanatok alatt bekerül ezer, amiket azonnal etetni kell. Minden bajba jutott madár megmentése, etetése egyenként ezekben a napokban lehetetlen, ezért is van nagy szükség a lakosság segítségére. 

Országszerte sok madárszerető fogott össze, hogy segítsen a bajba jutott villásfarkúaknak. Csoportok alakultak, ahol információkat, fecskeetetési praktikákat osztottak meg egymással az emberek.  

A Bőnyben élő Kok Annamária – aki évek óta foglalkozik sérült vagy elárvult madarakkal és vadállatokkal – legalább 300 fecskét fogadott be, és azt mondja, soha ilyen pozitívan nem csalódott még az emberekben.  

A madarak nagy része a jó idővel útnak indulhat, az agyrázkódást szenvedett példányokat is még idén szabadon lehet engedni, a törött csontú fecskéknek azonban itt kell telelniük.  

„Pontos számot még nem tudok, de körülbelül 50–70 madárnak kell majd maradnia. Szerencsére takarmányból elég jól állok, de ha valakinek van felesleges lisztkukaca, annak mindig örülök” – mondta a bőnyi madármentő a Kisalföld-nek. 

 A borús napoknak mostanra vége, így amelyik madárnak sikerült a túlélés, miután megerősödött, folytathatja útját Afrika felé. Jobban tesszük, ha nem felejtjük el hirtelen a pár napos fecskekatasztrófát, mivel az extrém időjárási jelenségek miatt hozzá kell szoknunk, biztosan nem ez volt az utolsó eset, hogy a villásfarkúak a segítségünkre szorultak.