Három megható orangutántörténet – Számuk napról napra fogy, ismerjük meg ezeket az okos, csodálatos állatokat

Shelli, Nobri és a visszanyert szabadság

Egy Shelli nevű nőstény orangután 2001-ben, nyolcévesen érkezett a Nyaru Menteng Orangután Rehabilitációs Központba szülőföldjén, Borneó szigetén. Sokéves fogságból mentették ki, miután tiltott kisállatként tartotta valaki Jakartában. A központ erdei iskolájában két év alatt megtanult önállóan élni, s hogy visszaszokjon a vadonba, egy úgynevezett rehabilitációs szigetre költöztették, félig vad körülmények közé. Az ott töltött ideje alatt, 2005-ben nőstény utódja született: Nobri.

Nobrit a még csak félig szabad Shelli teljesen független orangutánná nevelte, aki 2010-re abszolút egyedül boldogult (addigra megszületett testvére, Forest is). Nobri kiváló túlélési képességekkel rendelkezett, viszont ki nem állhatta az embereket. Épp ezért, amikor 2013-ban családjával együtt végleg szabadon engedték volna a rehabilitációs szigetről, nem tudták az elengedéshez befogni, így maradnia kellett. 2016-ban sikerült csak végrehajtani a kiköltöztetését a Bukit Batikap véderdőbe.

Ott hamar bizonyította, hogy vadon élve is tökéletesen megállja a helyét, még a megfigyelések elől is eredményesen elrejtőzött. 2017-ben azonban a központ megfigyelői megközelítették, s észrevettek egy rendellenes duzzanatot a karja közelében. 

Ebből néhány hónap alatt nagyobb dudorok alakultak ki: légzsákgyulladása lett, ami a halálához vezethetett volna. Ő azonban olyan erős volt, hogy egyszer sem jelezte a külvilág felé, hogy fájdalmai vannak.

2018 végén nyugtató lövedékkel sikerült Nobrit elaltatni és gondozásba venni. Számos műtét és hosszú gyógyszeres kezelés után az állatorvos engedélyezte újbóli szabadon bocsátását, ami után az erdő mélyébe veszve ismét hónapokig nem látta senki. 2019 májusában észlelték újra, de szokásához híven csak vicsorogva rázta a faágakat az emberek felé, így nem tudták ellenőrizni, nem újult-e ki a betegsége, ami az orangutánoknál gyakori jelenség.

Hat hónappal később kaptak újra rádiójeleket a mozgásáról. 2020. január 27-én egy keresőcsapat a Joloi-folyó partjától pár méterre két orangutánra lelt: az egyikük Nobri volt, rajta pedig már a saját kis utódja csüngött. Újdonsült anyaként Nobri továbbra is távol maradt az emberektől, napjai nagy részét az őt jól rejtő felső lombkoronákban töltötte, így a megfigyelők sem lefotózni, sem utódja nemét meghatározni a mai napig nem tudták. Csak az a biztos, hogy Shelli megmentése után közel húsz évvel az unokája már szabadon kószál a borneói vadonban.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Fu és a fú, de ravasz szökések

Fu egy felnőtt hím orangután volt az Omahai Állatkertben (Nebraska, USA) a hatvanas években. Nevét egy bűnözőzseni regényhősről, Fu Manchu-ról (Sax Rohmer angol szerző könyvei nyomán) kapta, mégis olyan szelíd volt, hogy már fiatalon is rendszeresen játszott az őreivel, egyiküket meg is mentette egyszer egy veszélyes eséstől, amikor az megcsúszott a vizes padlón. Egy nap azonban Fu nagy felfordulást okozott azzal, hogy kiszökött a majomházból. Amikor az állatkert felügyelői a kifutója közelébe értek, megdöbbenve tapasztalták, hogy egy fán ül – a kifutón kívül, az elefántház közelében. Ráadásul nemcsak megszökött, hanem társát és három gyermekét is magával vitte.

Az őrök mindannyiukat vissza tudták vezetni a helyükre, ahol nyitva találták az egyik mellékkijáratot. Feltételezték, hogy mindez egy kollégájuk hibája lehetett, ám az eset hamarosan újra megtörtént: pár nappal később Fu-t és családját egy közeli háztetőn látták sütkérezni. Az őrök ismét visszavitték őket, de már azt is elkezdték felderíteni, ki hibázhatott. 

Az egyik munkatárs nemsokára észrevett valamit, Fu ugyanis furcsán viselkedett. Kiderült, hogy saját menekülőeszközzel rendelkezett…

A személyzet messziről figyelte, ahogy eloldalog a száraz vizesárkánál lévő mellékkijárat felé, szellőzőnyílásokba kapaszkodva megközelíti, majd nekilát az ajtó reteszét felfeszíteni valamivel, ami úgy nézett ki, mint egy házilag készített kulcs. Az őrök később megállapították, hogy egy hosszú drótdarab volt nála, amelyet valahol találhatott és a megfelelő formába hajlított. Használatával pedig ki tudta nyitni az ajtót. Annak pedig, hogy korábban senki sem találta meg a speciális eszközt, az volt az oka, hogy Fu szándékosan elrejtette azt. A szökési kísérleteikor az alsó ajka és a fogínye közé szorította a szájában, s csak akkor vette ki onnan, amikor senki nem volt a közelében.

Ez is igazolja: az orangutánok ezermesterek – nem csoda, hogy vadon élő egyedeiket látták már leveleket kesztyűként, szalvétaként vagy megafonként használni. Erőfeszítéseiért Fu-t az Amerikai Lakatosok Szövetsége tiszteletbeli tagjává választotta, s a névadójához méltón ravasz majom még évtizedekig élt.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Monti és az örökbefogadás

Montit 2009-ben mentette meg az International Animal Rescue (IAR) mentőcsapat. Csecsemőként lophatták el az anyjától, és illegális háziállatként tartották sanyarú körülmények között. Alultáplált és beteg volt, amikor rátaláltak, sürgős ellátásra volt szüksége. Amikor elkezdte „dzsungeliskoláját”, nehezen illeszkedett be a többi orangután közé, inkább emberi gondozóira támaszkodott.
A mentőcsapat viszont azon dolgozott, hogy ne csak a vadonban való túléléshez szükséges alapvető készségeket tanítsa meg neki, hanem más orangutánokkal is összeszoktassa. Sokéves rehabilitáció után Monti természetes orangutánviselkedést kezdett tanúsítani. Különösen kedves volt a fiatalabb orangutánokhoz, mindent megtett, hogy nekik is átadja az újonnan tanult készségeit. Tökéletes jelöltnek bizonyult egy béranyaprogramra, amely idősebb nőstényeket hozott össze árva bébikkel, akiknek gondoskodásra volt szükségük.

Montit végül egy nőstény csecsemővel, Anggunnal ismertették össze, és hamar szoros, szerető kapcsolat alakult ki köztük. Monti megtanította Anggunnak, hogyan kell kinyitni a kókuszdiót, meghámozni a gyümölcsöt és megépíteni az éjszakai fészket. Egész nap ápolta és gondozta őt, minden este a karjában vagy a hasán altatta el. Amikor a csapat úgy döntött, hogy mind az anya, mind a lánya készen áll egy rehabilitációs szigetre költözni, oda is együtt kerültek, s Anggun ott is sok új erdei túlélési trükköt tanult meg elhivatott örökbefogadója vezetésével.

Végül „anya és lánya” 2020 februárjában együtt szabadulhatott, hogy új életet kezdjenek az indonéz esőerdőkben. Gyönyörű pillanat volt, ahogy a vadonba megérkezve Monti kimászott a szállítóládájából, Anggun az oldalán kapaszkodott, és rájöttek, hogy teljesen szabadok.

Orangután-kisokos
Nevük malájul erdei embert jelent. Becslések szerint 100 ezer borneói, 14 ezer szumátrai és csupán 800 tapanuli orangután él a világon.
Testüket hosszú, vörös szőrzet borítja („a vörös az új fekete”, mondja az orangután a csimpánznak a vicc szerint), karjaik hosszabbak, mint a lábaik, de lábaikkal is ügyesek, szívesen esznek azokkal is.
Életük nagy részét a lombkoronák között himbálózva töltik.
Az orangutánok élettartama elég hosszú: 30, sőt akár 50 évig is élhetnek a vadonban.
A fiatal orangutánok körülbelül 7 éves korukig anyjukkal maradnak, mindent megtanulnak tőle, így fejlesztik ki saját túlélési képességeiket.
A felnőtt hím orangutánok arcán zsírszövetlebenyek – pofalemezek – alakulnak ki. A vizsgálatok szerint egyes nőstények pofalemez alapján választanak párt maguknak.
Minden este alvófészket készítenek körülbelül 10 perc alatt úgy, hogy több nagy ágat összehúznak, kisebb ágakat használnak matracnak, s a szerkezetet rugalmasabb ágak fonásával kötik össze. Esős időben tetőt is építenek hozzá. A kutatók a fészkeik száma alapján tudják megbecsülni populációjuk méretét egy adott területen.
60 százalékban gyümölcsöket esznek, például mangót, licsit és fügét, de táplálkoznak levelekkel, virágokkal, rovarokkal, sőt kisemlősökkel is. A durián nevű tüskés gyümölcs a kedvencük, amit a világ legbüdösebb gyümölcsének is tartanak, „illata” a szennyvízére és a használt zokniéra emlékeztet.
Az erdőirtás és a vadászat jelentik a legnagyobb veszélyt az orangutánokra. Borneó az előrejelzések szerint – mezőgazdaság, infrastruktúrafejlesztés és erdőtüzek miatt – 220 ezer négyzetkilométer erdőt veszít 2010 és 2030 között, ami a szárazföldi területe csaknem 30 százaléka (nagyobb, mint a teljes Egyesült Királyság).
A pálmaolaj-kitermelés azért probléma, mert Indonézia és Malajzia rendelkezik a világ pálmaolaj-készletének több mint 85 százalékával, s az emiatt történő erdőirtás az orangutánokra nézve végzetes. Ugyanakkor fenntartható módon is készülhet pálmaolaj, amennyiben nem a dzsungelt helyettesítik olajpálma-ültetvényekkel. Fogyasztóként akkor teszünk az orangutánokért, ha csak fenntartható pálmaolajból készült termékeket vásárolunk.

Clint Eastwood cimborája
Az orangutánok a filmkészítőket is megihlették. A legnépszerűbb orangután hollywoodi moziban Clint Eastwood partnere volt a Minden áron vesztes és a Bármi áron című filmekben. Őt a vásznon Clyde-nak hívták, a valóságban három majom is alakította, mivel a forgatások között megnőtt. A jelenetekben sört ivott, bunyózott és kamiont vezetett éppúgy, mint gazdája, akitől a közönség nagy örömmel fogadta westernhős- és macsószerepei után ezt a könnyed, humoros karaktert és sztorit.

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Orangut%C3%A1n 
https://www.wwf.org.uk/learn/fascinating-facts/orangutans 
https://redapes.org/bos-foundation-the-amazing-story-of-nobri/ 
https://www.upworthy.com/this-epic-zoo-escape-story-shows-how-fantastically-smart-orangutans-can-be 
https://www.orangutans.ca/monti-a-story-is-extraordinary/