A REponttól a babaruha-kölcsönzőig – Újrahasznosítás mindig újratöltve
Képzeljünk el egy bolygót, ahol nincs értelme a szemét vagy a hulladék szavaknak, mivel a lakók csak egy dolgot ismernek: az alapanyagot. Ezen a helyen az emberek csak azt vásárolják meg, ami nélkülözhetetlen a számukra, amire pedig nincs szükségük, azt elajándékozzák, új célt találnak neki, vagy bedobják a többi alapanyag közé, ahol újrahasznosulhat, hogy később más is örömét lelje benne. Sokan vannak, akik ötleteikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy apró lépésekkel, de közelebb kerülhessünk ehhez az idilli képhez.
„A körforgásos gazdaságra történő folyamatos átállás fő célja a termékek életciklusának meghosszabbítása, a hulladékképződés csökkentése és a keletkezett hulladék minél nagyobb mennyiségének újrahasznosítása – összegez dr. Bartus Adrienn, a Pest Vármegyei Kormányhivatal országos környezetvédelmi főosztályának vezetője, aki arra is kitér, hogy számos biológiailag nem, vagy csak lassan lebomló termék kerül be a körforgásos gazdaság folyamatába, amely rövid használat után hamar hulladékká válik. – Ilyenek például a műanyag zacskók, nedves törlőkendők, dohánytermékek vagy a gombelemek. A fogyasztói társadalom fokozott igényeinek kielégítésére előállított elemek, textilek, valamint a háztartásokban használt kis- és nagygépek, gépjárművek, gumik és akkumulátorok hasznosítására környezetvédelmi szempontból szintén kiemelt figyelem irányul” – teszi hozzá a szakember.
Világszerte újabb és újabb fenntartható megoldással állnak elő az innováció mesterei, és ha már azonos az életterünk, miért ne tanulhatnánk el egymástól azokat a zseniális ötleteket, amelyek nemcsak praktikusak, hanem a környezetünket is segítenek élhetőbbé tenni.
Kezdjük rögtön egy itthoni példával!
Bedob, présel, fizet – itthon is működik a REpont‑rendszer
Csak Magyarországon évente 3,2 milliárd műanyag palack kerül forgalomba, amelynek csupán töredékét sikerül a hagyományos szelektív hulladékgyűjtéssel begyűjteni. Ezt az arányt hivatott javítani hazánkban a REpont‑rendszer, amelyhez hasonlókat mintegy húsz éve működtetnek Európa-szerte.
„A hulladékok újrahasznosítási arányának növelése érdekében bevezetett visszaváltási rendszer a féléves türelmi időszak lejártával, július 1-jén élesedett. Az 1 deciliternél nagyobb és maximum 3 liter űrtartalmú italtermékek esetében 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni, amelyet leadáskor – üres, sértetlen csomagolás esetén – visszakaphat a vásárló. Július 1-jétől a gyártók csak a jelöléssel ellátott műanyag palackot, aludobozt, sörösüveget hozhatnak forgalomba, azonban a határidő előtt forgalomba hozott termékekkel a készlet erejéig még találkozhatunk a boltok polcain” – zárja szavait dr. Bartus Adrienn.
A visszaváltó automaták a REpont mobilalkalmazás segítségével kereshetők meg, amely a rendszert kiépítő és üzemeltető MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-hez kötődik.
A visszaváltható csomagolásokat minden négyszáz négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzlet köteles átvenni, viszont lehetnek olyan kisebb üzletek, amelyek kézi visszaváltással csatlakoznak a rendszerhez.
Babaruha-kölcsönzővel a textilhulladék ellen
Első kislányom születése után szinte sokkolt, milyen ütemben nőnek a kisbabák. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy édes ruhácska hátracsúszott a polcon, és mire két héttel később megtaláltam, már csak a baba fejecskéjét tudtam belebújtatni. A ruhák egyre csak gyűltek, mígnem kénytelen voltam a szüleimet megkérni, hogy őrizzék meg nekem a dobozokat a kistesó érkezéséig.
E probléma fenntartható megoldására rukkolt elő egy zseniális ötlettel az OiOiOi. A svájci start-up havi vagy éves előfizetési díj ellenében biztosít jó minőségű babaruhacsomagokat kölcsönbe. Ha a gyerek kinőtte a ruhákat, egyszerűen eljönnek értük, és hoznak egy újabb dobozt, a megrongálódott darabokat pedig megpróbálják megjavítani, és ha nem sikerül, eladják sarazós, festegetős, maszatolós célokra. A rendszer jelenleg Svájcban, Németországban és Liechtensteinben érhető el a szülők számára.
Én csak kidobnám a barackmagot, neked nem kell?
Nemrég egy drogéria „zöldpolcán” nézelődve olyan termékre leltem, amelyet hazaérve büszkén mutogattam a családomnak: „Nézzétek, milyen okos ötlet! Hulladékáfonyából csinálták a tusfürdőt! És milyen jó az illata.”
Az élelmiszeriparban rengeteg olyan „szemét” képződik, amely egy kis ráfordított energiával értékes alapanyagként szolgálhat.
Ezeknek a matériáknak a hatékony felkutatására hozták létre szintén Svájcban a RethinkResource platformot, amely összeköti az iparági szereplőket az online térben. Így találhat rá például egy gyümölcsfeldolgozó cég olyan kozmetikai márkára, amely fel tudja használni termékeihez a biohulladékot.
Birtokolj kevesebbet, élj többet!
A helyhiány olyan probléma, amellyel főképp a városi emberek szembesülnek mindennap. Gyakran morfondírozom azon, hogyha nem kellene a pesti lakásomban a porszívót, a vasalódeszkát, a nyomtatót állandóan valahová pakolgatni, nem is kellene új helyre költözni, ha még egy kisbaba érkezne a családba.
A tízmilliós megapoliszokban még nagyobb gondot okoz a kényelmes együttélés, nem csoda, hogy New Yorkban találták ki azt a megoldást, amely lehetővé teszi a társasházak lakóinak, hogy ahelyett, hogy telezsúfolnák a lakásukat használati tárgyakkal, csak lemennek az épület alsó szintjén lévő kölcsönzőbe, és bérbe veszik azt, amire szükségük van. Sőt, a TULU azt is lehetővé teszi, hogy olyan új dolgokat próbálhassanak ki a felhasználók, mint a VR-szemüveg. Kölcsönzőik jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában, Angliában és Írországban működnek.
Szemétből energia, tetőből sípálya!
Vessünk egy pillantást Koppenhágára és a világ leghatékonyabb, hulladékból energiát előállító erőművére. „Annyi dolgot kell újrahasznosítanunk, amennyit csak tudunk, de el kell ismernünk, hogy vannak olyan termékek, amelyek nem újrahasznosíthatók. Minden ilyen hulladék az AmagerBakke erőműben végzi, ahol zöldenergiává formáljuk a szemetet” – lelkendezik Jacob Simonsen ügyvezető a cég honlapján.
Az erőmű mintegy félmillió ember energiafelhasználását biztosítja, a kibocsátási értékei pedig jóval a határérték alatt vannak. Az épület tetejére ráadásul sípályát is építettek, amely rövid idő alatt a koppenhágai lakosok egyik kedvenc közösségi terévé vált.
A műanyaghulladékból épült házaké a jövő?
A jakartai Sabrina Ovy öt éve jött rá arra, hogy hogyan lehetne az egyszer használatos műanyagot építőanyaggá formálni a hagyományos, családi téglagyár eszközeinek segítségével. A cég keveri a vulkáni hamut a kővel, cementtel és azzal a műanyaghulladékkal, amelyet az indonéz háztartásoktól kapnak. A téglákat jellemzően olyan szervezetek használják fel, amelyek a szegényebb közösségek lakhatását igyekeznek biztosítani. Sabrina idén fogja megnyitni új üzemeit Jáva központjában és Balin, emellett iskolákba is szeretne eljutni, hogy népszerűsítse a tudatos hozzáállást az egyszer használatos műanyagokhoz.
A cikk a Pest Vármegyei Kormányhivatal támogatásával készült.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Műanyagok a mosógépből – mit tegyünk, hogy ne kerüljenek a természetbe?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
