A magyar webfejlesztő Európa-bajnok szerint hivatásában a művészet és a mérnöki tervezés találkozik

„Közösen fedeztük fel, mi is ez a szakma”

Számítógép mindig volt otthon náluk, már kisgyerekként látta, hogy a szülei a gépnél ülnek. Érdekelte, mire lehet használni azt. Kezdetben, mint a legtöbb gyerek, csak játszott, és videókat nézett rajta. Nagyjából tízéves volt, amikor elkezdte érdekelni a programozás. Meglátta benne a lehetőséget, hogy valami újat építsen, hozzon létre. 
„Nővérem akkoriban masszőrtanfolyamra járt, a masszázsszalonjának csináltam egy weblapot. Aztán ő nem lett masszőr, az oldal pedig nem lett éles. Lehet, jobb is így” – kezdi nevetve. 
A programozás hogyanját YouTube-videókból, teljesen autodidakta módon tanulta meg. Addig-addig próbálkozott, míg sikerült neki. Nemcsak weblapot, de egyszerű számítógépes játékokat is készített. Középiskolában már komolyan foglalkozott a programozással, miután a váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium diákja lett. Mint meséli, itt sok barátot szerzett, többekkel a mai napig szakmailag is együttműködnek. 

„Közösen fedeztük fel, hogy mi is ez a szakma. A tanáraink pedig a kezdetektől buzdítottak minket, hogy vegyünk részt különböző versenyeken” – mondja. 

A versenyrutint tehát már tizenévesen megszerezte. 

Amikor a mérnöki munka és a művészet találkozik

Míg egy átlagos tinédzser a témazárókat szeretné maga mögött tudni, addig János a középiskola alatt már saját vállalkozásban dolgozott, amit a sógorával indított még 2016-ban. „Ő szállodaigazgatóként dolgozott, és nagy szüksége volt mindenféle kimutatásokra arról, hogyan teljesít a hotel. Volt egy Excel-táblája rengeteg számmal.” Az óriási adathalmaz azonban már kezelhetetlenné vált. „Megoldásként létrehoztam egy webes alkalmazást (Peaqplus – a szerk.), amit a mai napig használnak szállodák” – folytatja.

Az érettségi után szabadúszó szoftverfejlesztőként dolgozott, így hallott először az EuroSkillsről, majd megismerkedett Sisák Zoltánnal, aki a felkészítőtanára lett. Többkörös válogató után tavaly májusban dőlt el, hogy ő képviselheti Magyarországot a webfejlesztők között. Másfél éven keresztül a HTTP Alapítvány irodájában zajlott a felkészülés. Mint meséli, a szeptemberi Európa-bajnokság előtt az utolsó egy-két hónapban gyakorlatilag „látástól vakulásig” készült. 

Mint mondja, a webfejlesztés nagyon tág terület: a legegyszerűbb honlapkészítéstől, például egy cég bemutatásától egészen a webes alkalmazásokig. Utóbbi áll hozzá közelebb. „Egy teljes, működő rendszert kell megtervezni, akár egy mérnöknek.” 

„Másrészről egy kicsit ahhoz is tudnám hasonlítani, mint amikor egy festő vagy egy grafikus valami szépet alkot. A kettő terület találkozása a webfejlesztés” – összegzi.

„Felrobbant” a Messenger a győzelem után 

A Szakmák Európa-bajnokságán, Gdanskban három napon át, napi hét órában folyt a munka. Egy mesterséges intelligenciával foglalkozó képzeletbeli cég weboldalával kellett foglalkozniuk. Először egy egyszerű bemutatkozó weboldal, majd egy komplex rendszer összerakása volt a feladat.  
„Éreztük a szakértőmmel, hogy jól fekszik a feladat, sikerült mindig megcsinálnom azt, amit elterveztem. Viszont volt egy kazah versenyző, aki szintén nagyon jól teljesített. Bíztunk a dobogóban, de az aranyérem azért bizonytalan volt. A verseny közben nem, de az eredményhirdetésnél nagyon izgultam. A várakozás alatt már fájt a hasam, fájt a fejem, minden bajom volt. Amikor másodikként nem az én nevemet mondták ki, megkönnyebbültem” – idézi fel. 

Kép

Fotó: MKIK

Hidvégi János nemcsak a saját szakmájában nyert aranyérmet, hanem utólag az is kiderült, hogy az Európa Legjobbja, Best in Europe díj harmadik helyezettje lett, vagyis az összes idei versenyző közül neki lett a harmadik legtöbb (783) pontja.  Magyar webfejlesztő a EuroSkills történetében még soha nem ért el ilyen magas pontszámot. (A Best in Europe kitüntetést idén a magyar informatikai rendszerüzemeltetők kapták, róluk itt olvashatnak.). 

János családjában elég messze áll mindenkitől az informatika, évekkel ezelőtt szülei még nem is értették, mit szeretne kezdeni a honlapkészítéssel. Mostanra viszont belátták, hogy jó irányba halad a pályája. Szülei és barátnője is a helyszínen szurkoltak neki. „Megkönnyezték a történteket, nagyon örültek. Barátaim is nézték itthon az élő közvetítést. Az eredményhirdetés után visszaértem a székemhez, ahol a telefonomat hagytam, és a Messenger szinte felrobbant, körülbelül negyven olvasatlan üzenet fogadott” – mondja. 

„Ez egy óriási rendezvény, életre szóló élmény. Nagyon sok tehetséges emberrel lehet találkozni, nemzetközi kapcsolatokat építeni.” 

„Ha valaki megvillantja, hogy ő a szakmájában Európa-bajnok, az az álláskeresésénél elég erős hátszelet adhat” – vélekedik. 

A mesterséges intelligenciáé a jövő?

Kíváncsiság, alkotásvágy, ezenkívül kreativitás és precizitás, mondja, amikor arról kérdezem, mitől lesz szerinte valaki jó webfejlesztő. „Én mindig valamit alkotni akartam, ami aztán magától működik. Ez egy annyira gyorsan változó szakma, hogy folyamatosan nyitottnak kell lenni az új ötletekre. Nem szabad megállni. Érdekes problémákra kell kreatív megoldásokat találni.”

János jelenleg egy banknak és egy magyar startupnak dolgozik szoftverfejlesztőként. Decemberben tölti be a 22. életévét, de már a tervei közt szerepel, hogy a nem túl távoli jövőben saját startupot indítson. Leginkább a mesterséges intelligencia (AI) érdekli: hogyan lehet mesterséges intelligenciával készülő szoftvert készíteni, vagy olyan eszközöket, amik segítik a fejlesztőket abban, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. 

„A mesterséges intelligenciának megvannak a veszélyei, de attól nem félek, hogy a gépek átveszik a munkákat. A történelem során sokszor hitte ezt az ember. Például amikor feltalálták a gőzgépet. Másfajta munkák lesznek, ez egészen biztos, ehhez kell alkalmazkodni és kihasználni az új helyzet előnyeit” – véli.

Az Európa-bajnok mindig olyan munkákat vállal el, amikben kihívást lát, amikből maga is tud tanulni. Lehetőségek pedig bőven vannak, ugyanis már a cégek keresik őt, hogy együtt dolgozzanak. És hogy miért ajánlaná saját szakmáját a fiatalabb generációnak? „Nem kell óriási műhely rengeteg géppel, egy laptopon keresztül bármit meg lehet valósítani, ha elég kitartóak és érdekli őket ez a szakma. Nem sok hivatás tudja ezt nyújtani” – teszi hozzá.

A 2023-as Szakmák Európa-bajnoksága további magyar érmeseivel készült interjúink itt érhetőek el.