Az örök élet titkát kutatta a vegetáriusok magyar „apostola” – Bicsérdy Béla rejtélyes élete

A „veganuár” nevet viselő, eredetileg brit kihívás azt célozza, hogy januárban mindenki tegyen egy próbát: legyen vegán 31 napra! Anyagi, környezetvédelmi, egészségi szempontokkal magyarázzák ennek hasznosságát. Nos, úgy száz évvel ezelőtt Bicsérdy Béla még ennél is radikálisabb változást javasolt azon követőinek, akik „erőben, egészségben, munkaképességben, szépségben és ifjúságban akár évszázadokig tartó exisztenticiának kívánnak örülni”. Nézzük, miért és mit tanított a hosszú élet kutatója!

Az ifjúkori kalandok kóros következményei

Az 1872-ben (vagy 1874-ben?) Zentán született Bicsérdy Béla húszévesen már ereje teljében volt. Visszaemlékezése szerint szülei – rajztanárként dolgozó édesapja és magánóvodát üzemeltető édesanyja – nem voltak az egészséges életmód mintaképei, de ő már 12 éves korától rendszeresen edzett. Akkoriban kezdett ugyanis elterjedni a gimnasztika, a testedzés divatja műveltebb körökben. Óriási izmokra tett szert, rekordjairól az angol Health and Strength című sportlap is beszámolt. Na, jó, utóbbi állítás nem teljesen pontos, ezt csak az életrajzát előszeretettel csinosítgató Bicsérdy állította. Áprily Zoltán alapos kutatásai azóta rámutattak, hogy az újság valóban említette őt jól kidolgozott testű atlétaként, súlyemelő- és búvárrekordokról azonban nem írtak. 

Bármi is az igazság, történetünk főhőse elképesztően izmos, ráadásul rendkívül művelt volt, amikor húszévesen élete nem várt fordulatot vett egy ázsiai cirkuszi társulatnak köszönhetően.

Bicsérdy legalábbis így mesélte: a társulat egy tagjával rövid szerelmi viszonyba keveredett, amelynek következménye a romantikus emlék mellett az egyik legismertebb fertőző nemi betegség, a kankó lett. Anélkül, hogy az illendőnél tovább időznénk hálószobatitkainál (ötször nősült egyébként), fontos kitérni arra, hogy később a szifiliszt is elkapta. Állítása szerint ezen betegségek súlyos szövődményei miatt kezdett radikális életmódváltásba. Az életerős, edzett, fiatal Bicsérdy ugyanis legyengült, haja kihullott, fogaiból is vesztett. Szem- és ízületi problémák gyötörték. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni, valamit ki kellett találnia.

Az öngyógyítás útján eljutott a nyers kosztig

Rengeteget kutatott, utazott, német, francia, angol nyelvű munkákat olvasott. (A könyvek iránti szenvedélyét jól mutatja, hogy házi könyvtára idővel több ezer kötetből állt.) Közben saját magán kísérletezett. Csakhamar összeállt a kép: egy olyan elméleti és gyakorlati életreformot dolgozott ki, amely nemcsak a gyógyulásban segítette, hanem világszerte híressé tette őt. Nézeteit többek között keleti filozófiák, a Biblia, a zoroasztrianizmus és Darwin evolúciós elmélete formálták. Alapvetése, hogy a hús káros a szervezetre. (Ezzel nem volt egyedül, hivatalosan 1897-tól működött hazánkban a vegetáriusokat tömörítő egyesület, amelynek egyik elnöke éppen Bicsérdy öccse volt, aki azonban elhatárolódott híres bátyja tanításaitól, későbbi botrányaitól.) 

Bicsérdy Béla úgy tartotta, az állatok leölése és a tűz sütés-főzésre használása felborította a Paradicsomban még meglévő harmóniát: a test pedig erre a kaotikus életmódra betegségekkel, szenvedéssel válaszol. 

Ezért az a legjobb, ha csupán zöldséget és gyümölcsöt eszünk, méghozzá a maga természetes állapotában: nyersen. Bicsérdy szerint fokozatosan kell erre a szervezetet és a szellemet átállítani. 

Lehet engedményeket tenni, ehetünk például kovásszal készült kenyeret, főzeléket, nyers tojást vagy nyers tejet. A nyers gyümölcsön élés az ideális, de az út, ami ide vezet, az egyénekre van szabva. Ő maga is fogyasztott időnként süteményt, és a visszafogott borfogyasztást sem tiltotta. Tanításai szerint az étkezés mellett fontos a test edzése, az időnkénti böjtölés, légzőgyakorlatok végzése, gondolataink uralma, ismereteink gyarapítása. Tulajdonképpen csupa olyan megállapítást tett, amelyek ma is elhangozhatnának. 

Kép

Bicsérdy 55 éves korában – Forrás: Wikipédia

A nagy tanító születése

Ugyan teljesen kigyógyulni sosem tudott betegségeiből, a fizikai állapota rengeteget javult, panaszait kordában tartotta. Erejét visszanyerte, erőművész bemutatóival elkápráztatta közönségét, hetvenéves kora felett is jelentős súlyokat emelt. Saját állítása szerint visszanövesztette három kihullott fogát is. Tanításait könyvekben adta ki (a legjelentősebbek: az 1924-es A halál legyőzése, illetve Az élet könyve és a gondolaterők hatalma 1928-ból), amelyek óriási példányszámban keltek el. Erőteljesen fogalmazó, mégis megnyerő stílusú műveket írt. És tényleg sokat ígért: gyógyulást, hosszú – akár több száz éven át tartó – és egészséges életet. 

Hatalmas küldetéstudattal önmagát megváltónak, Zoroaszter (Zarathusztra) és Jézus után a következő egyetemes mesternek tartotta, akinek az a feladata, hogy az emberiségnek utat mutasson.

Ausztriától Új-Zélandig a világ minden táján cikkeztek róla. Óriási levelező volt, bárki fordult hozzá tanácsért, ő válaszolt. (Emiatt jelentős pénzügyi nehézségekbe is került.) Népszerű előadásokat tartott, a kor hírességei közül is sokan követték, még ha többnyire csak rövid ideig is. Prohászka Ottokártól kezdve Baktay Ervinen, a Kosztolányi családon át Babits Mihályig, Bartók Béláig, Kodály Zoltánig sorolhatók azok, akik hallgatták tanításait, vagy felkeresték őt tanácsért. Az 1920-as években két kolóniát is létrehoztak vidéken, ahol a családok a saját maguk által termesztett gyümölcsöt és zöldséget fogyasztották Bicsérdy nyomán. 1926-ban így érkezett meg gőzhajón akkori lakhelyéről, Ada Kaleh szigetéről Budapestre, ahol előadásokat és fogadóórákat tartott.

Kép

Ada Kaleh szigete egy 1929-es képen – Forrás: Wikipédia

Ugyanakkor sokan gúnyolódtak rajta (volt ő a korabeli lapokban „a tökmagrágás apostola”, „a növényevés primadonnája” is). Néhány követője állítólag halálra koplalta magát, ezért előadásait be akarta tiltatni egy orvoscsoport, más orvosok viszont mellette foglaltak állást, és védelmében valóságos tömeghisztéria alakult ki. Több ezer levélben írták meg követői csodás gyógyulásuk történetét az egészségügyi vezetésnek, ezért ejtették az ellene indított eljárást. A botrányok kezdtek összeforrni nevével. Harmadik feleségével és két gyermekével visszavonult, méghozzá egy igazán misztikus helyre, a már említett Ada-Kaleh szigetére, amely ekkor olcsó választásnak bizonyult, köszönhetően a török lakosság elvándorlásának. 1930-ban aztán –negyedik feleségével – átköltözött Magyarországra, Pestszenterzsébetre, ahol házában továbbra is tartott előadásokat nagyobb csoportoknak. 

Fizikai ereje még hetvenedik éve környékén is lenyűgöző volt, a kortársai szerint úgy nézett ki és úgy mozgott, mint egy negyvenes. 

Meg volt róla győződve, hogy évszázadokig él majd, és addigra az emberiség is megérik az ő válságból kivezető tanaira. 

A második világháború után – immár ötödik feleségével – Németországba, majd onnan 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Ott halt meg három hónappal később, 77 éves korában. Hogy hogyan? Erről több változat kering a köztudatban. Az egyik elmélet szerint 23 nap izzasztással kiegészített böjtölés után halt meg, a másik vad kitaláció szerint vallási szektát alapított, és egyik híve lelőtte. A hivatalos halálok viszont szívelégtelenség volt. 

Nem élt tehát több száz évig, ahogy remélte, de hosszú és fordulatos élete legendássá tette alakját. A „bicsérdista” kifejezés még évtizedekig benne volt a köztudatban (a vegán, vegetárius vagy vegetáriánus szinonimájaként), egykori tanítványainak is lettek követői. Idővel persze elhalványult az emléke, de az, amit az életmód terén képviselt, az utóbbi évtizedekben újra népszerű. Hiszen mit is hirdetett? Azt, hogy csökken a zöldség és a gyümölcs tápértéke a főzéssel. Azt, hogy a falatokat alaposan meg kell rágni. Ételben-italban mértéket kell tartani. Azt, hogy időnként böjttel kell testünket felfrissíteni. Rendszeresen mozogni kell, de legalább ilyen fontos, hogy a lelkünkre, gondolatainkra is odafigyeljünk. Tulajdonképpen ugyanezeket hirdetik ma azok, akik életmódtanácsokat adnak. És gyakran ugyanúgy szövik életük legendáját, ahogy Bicsérdy tette. 

Felhasznált irodalom: Áprily Zoltán: Bicsérdy Béla és a bicsérdyzmus; Bicsérdy Béla: A halál legyőzése