Bálint Ágnes meséi feledhetetlenek – de ismerjük-e mögöttük az embert?

A Dunán nőtt fel

A Fejér megyei Adonyban született 101 évvel ezelőtt, 1922. október 23-án. Míg apja az adonyi Takarékpénztárnak volt az igazgatója, anyja a háztartást vezette, mellette pedig írogatott. A kis Ágnes a Dunán nőtt fel, a családnak volt csónakja, csónakháza, így gyakran evezett. „És hát, mindig a Dunán voltunk” – emlékezett a 75. születésnapja alkalmából készült riportfilmben. Nem csoda, hogy már ötévesen megtanult úszni. Nemcsak úszni, de olvasni is ekkortájt kezdett, édesanyja ugyanis otthon oktatta, és elég hamar megtanította erre. Onnantól Ágnes maga olvasta a meséket, sőt nem telt bele sok idő, és már nemcsak olvasta, hanem írta is azokat. Saját írógépük nem volt, ezért már hatévesen bejárt édesapjához, a Takarékba, az ő öreg írógépén születtek az első meséi. 

„Amikor apám ott tárgyalt a falusiakkal, én nyugodtan írtam a meséimet, aztán beküldözgettem az Úriasszonyok lapjába, az járt anyámnak.”

A Magyar Úriasszonyok Lapja egyfajta korabeli Nők Lapja volt, később gyermekmelléklete is megjelent, a Magyar Uriasszonyok Gyermekeinek Ujságja címmel. Ez folytatásos sorozatként leközölte első meseregényét, a Fánni, a modern tündért. Bálint Ágnes mindössze 14 éves volt ekkor, és nemcsak írta, hanem saját maga rajzolta is a szöveghez az illusztrációt. Minden hétvégén jelentek meg meséi. 
Azt, hogy a rajzban is tehetséges, szülei felismerték. Először a budapesti Angolkisasszonyok zárdájába járt, majd kiküldték Bécsbe, ahol grafikát, illusztrációt és plakátrajzolást tanult, de nem tudta befejezni az iskolát, mert jött az Anschluss. Ausztriát a náci Németországhoz csatolták, ezért haza kellett jönnie.

Szelíd egere adott ihletet

Még nem volt nagykorú, amikor elkezdte írni az Elvarázsolt Egérkisasszonyt. 

Állítólag valós esemény ihlette meg: otthon véletlenül ráült a szelíd egerére, amely felmászott a széken lévő párna alá.

„Nagyanyám velünk élt, és nagyon sokat mesélt a vadászkutyákról meg a macskákról. Nekünk is voltak macskáink, kutyáink, anyám is nagy állatbolond volt, így aztán az állatok megjelentek a meséimben” – idézte fel később. 

Kép

Bálint Ágnes fiatalon – Forrás: Wikipédia

1944-ben dr. Németh Sándorhoz ment feleségül, a házasságukból két lány, Ágnes és Anna született. A második világháború alatt Pesten, a Tompa utcában nagyon nehéz körülmények között éltek, aztán kiköltöztek Vecsésre, ahol saját kertjük lett. Haszonállatokat is tartottak, kukoricatermesztéssel is próbálkoztak. Bálint Ágnes sokat házalt az írásaival, míg valaki beajánlotta a televízióba. Végül 1958-ban csatlakozott az újonnan alakult Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályához, ahol szerkesztő-dramaturgként, majd főmunkatársként kis híján harminc évig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott.

Pályája csúcsa, a televízió

Munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes teremtette meg a meseműsorok alapjait, nem csupán gyermekírói készséggel bírt, de érzéke volt ahhoz is, hogy a képernyőre alkalmazottan írjon. 

Ő volt a TV maci megteremtője, a Cicavízió szignálját is ő találta ki, amely a világ első és egyetlen gyermekmonoszkópja volt. 

(A monoszkóp a tévékészülék pontos beállítását lehetővé tevő ábrát előállító rezgéskeltő, illetve maga ez az ábra. Itthon először 1954-ben alkalmazták, kezdetben fekete-fehérben rajzolták, és néhány évente lecserélték.) 

Nem szeretett hosszan beszélni az értekezleteken, de egyik alkalommal az illetékesek arról vitatkoztak, milyen legyen az új monoszkóp. Bálint Ágnes játékosan egy monoszkóp ábra közepébe belerajzolt egy cicafejet. Felmutatta, és megkérdezte, ez jó lesz-e. Mindenkinek nagyon tetszett, így született meg a Cicavízió, amely mindig megjelent a meséi előtt. 

Az Esti mese általában hétköznapokon, míg a Cicavízió szombaton, esetenként vasárnap este volt képernyőn. Ezek keretein belül mutatták be az író-dramaturg későbbi műveit: többek közt a Kukori és Kotkodát, a Frakk, a macskák rémét, a Mikrobit, a Vízipók-Csodapókot, valamint azokat a meséket is, amelyeknek ő volt dramaturgja: a Mirr-Murr kandúr kalandjai, Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász, a Magyar népmesék vagy A kockásfülű nyúl. 

Meséi szereplőit több esetben a saját családjáról mintázta, például Károly bácsit a férjéről, míg Frakkot veje vadászkutyájáról.

Nagyon szerény ember volt

A Magyar Televízióban találta meg igazán a hivatását, a tévézést felejthetetlen, gyönyörű pályának tartotta. Munkatársai visszaemlékezései szerint mindig barna táskával járt, lókolbászt és tejet vitt Vecsésről a pesti kollégáknak. Kettős figyelme volt: miközben olvasott, figyelte a környezetét, és a vecsési vonattal ingázók beszélgetéseit beépítette a mesékbe. A televízió lett a második családja, lányai keveset látták, nekik keveset tudott mesélni, de történeteit már azelőtt elolvashatták, hogy adásba vagy nyomtatásba kerültek volna. 

„…akkoriban még 50 perc volt a vonatút. Tőlünk az állomás negyedórára van, ha normálisan megyünk. Ő általában futott. Mindennap háromnegyed hét után ért haza, mi, gyerekek akkor már az asztalnál ültünk, és a kanállal vertük a tányért, hogy vacsorát kérünk” – mesélte idősebb lánya, Ágnes. 

„Nagyon szerény ember volt, ezt a szerénységet élete végéig megtartotta. Majdhogynem titkolta a sikereit (…) Emberi gondolatokat adott a meséi szereplőinek a szájába. Ezért is szerették meg a felnőttek is az alkotásait. A felnőttek magukra ismertek, a gyerekeket pedig egy új világba vitte el, ami addig ismeretlen volt a gyerekirodalomban” – így emlékezett Kelemen Endre, a későbbi Családi kör műsorvezetője. 

Bálint Ágnes sok nyelven tudott: tanult németet, franciát, beszélt oroszul is. Mindenhez hozzá tudott szólni: csehül, szlovákul, dánul, norvégul vagy svédül is megértette magát. A nemzetközi televíziós fesztiválokon mindenkivel el tudott beszélgetni. 

„Ági olyan nyelven válaszol, amilyen nyelven szólnak hozzá” – mondták róla.

Minden levélre válaszolt

„A kishúgom megkért, hogy írjak az ő nevében is, mivel ő még írni nem tud. Azt üzeni a Cicamicának, hogyha ő majd felmegy Pestre, agyonveri a rókát, mert mindig becsapta szegény Cicamicát.” Egy levél a sok közül, amelyek a Magyar Televízióba érkeztek a Mi újság a Futrinka utcában? egyes epizódjai után a nézőktől. A főszereplők, Cicamica és Böbe baba ugyanis egy-egy rész elvarratlan szálaira vonatkozóan kérdéseket tettek fel a nézőknek: ki ehette meg a Cicamica által font kolbászkerítést, a hízelkedő Sompolyogi-Mosolyogi róka vagy a folyton csaholó Morzsa kutya? Hétezer levél landolt ezután a Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályának postaládájában.

Bálint Ágnes asztalán mindig tornyosultak a levelek, amelyeket lelkiismeretesen megválaszolt. Később, amikor a Kuckó című környezetvédelmi, ismeretterjesztő műsort csinálták, házi kedvencekkel vagy más állatokkal kapcsolatos kérdésekkel fordultak hozzá. „Találtam egy kékfejű madarat. Eltörött a lába. Nem akar enni. Tessék azonnal bemondatni a tévében, hogy mit adjak neki enni, mert éhen pusztul” – írta Bálint Ágnesnek egy kisfiú, ő pedig igyekezett segíteni. De nemcsak gyerekekkel, felnőttekkel is levelezett. Bárkinek problémája volt, próbálta megoldani, segíteni, átérezni, vigasztalni. A József Attila-díjas írónő 2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után hunyt el.

Emlékház Vecsésen 
Vecsésen, abban a lakóházban és kertjében, ahol az írónő több mint 60 évig élt és alkotott, a család emlékházat alakíttatott ki. Érdekesség, hogy a ház a 19. század második felében az Andrássy grófok vadászházaként épült. Az írónő eredeti bútoraival, képeivel, jellegzetes tárgyaival is találkozhatnak a látogatók, előzetes egyeztetés után. Nemcsak kiállítás, de a kertben mini Futrinka utca, tökház vagy „Tündér a vonaton” vasút is várja a kicsiket. Abba a világba invitálják a látogatókat, óvodás, iskolás csoportokat, ahol Mazsola túrta a földet, Frakk kergette a macskákat, és Kukori meg Kotkoda kapirgált a fűben.

Források:
- http://balintagnes.hu/site/index.php?mid=2_ELETE&lang=hu 
- http://balintagnesemlekhaz.hu/site/index.php 
- Emlékezés a meseíróra a Filmesházban (2017. december 13.) https://www.youtube.com/watch?v=PGqDpQmgqFE 
- Részlet a 75. születésnapja alkalmából készített interjúból
- https://www.youtube.com/watch?v=FJR01-HoTkw 
- https://www.youtube.com/watch?v=2DU_UR15sR8&t=2s 
- Bánszki Kristóf: Cicamica, Böbe baba, Morzsa kutya és a szocializmus (Médiakutató, XXIII. évf. 2. szám) https://mediakutato.hu/cikk/2022_02_nyar/05_cicamica_bobe_baba.pdf 
- https://papageno.hu/intermezzo/2022/10/milyen-volt-balint-agnes-a-hetkoznapokban-lanya-es-unokaja-mesel/ 
- https://www.takacsvera.hu/balintagnestem.php 
- https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lint_%C3%81gnes