Az évszázad magyar bűnténye – 40 éve történt a nagy képlopás a Szépművészeti Múzeumban
Felmásztak az állványzaton, kivágták az ablakot, és már benn is voltak az épületben. Néma maradt a riasztó, az őrök sehol. 1983. november 5-én hét nagy értékű festményt lopott el egy olasz bűnbanda magyarok segítségével a Szépművészeti Múzeumból. Nevetségesen egyszerűen. „Azt hiszem, én vagyok a világon az egyetlen, akitől egyszerre két Raffaellót is elloptak” – nyilatkozta akkor a múzeum főigazgatója. Igaz, a képeket megtalálták, a tetteseket elfogták, de a mai napig vannak elvarratlan szálak, megválaszolatlan kérdések az ügyben.
Hét festmény tűnt el
„Radarernyők pásztázzák éjszakánként a folyosókat, ultrahanggal, infravörös fénnyel működő berendezések jelzik az idegenek jelenlétét az épületekben… múzeumaink őrzésének személyi és tárgyi feltételei kimagaslóan jók” – írta a Magyar Rendőr című folyóirat 1983. szeptember 17-i száma. Hogy ez mennyire nem volt igaz, arra a két hónappal későbbi műkincslopás volt a tökéletes bizonyíték.
Negyven évvel ezelőtt, november 5. éjszakáján hét festményt, az itáliai festészet legnagyobb mestereinek alkotásait lopták el a Szépművészeti Múzeumból, ahol nem működött a biztonsági berendezés. „Az évszázad magyar bűnténye” – így emlegette az esetet a világsajtó.
Hatalmas kár keletkezett
Raffaello Esterházy Madonnája és Ifjú képmása, Tiepolo Mária hat szenttel és a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotásai, Tintoretto Női mellképe és Férfi mellképe, illetve egy ismeretlen festő Giorgione-képmása tűnt el. Az alkotások értéke 1983-ban 1 milliárd 436 millió forintot kóstált.
A tettesek egy olasz gyártmányú csavarhúzót, egy olasz feliratú műanyagzsákot és némi piros-fehér-zöld fonállal átszőtt kötelet hagytak maguk után az erkélyen, ahonnan bemásztak a múzeumba. A nyomok tehát Olaszországba vezettek.
Hogyan kerültek az olaszok Budapestre?
Miközben a Kádár-rendszerben a magyarok nem utazhattak nyugatra, Kádáréknak érdekük volt, hogy nyugatról fizetőképes emberek jöjjenek ide, akik itt vásárolnak, itt költik a pénzüket, miközben jól érzik magukat. Akkoriban Olaszország krémje megfordult nálunk, akik nagyrészt feketéztek. Hazájukhoz képest nekik itt minden olcsónak számított. A szórakozóhelyek tele voltak olaszokkal (sokszor görögökkel is), jártak például a Gerbeaud-ba vagy az Anna bárba.
Sok magyar lány olasz férjet szeretett volna magának, ők testesítették meg számukra a nyugatot és a szabadságot.
„Aranyat adtam el, a feketepiacon jól lehetett keresni vele, és jól szórakoztam. De közben festményeket is vettem, és Bécsbe, Londonba vittem őket (…) Remekül éreztem magam! Finom volt a kaja, és bomba jó nők voltak” – meséli Ivano Scianti bandavezér, a lopás kitervelője a bűntényről készült 2019-es dokumentumfilmben.
A nyomozás során megállapították, hogy október 14-én Graziano Iori és Ivano Scianti (a nápolyi maffia, a Camorra tagjai) hamis útlevéllel érkeztek Romániából Magyarországra, megismerkedtek a 17 éves érdi Jónás Katalinnal, Raffai József zöldségessel és Kovács Gusztáv büntetett előéletű törökbálinti lakossal. Az olaszok fejenként 10 ezer dollárt ígértek a magyaroknak a közreműködésért. Október végén Jugoszláviából jött Giacomo Morini, majd Carmine Palmese és Giordano Incenti, akik szintén csatlakoztak a csoporthoz. A műkincsrabláshoz felmérték a terepet, egymás között beosztották a szerepeket, megfigyelték a fegyveres őrök mozgását.
„Egy hónapon keresztül ellenőriztem minden éjjel… Láttam ugye, amikor fel és lekapcsolták a lámpákat, és láttam elhaladni az őröket” – emlékszik vissza Scianti.
„Legalább egy őrt láttunk volna!”
A múzeum hátsó része fel volt állványozva, mert felújítás alatt állt. „Igazából az segített a legtöbbet” – mondja Scianti. November 5-én éjszaka hárman másztak fel a szerkezeten. Az egyikük kivágta az ablaküveget, így be tudtak nyúlni, és kilinccsel kinyitották az ablakot. Az emeleten nem volt senki.
„Legalább egy őrt láttunk volna! De nem volt még egy közlekedési rendőr se! Se egy zenész, egy utcai muzsikus vagy valami utcaseprő” – fogalmaz Palmese.
Az egész gyorsan ment, fél 11-kor kezdték a betörést, és éjfélkor már el is tűntek a tett helyszínéről. A festmények szállítását Giacomo Morini kapta meg feladatként: a vásznakat elrejtették a Fiat Ritmója teteje alá, Raffaello ifjút ábrázoló képe kivételével, mivel az túl vastag volt. Senki sem gyanakodott rájuk, könnyedén átjutottak a vámokon. Míg hárman autóval Görögország felé, ketten Ausztria felé távoztak vonattal. Kovács és Raffai egy képet (Raffaello: Ifjú képmása) Törökbálint határában elásott, biztosítékul, ha nem fizették volna ki őket. A rendőrök öt nappal a lopás után Százhalombattánál egy zsákra bukkantak a Dunából kivezető ipari csatornában, amelyből előkerültek a képkeretek.
Olasz-, Német-, Franciaország, az angolok, Amerika, Csehszlovákia, Jugoszlávia, de még a Szovjetunió is becsatlakozott a nyomozásba. A bűnbanda tagjai már Olaszországban voltak, éppen egy Campaniába tartó vonatra szálltak fel, amikor az újságokban szembesültek vele, hogy a lopásból mekkora ügy lett. „Sohase gondoltam volna, hogy egy ilyen zárt nemzettel kapcsolatban ekkora botrány törhet ki” – vélekedett Giordano Incenti.
„Iori nagyon szerelmes volt, és a lány ugyanannyira”
Itthon az egész ország nyomozott. Felhívást adtak ki, hogy aki bármit tud az ügyről, jelentkezzen. Egy aggódó apa is jelentkezett a rendőrségen, miután lányának nyoma veszett. A 17 éves Jónás Katalin évek óta tanult olaszul, és feltett szándéka volt, hogy Itáliába megy férjhez.
„Iori nagyon szerelmes volt, és a lány ugyanannyira” – hangzik el a dokumentumfilmben. A csapat feje, Scianti meg is haragudott Iorira, mert úgy érezte, hogy egy bűnjelet hurcolnak magukkal.
A lány Romániába ment Iori után, aki végül nem tudott neki hamis útlevelet szerezni, hogy együtt szökhessenek Nyugatra, ezért kénytelen volt hazajönni.
A Bukarestből Budapestre tartó vonaton fogták el december elején, majd Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet is elkapták. Törökbálinton pedig megtalálták Raffaello Ifjú képmását, a rendőrök a saját kezükkel ásták ki, nehogy baja essen. Ezután már sorra akadtak horogra Olaszországban a bűnbanda tagjai is, a szálak pedig egy milliárdos görög olajgyároshoz vezettek. Ő azonban a várható következményektől tartva inkább megszabadult a festményektől.
Bőrönd a templomnál
1984. január 20-án pedig elő is kerültek a képek. Bőröndbe csomagolva, a Panagia Trypiti (magyarul Barlangok Madonnája), egy görög ortodox templom kertjében hagyták őket. A Malév különgépet biztosított, hogy a festményeket visszahozzák Magyarországra. Január 25-én a reptérről lefüggönyözött buszban szállították a képeket egészen a Szépművészeti Múzeumig. Nemzetközi csoport alakult a képek restaurálására. Mivel a bőröndben átdobták őket a monostor falán, több kép megtört, az Esterházy Madonna lényegében függőlegesen kettérepedt.
A Művelődési Minisztérium dr. Garas Klárát, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját és dr. Szentléleki Tihamér főigazgató-helyettest szigorú megrovásban részesítette, munkaviszonyukat felmondással megszüntették, és nyugállományba helyezték mindkettejüket. Garas Klára erkölcsileg felelősnek érezte magát:
„Azt hiszem, én vagyok a világon az egyetlen, akitől egyszerre két Raffaellót is elloptak” – nyilatkozta.
Ezután szakszerű védelmet kapott a múzeum. Itthon a büntetőper is hamar lezárult, Kovács Gusztávot tettesként 12 év fegyházra, Raffai Józsefet bűnsegédként hat év börtönre ítélték. Jónás Katalin hat hónap felfüggesztettet kapott, ő nem vett részt a képlopásban.
Csak egy egyszerű lopás volt?
Eközben a magyarok keveset tudhattak arról, hogyan alakul az olasz szál, ugyanis a szocialista hatalom hírzárlatot rendelt el. Az olasz műkincstolvajok úgy gondolták, nem ártottak a magyar népnek, nem bántottak senkit. „Számunkra ez csak egy lopás volt” – fogalmazott Giordano Incenti. Tudták, jobban járnak, ha Olaszországban ítélik el őket, hiszen ott enyhébb büntetést kaphatnak. Így is történt. Olaszországban Morinit és Sciantit 4 év és 6 hónap, míg a banda másik három tagját 4 év és 9 hónap elzárásra ítélték. Az állítólagos görög megrendelő nem érte meg a görög bűntetőbírósági tárgyalást, ami csak az ügy után 15 évvel kezdődött meg. Testvérét, aki bűnsegéd volt, felmentették.
Létezik egy olyan, nem csak kóbor elmélet, hogy Romániának is köze lehetett a bűnügyhöz, annak megszervezéséhez.
Ivano Scianti maga ismeri el a filmben, hogy keleti szomszédunkban védelem alatt állt, a román titkosszolgálat segített neki, holott tudták, hogy ő követte el a betörést. Kérdés az is, a románok miért engedték tovább Görögországba a bűnözőket. Szintén alig ismert fontos részlet, hogy több magyar nyomozó az eset után felkerült a Camorra halállistájára, ezért több mint egy évig személyi védelmet kaptak.
Források:
MTI Hírarchívum
Gilberto Martinelli – Nagy Anna: A Budapest-művelet (olasz dokumentumfilm, 2019)
https://www.youtube.com/watch?v=5BWMtGu0TNs
Tóth Eszter Zsófia: Műkincsrablás a Szépművészeti Múzeumban 1983-ban a legújabb levéltári okmányok tükrében
https://www.archivnet.hu/toth-eszter-zsofia-mukincsrablas-a-szepmuveszeti-muzeumban-1983-ban-a-legujabb-leveltari
https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2022/11/06/szepmuveszeti-muzeum-keplopas-lopas-bunugy-per-fovarosi-birosag/
https://port.hu/adatlap/film/tv/a-budapest-muvelet-operazione-budapest/movie-215856
https://hu.wikipedia.org/wiki/1983-as_k%C3%A9plop%C3%A1s_a_Sz%C3%A9pm%C5%B1v%C3%A9szeti_M%C3%BAzeumban
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>