Te felismered a nélkülöző gyereket? – 14 nem feltűnő jele annak, hogy egy gyermek szegénységben él

Megtanultam és levizsgáztam belőle, hogy a piaci szabad verseny és a technológiai fejlődés sajnos nem ismeri az erkölcsöt, a demokráciát, hogy a pénz bőszen újratermeli önmagát, oda utazik és ott szaporodik, ahol úri kedve tartja. Ahogy a tőke a nemzeti jövedelemből kiveszi az extra hasznát, úgy csökken a többség munkából származó jövedelme, és az emberek közötti egyenlőtlenségek fennmaradnak, vagy inkább tovább nőnek. 

A szegénység pedig nem áll meg a felnőtteknél, a kutatások szerint négy–hét generáció kell a legyőzéséhez, olyannyira beleágyazódik a mindennapi életbe, ezer szállal kötődik hozzá.

A szegénységnek nincs bevett és általánosan használt meghatározása, és a számítási módjai is eltérőek. „Fontos tudni, az adott számítási mód milyen megfontolásokra épült, milyen ismérvek mentén határozta meg a szegénységet, hogyan készült a számítás” – írta Havasi Éva Szegénység, számolva és számolatlanul című művében. Ma Magyarországon a szegénységi kockázat az egyszülős és az egykeresős háztartásokban élő gyerekek körében a legnagyobb, vagyis egy válással szinte a szegénység is „súrolni kezdi a házfalat”.
A nemzetközi szakirodalomban létrejött egy tárgyi megfosztottságokról szóló lista, amely tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek közül, ha akár kettő is hiányzik egy gyermek életéből, már relatív szegénységről beszélünk.

A lista tartalmazza a napi háromszori étkezést, a mindennapi zöldséget vagy gyümölcsöt a táplálkozásban, a könyvek jelenlétét a háztartásban, a szabadtéri szabadidős eszközök (bicikli, labda, ugrókötél) meglétét, az iskolai tanulmányok melletti érdeklődést kielégítő foglalkozások felvételét a napirendbe, szobai játékokat, az osztálykiránduláson való részvétel lehetőségét, egy csendes helyet a házi feladat megírásához, internetet, néhány új ruhát, két pár cipőt évszakonként, a barátok meghívásának lehetőségét és az ünnepek megülését. 

A kutatások szerint Magyarországon ezek közül legalább kettő nem teljesül a gyerekek 31,9 százalékánál.

Szívszorító adat ez, ami annak ellenére van így, hogy olyan országban élünk, amelynek összjövedelme lehetővé tenné, hogy minden gyermek hozzájusson ezekhez a javakhoz. Ezek a szegénységben élő gyermekek valójában nemcsak a szakirodalomban léteznek, hanem közöttünk élnek, akár a szomszéd házban is lakhat relatív szegénységben élő gyermek, a játszótéren játszhatnak a gyermekünkkel, vagy mellette ülhetnek az iskolapadban. Ma már létező jelenség a kapun belüli szegénység is, amikor a látszólag jól szituált keretek között élő gyerekek a hónap végén már nem jutnak hozzá minőségi táplálékhoz, és ha elromlik a biciklijük, hónapokba kerül megcsináltatni, vagy nem is lesz többet. A legtöbb család őrzi ezeket a titkokat, hiszen szegénynek lenni olyan bélyeg, amely elzárhatja az embert épp azoktól a kapcsolatoktól, amelyek segítségével kilábalhatna belőle.

Jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy környezetünkben lévő gyermek szegénységben él:

1. Gyakori betegségek, télen jellemzően felső légúti fertőzések az elégtelen fűtés miatt, amelyek kezeletlenek maradhatnak a magas gyógyszerköltségek folyományaként. Lehet, hogy a családnak nincs pénze orvoshoz utazni sem, ha egy kis faluban élnek.

2. Vashiány, testi alulfejlettség jelei. Furcsa módon az elhízás, túlsúly is lehet a minőségi éhezés jele, hiszen az egyoldalú tésztás táplálkozás olcsóbb, mint a gyümölcsös, zöldséges, sajtos ételek. 

A kövér kisgyerekről általában nem a nélkülözés jut az eszünkbe, de minőségi nélkülözés is lehet a tünet hátterében. 

Ha néha látjuk a gyermeket valami drágább termékkel a kezében, ettől nem érdemes megnyugodnunk, hiszen ezek a családok is szeretnének a reklámok által keltett gyermeki vágyaknak megfelelni, és ezeket a népszerű termékeket is megadni néha a kicsiknek, még azon az áron is, hogy pár hét múlva alapélelmiszerek sem lesznek otthon.

3. A drága étel a gyerek kezében túlkompenzálás is lehet a család részéről, mert a gyermeki éhség felülír minden más megfontolást a szemükben. Ha minden reggel a boltból hoz kakaós csigát, de nincs rajta kabát, ez az ellentét üssön szöget a fejünkbe. 

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Pixabay

4. Barátságtalan, figyelmetlen, motiválatlan gyermeki viselkedés, amely magatartási problémának tűnhet, pedig valójában lehet egyszerű éhség. A súlyos étkezési hiányállapot folyamatos toxikus stresszt jelent a gyermek számára, ami károsítja az agy működését, az agyi döntési folyamatokat. Az alapfokú iskolában rosszul teljesítő gyermek később nehezen jut majd magas fokú végzettséghez, jól fizető munkához, és a kudarcos életkilátások miatt az ő későbbi gyermekei szintén a szegénység csapdájába kerülhetnek.

A szegénység tehát újratermeli önmagát. 

5. A gyermeknek nincs megfelelő dioptriájú szemüvege, vagy hiányzik a hallókészüléke. Ezek valójában drága egészségügyi segédeszközök, és sok felnőtt nem gondol arra, hogy a gyerek talán ezek hiánya miatt teljesít rosszul az iskolában. A fogorvosi kezelés vagy a fogszabályzó hiánya is lehet szegénységi tünet, mint a jó frizura, divatos hajvágás hiánya is, amit visszajelez az elutasító környezet. Mindez bullying kezdeti ürügye is lehet.

6. Koszos, hanyag ruhát viselő gyermek. A magyar emberek negyede nem engedné gyermekének, hogy olyannal játsszon, akinek láthatóan koszos a ruházata, holott erről nem a gyerek tehet. Az alulöltözött, télen is nyári ruhában érkező gyermek öltözete arra is utalhat, hogy valamelyik családtagja a házból kizárással bünteti, bántalmazza, és a gyermeknek téli időszakban sérült a hőérzékelése.  

7. Szorítja a cipő, vagy télen is tornacipőben mászkál, „mert az jobban csúszik a jégen”.

8. Ünneplő ruhákat hord hétköznapokon is, mert a használt ruhák közül azok szoktak a legjobb állapotban megmaradni a turkálók polcain.

9. Indokolatlanul sok hobbi-háziállatot tart a család. A feltűnően sok macska és kutya tartásának az is lehet a hátterében, hogy a családnak nincs elég információja a felelős állattartásról, és nincs pénzük az ivartalanításra, így minden szaporulat tovább bővíti a háztartást. Az állatvédők találkoznak olyan gyerekekkel, akik nem tudnak arról, hogy létezik olyan orvos, aki az állatok betegségeivel foglalkozik. Előfordul az is, hogy a család játékszerként tekint az állatra.

10. Örömtelen reakció, ha kap valamit – mert sosem azt kapja, amit ő választott.

11. A kapott étel egy részét elteszi, hazaviszi a szülőnek, testvérnek.

12. Nem ismer fel fényképről közlekedési eszközöket, egzotikus állatokat, mert sohasem látta őket.

13. A család betegnek jelenti a gyermeket az iskolában, mert hó első napján nem tudták megvenni a közlekedési bérletét.

14. Tanév elején sematikus fogalmazást ír a nyári szünetről, karácsonykor pedig az ünnepről, mert nincs élménye.

A gyerekszegénység olyan ügy, amely rengeteg embert képes megmozgatni, de nagyon fontos, hogy jól segítsünk. A legjobb döntés ebben a helyzetben olyan szervezetet támogatni, amelynek hitelességéről meggyőződtünk, utánajártunk a munkájuknak. Kérdezzük meg, hogy mire van szükség! Ne adjunk automata mosógépet olyan terepen, ahol nincs áram… A civil szervezetek estében nem csak a pénzbeli támogatás lehet jó választás, hanem adhatjuk az ügyhöz az időnket, a cselekvő szeretetünket, önkéntességünket is. 

Sokszor az is nagy segítség, ha a gyermek egyáltalán beleláthat egy jól működő család életébe, figyelmet és stratégiákat kaphat egy működő mintát mutató felnőttől. 

A szegénység azt is jelenti, „hogy eltűnnek azok a viszonyulások, tudások, képességek, amelyek lehetőséget adnának az életutak megváltoztatására” (L. Ritók Nóra). Ezek újratanulása jelenthet változást a gyermekek számára, és tudás nem csak az iskolában szerezhető.
A társadalom felelőssége óriási abban, hogy gyerekek szegénységben élnek ma is, ám a segítség érkezhet családon, helyi közösségen keresztül is. Mindenki tegyen egy apró lépést – még ma!

Források:
https://gyea.hu/alapitvany/gyermekszegenyseg 
Husz Ildikó: Gyermekszegénység – tények, problémák, feladatok
Dr. Nyilas Mihály egyetemi jegyzetei