„A Nyugati parkolójában megsülne egy tojás az aszfalton” – Drónokkal azt is megmérhetjük, amit másképp soha

„Feldobtunk egy telefont, és fentről csinált egy képet”

Márkus Lőrinc és Bene Máté a húszas éveik elején járnak, de már gyermekkoruk óta barátok. Együtt koptatták az iskolapadot a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban, amikor megismerkedtek a drónok világával. 
„Tizenkét évesen azzal szórakoztunk, hogy feldobtunk egy telefont, beállítottunk rajta időzítőt, és fentről csinált egy képet. Mivel ez nagyon megtetszett, elkezdtem nézegetni az interneten olyan kis távirányítós helikoptereket, amiken van kamera. Meg is rendeltem, ám felhívtak az áruházból, hogy sajnos ez a helikopter nem kapható, de tudnak egy ugyanolyan kamerás drónt adni. 

Ekkor tudtam meg, mi is egyáltalán a drón. 

Felreptettük pár tíz méter magasra, és fotót csináltunk” – idézi fel Lőrinc. „Apukám vett egy elsőgenerációs, hungarocellből összeépített drónt, amin már volt egy csőkamera. Nálam onnan kezdődött a drónos szerelem” – folytatja Máté. 
Az első komolyabb drónjukat már együtt vásárolták. Saját kis céget alapítottak, rendezvényeken fényképeztek, videóztak, reklámfilmek forgatásakor a légi videózásra drónokat használtak. A fiatalok felismerték, hogy a drónozás sok területen, például a mérnöki szakmákban is hasznos lehet. Ám ez még annyira új dolog Magyarországon, hogy hivatalos képzés nincs rá, ezért beiratkoztak egy cég által tartott kurzusra, ahol megismerkedtek a térinformatikai felmérésekkel. Végül 2021-ben megalapították az AirScant.

De mit is csinálnak pontosan? „A valóságot digitalizáljuk informatikai megközelítésből” – foglalja össze Máté. Képesek épületek, tárgyak teljes mását elkészíteni három dimenzióban, digitálisan. „Fotogrammetriával és lézeres technológiával készítünk 3D modelleket tárgyakról vagy akár nagyobb épületekről kívül-belül. 

Fel tudunk mérni egy épületet centiméterre, milliméterre pontosan: távolságot, dőlésszöget, minden más paramétert. 

Így a tervezőépítésznek nem kell kijárnia a terepre. Nemrég az M3-as autópálya mellett egy hirdetőoszlopot le akartak cserélni. Ahhoz, hogy le tudják mérni, le kellett volna zárni az autópályát, és odaállni egy daruskocsival. Mi viszont drónnal körbe tudtuk repülni, modelleztük, és utólag milliméterre pontosan meg tudtuk mondani, mekkorák a távolságok. Sokkal olcsóbbá és gyorsabbá tettük a felmérést” – magyarázza Lőrinc.

Kép

Az egyik kamerás drón felszállás előtt – Forrás: AirScan

Láthatóvá teszik azt, amit járókelőként csak érzünk

Készítenek virtuális túrákat, valamint hőkamerás felméréseket, utóbbival akár egy egész kerületet fel tudnak térképszerűen mérni. Tavaly nyáron megbízást kaptak Budapest VI. és VII. kerületének felmérésére, aminek köszönhetően parkok, lakóházak, utcák hőraktározási képességét lehet vizsgálni. A hőségben a nap felmelegíti ezeket a területeket, majd naplemente után kibocsátják magukból mindazt a hőt, amit napközben elnyeltek.

„Egy parkban a felszín hőmérséklete naplemente után a levegő hőmérsékletével közel azonos, de egy betonparkoló naplemente után még órákig ontja magából a meleget. Ezt járókelőként érezzük, de a hőkamerás felvétellel meg is tudjuk mutatni” – mondják. 

Vagyis a részletgazdag térképük segítségével a szakemberek különböző előrejelzéseket tehetnek a hosszú távú, okos várostervezés során: hova ültessenek még fákat, hova építkezzenek.

Magyarország legnagyobb hőtérképét készítették el

A tavaly nyári munkájukat hosszú, több hónapos előkészület előzte meg, mivel, ha az ember lakott területen belül repül a drónnal, azt be kell jelenteni, pláne ha speciális helyszínről van szó. „Budapest tele van olyan épületekkel, amelyeket különösen véd a rendőrség: például a Parlament, a minisztériumok, a repülőtér. Bár nem esett a repülési területünkbe, a Kúria őrségével, a kórházak helikopter-leszállópályáinak üzemeltetőivel is egyeztetni kellett” – szemlélteti Máté.

A munka úgy zajlott, hogy számítógépen megtervezték a repülési távot, felosztották parcellákra a területet, majd felszállt a drón, ők pedig az autóból irányították. Az eszközön összetett kamerarendszer van, amely párhuzamosan készít normál és hőképeket. Egy 32–33 fokos kánikulás nap estéjén nagyjából két-három óra alatt felmérték a teljes VI. kerületet, aztán ezt másnap megismételték a VII. kerületben. 

Az elkészült hőtérkép egy részlete – Forrás: AirScan

Miközben az irodájukban beszélgetünk, a monitoron mutatják a hőtérképet. A képen a fehér szín a 30 fokot, a fekete a 10 fokot jelöli, és a színátmenet a köztes hőmérséklet. A Nyugati pályaudvar parkolója vagy az Oktogon gyakorlatilag süt, világít. „Egyik ismerősöm viccelődött is vele, hogy a Nyugati parkolójában megsülne egy tükörtojás az aszfalton” – mondja Lőrinc.
„Magyarországon ez a legnagyobb drónnal összerakott hőtérkép, de el tudom képzelni, hogy egész Európában is kevés hasonló van. Minél nagyobb területről készül felmérés, annál jobban lehet például fásítási programot, parkosítást tervezni” – teszi hozzá üzlettársa.

Ugyanakkor a hőkamerás felvétel nemcsak nyáron, hanem télen is hasznos. 

Fűtési szezonban vizsgálni lehet az épületek hőszigetelését: a télen készült hőtérkép megmutatja a hőveszteséget, mennyi hőt ad le egy épület. 

Jól látható rajta, ha egy településen a rossz minőségű épületek ontják ki a meleget, azaz nem a szobákat, hanem az utcát fűtik. Olyan adatokat lehet vizualizálni, amiket nem látunk, csak érzünk. 

Szinte bármihez használható drón, csak a kreativitáson múlik

Mint mesélik, szerencsére a drónos közösség nemzetközi szinten is segíti egymást, hiszen a legtöbben hobbiként kezdtek el ezzel a területtel foglalkozni. „Előfordult, hogy egy külföldi drónos a világ másik végéből rácsatlakozott a gépünkre, és segített megoldani a problémánkat” – mondják. Nyitottak a nemzetközi együttműködésekre, Düsseldorfban és Torontóban is bemutatták már egy-egy projektjüket, míg itthon nemrég a Szegedi Tudományegyetemre, a „Drónos felmérés az okos várostervezéshez” című konferenciára hívták meg őket.  

Máté szerint a drónozás itthon túlszabályozott, de szerencsére már kezd lazulni a rendszer. „Sokan ezért nem mertek belevágni. Pedig a drónos felmérések nem elveszik, hanem megkönnyítik az emberek munkáját, különösen a monoton feladatokat” – mondja. „A legtöbb cég vagy önkormányzat nem látja a térinformatikai felmérések nyújtotta lehetőségeket, pedig rengeteg iparágban nagy hasznukat lehet venni: pénzt, időt, és energiát lehet megspórolni az alkalmazásukkal” – vázolja Lőrinc. 

Márkus Lőrinc – Forrás: AirScan

A térinformatikai drónos lehetőségek, eszközök évről évre fejlődnek, ezért a fiatal cégalapítók online fórumokon tájékozódnak és képezik tovább magukat. „Folyamatosan keressük az újabb területeket, hol és hol lehet felhasználni ezeket az innovatív megoldásokat. Arra jövünk rá, hogy szinte bárhol, csak az ember kreativitásán múlik” – véli Bene Máté. 

A magyar mezőgazdaságban már egyre elterjedtebb a drónok használata. 

Speciális kamerával lehet mérni, hogy egy növénynek milyen az állapota, mennyi vizet kap, és léteznek permetező drónok is. 

„Meg lehet mondani, hova mennyi permetet kell fújnod, ahhoz, hogy optimális legyen a termőföld állapota. Mi ez alapján kezdtünk el kacsintgatni az erdőgazdálkodás felé” – tudjuk meg. 

Meg lehet számolni a fákat

„Szeretem a természetet, sokat szoktam kirándulni. Egy túrázás alkalmával azon gondolkodtam, milyen jó lenne nemcsak a városban, hanem a természetben is végezni ilyen drónos felméréseket” – veszi át a szót Lőrinc. De hogyan segítheti egy térinformatikai felmérés az erdészek munkáját? – vetődik fel a kérdés. Meg lehet számolni a fákat, megmérni a magasságukat, a törzsük átmérőjét. Lőrinc és Máté dolgoznak egy szoftveres fajmeghatározó algoritmuson is, amely fényképek alapján meg tudná határozni, hogy az adott fa melyik fajhoz – legyen az bükk, cser, tölgy vagy fenyő – tartozik. 

„Egy erdőmérnöknek nagyjából lehet elképzelése arról, hogy mennyi és milyen állapotú fa van az erdőben, de ezt mi óriási területen, több tízezer hektáron is fel tudjuk neki mérni, viszonylag gyorsan. Emellett teljes képet kap a saját erdejének állapotáról. Látni fogja, mennyi fa van benne, s azok mennyire egészségesek” – részletezi Máté. 

Egy egész hegység, például a Bükk vagy a Pilis erdeinek felmérése biztosan több hónapos munka lenne, de nyitottak az ilyen óriásprojektekre is. „Ezekkel a megoldásokkal a fák kiszáradását is észre lehet venni; külföldön már olyan fejlesztések is folynak, amelyek segíthetnek megakadályozni az erdőtüzeket” – teszi hozzá Lőrinc.