Patrick J. Geary: A nemzetek mítosza

Geary ijesztő körképet fest kontinensünk helyzetéről a berlini fal és a vasfüggöny leomlása, a Szovjetunió megszűnése után, amikor az addig mesterségesen elfojtott indulatok kitörtek, és megrázták, nem egyszer robbanással fenyegetik Európát. A viták, az autonómiaigények és területi követelések végső érvüket mindig a régmúltból húzzák elő, arra az időre, az ókor végére, a középkor elejére hivatkoznak, amikor a mai népek, nemzetek kialakulása megkezdődött.

A szerző azt igyekszik bemutatni, mennyire hamisak az ilyen érvelések a történelmi tények tükrében, mennyi mítosz és történelemhamisítás övezi azt a hosszú, 400 és 1000 között lejátszódó összetett folyamatot, amelyben Európa mai népei megszülettek. Le kívánja rántani a leplet a hibás feltételezésekről, főként arról, hogy e népek olyan különálló, szilárd, változatlan egységek volnának, melyek a maguk sajátos kultúrájával, nyelvével, hagyományaival, nemzeti karakterjegyeivel együtt valamikor a középkor hajnalán egyszer s mindenkorra készen kerültek elő a népvándorlás kohójából.

A népek és kisebbségek területi követeléseit egyes politikusok arra alapozzák, hogy „ki volt ott előbb” egy-egy területen, mintha ez az „első foglalás” végérvényesen kijelölné a föld törvényes birtoklásának földrajzi határait, függetlenül a későbbi évszázadok mozgásaitól és attól, hogy ma kik élnek az adott területen. Életveszélyes elgondolás. Pedig az etnikai nacionalizmus és a szuverenitásnak az az igénye, amely az 1990-es évek óta Kelet- és Közép-Európát jellemzi, nem is régi keletű, alig több mint egy évszázada, a 19. században alakult ki, s vele együtt a nemzetek eredetéről szóló mítoszok. Európa népei azonban mindig sokkal képlékenyebbek, összetettebbek voltak, mint ahogy a 19. századi és a mai nacionalizmus állítja. Igaz, a népek nevei sok száz éve változatlanul léteznek, ám azok a társadalmi, kulturális valóságok, amelyeket a nevek hajdan takartak, igen távol állnak a mai állapottól. Mi az, hogy nép, nemzet, etnikum?

 A szerző szerint Európa létkérdése, képes lesz-e kialakítani egy új, igazabb, tisztább felfogást ezekről a kérdésekről. Ez az, amire érdekfeszítő könyvében törekszik.

Van azonban valami, ami ellen határozottan tiltakoznunk kell. Miközben Geary meggyőzően cáfolja a népek, nemzetek kialakulásának hamis mítoszait, azt sugallja, mintha azokkal együtt az olyan értékeket is a poros és veszedelmes régiségek lomtárába kellene dobni, mint a nemzeti érzés, a hazaszeretet, sőt maga a nemzet fogalma. Ezzel szemben szilárdan hisszük, hogy nemzetfogalmaink történelmi fejlődés szülöttei ugyan, mégsem átmeneti tünemények kontinensünk elkövetkező históriájában, és Európának, az Európai Uniónak csak a nemzetek Európájaként van jövője.

Patrick J. Geary, A nemzetek mítosza (Európa népeinek megszületése a középkorban). Atlantisz Kiadó 2014.