Kossuth bullyingolta Görgeit? – animációs kisfilmek segítségével ismerhetik meg a diákok történelmünk háttérbe szorult hőseit
Rákóczi Ferenc, Mátyás király, Kossuth Lajos – minden gyerek tanul róluk az iskolában, de több tucat olyan történelmi alakja is van az országnak, akikről keveset hallunk, nincsenek előtérben. A Nemzeti Örökség Intézete Sorsfordítók címmel róluk készített animációs kisfilmsorozatot középiskolás diákoknak. Az első öt részben Kossuth Zsuzsanna, Semmelweis Ignác, Görgei Artúr, Salkaházi Sára és Olofsson Placid életébe nyerhetünk betekintést. Ők nem néznek vissza ránk a papírpénzekről, de megérdemlik, hogy hősként emlékezzünk rájuk. A filmbemutatón jártunk.
Először gimnazistáknak mutatták be
Hős: életét sem kímélő bátor katona, csodálatos tettek végrehajtója mesékben, regékben, bátorságával és helytállásával példamutató ember – írja az etimológiai szótár. A hős nem biztos, hogy híres vagy elismert ember, sőt sokszor a nagy hősök a történelem homályába vesznek, elfeledkezik róluk az utókor. Ezen változtatna a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI), amely középiskolás fiataloknak készített animációs filmsorozatot Sorsfordítók címmel. A rövid alkotásokban az ország olyan egykori nagyjait mutatják be röviden, akik nem biztos, hogy szerepelnek a történelemkönyvekben, vagy ha szerepelnek is, nem kapnak elegendő figyelmet. A Sorsfordítók első öt részét május végén Budapesten mutatták be.
„A filmek arra adhatnak lehetőséget, hogy a példákból megtanuljuk, mi magunk hogyan tudunk a saját életünkben, családunkban, osztályunkban hősök lenni.”
„Az inspiráló kis videók ötleteket adhatnak” – így köszöntötte a diákokat Zsódi Viktor, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke. A filmbemutatót ugyanis matekóra helyett – aminek biztosan sokan örültek – a Piarista Gimnázium kilencedikes diákjai is végignézték.
Pedagógiai program része a sorozat
A Nemzeti Örökség Intézete elkötelezett abban, hogy segítse a 12–18 éveseket, ezért 2021 nyarán elindították a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, amelynek új eleme ez az animációs filmsorozat.
„Jöjj el, lásd meg, éld át!”
A Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program egyik célja, hogy segítse a fiatalokat, különösen a 12–18 éves korosztályt a nemzeti múlt megismerésében, a hazához való kötődés erősítésében. Emellett segédanyagokkal támogatják a pedagógusokat. A cél, hogy a 7–11. évfolyamos diákok megismerjék Magyarország 82 nemzeti és történelmi emlékhelyét. Tavaly tavasszal zajlott a tesztprogram. „Ez nem pusztán osztálykirándulás, hanem van egy előzetes iskola előkészítés, majd a helyszíni részvétel, végül a tanórai utófeldolgozás. Öt helyszín szerepelt a tesztprogramban: a komáromi erőd, a gödöllői kastély, a Kossuth tér és a Parlament különösen népszerűek voltak” – mondta a Kepmas.hu-nak Késmárki Zsolt, a program projektvezetője. A kezdeményezést az őszi félévben szeretnék már élesben folytatni.
„A ti figyelmetekért, tudatotokért, szabadidőtökért óriási harc zajlik a digitális térben, a sportban, a nyelvekben, a zenében, az interneten, a családban, a barátok között és máshol is. Kevés idő jut arra, hogy ezek az üzenetek, amelyek fontosak a felnőtté válásotokban, eljussanak hozzátok. Fontos, hogy szüleitektől, tanáraitoktól jó példát kapjatok, de legalább ennyire fontos, hogy a történelmi hősöktől is megkapjátok ugyanezt” – mondta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Kiemelte, nemcsak azok hősök, akiket az Olümposz tetején ülve, hatalmas gigászi személyiségként látunk. Rengeteg olyan hős van köztük, akik életében volt egy-egy olyan történés, amikor megtehették volna, hogy a könnyebbik irányba fordulnak. „Aki embertársaiért életét, biztonságát, egzisztenciáját áldozza, igazából az viszi előre a világot, az segíti az egész társadalom épülését” – hangsúlyozta.
Semmelweistől Placid atyáig
A három–négy perces, Sorsfordítók című animációs kisfilmek szereplői a történelem ilyen, de a nagyközönség számára kevéssé ismert alakjai voltak.
Az animációk olyan magyar hősökről szólnak, akik embertársaik és hazájuk védelme érdekében bárkivel és bármivel képesek voltak szembeszállni.
Az anyák megmentőjeként ismertté vált Semmelweis Ignác; az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábori kórházainak főápolója, Kossuth Zsuzsanna; a vészkorszak idején üldözött embereket mentő Salkaházi Sára; a hosszú időn keresztül igaztalanul árulónak tartott 1848–49-es honvédtábornok, Görgei Artúr és Olofsson Placid atya, aki tíz évig raboskodott a Gulagon, és küldetésének tartotta, hogy rabtársaiban tartsa a lelket.
Milyen címmel szerkesztett újságot Salkaházi Sára, aki a pletykák szerint mielőtt szerzetesnek állt, cigarettázott és mulatókba járt? Miért tartották őrültnek Semmelweis Ignácot? Min aggódott Kossuth Zsuzsanna, amikor bátyja, Kossuth Lajos főápolónak nevezte ki? És mi volt az örömolimpia, amit Placid atya szervezett a Gulagon? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, kevéssé ismert történetek, mozzanatok is kiderülnek a filmekből.
Az első öt részt mutatták be a napokban, de nem öt, nem tíz, és nem is tizenöt részesnek tervezik a sorozatot. Idén várhatóan további epizódokkal bővül majd a széria: például az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, Apor Vilmos vértanú püspök, valamint Tóth Potya István válogatott magyar labdarúgó és edző életét ismerhetik majd meg a gyerekek.
„A közös történetektől válunk közösséggé”
„Jó, hogy nem csak a klasszikus, mitikus figurák vannak kiállítva, Rákóczi Ferenc vagy Mátyás király, akik a papírpénzekről néznek vissza ránk – mondta Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki szerint a 21. században deheroizálás zajlik. – Azt mondják, hogy mindenki esendő, mindenkinek vannak hibái” – fogalmazott. A történész-történelemtanár kiemelte: hősökre, példaképekre szükség van. Míg régebben népmeséket, eposzokat meséltek a tábortűznél, a 21. században ez már nem így működik, új műfajok jelentek meg leginkább a közösségi médiában.
„A közös történetek fontosak, ettől válunk közösséggé” – szögezte le. Ezért szerinte nem lehet úgy tanítani a történelmet, hogy mindenkinek csak azt tanítják, ami érdekli. „Valakit a dualizmuskori cukrászipar, mást a második világháborús tankok, megint mást az ausztrál őslakosok eszközhasználata érdekel. Az eszerint való tanítás azért nem működik, mert akkor Mátészalkától Szentgotthárdig nem lesz semmi közünk egymáshoz.” Az öt bemutatott személy közül három (Semmelweis, Görgei, Salkaházi) a kötelező tananyag részei. A sorozatban bemutatott hősök a történész szerint hiteles személyek.
„A diákoknál nagyon fontos a hitelesség, két perc alatt észreveszik például, ha egy tanár nincs szinkronban azzal, amit tanít.”
„Ha nem érkezem az órára időben, miért várom el tőlük?” – tette hozzá a történelemtanár.
Görgei és gegek a képernyőn
A filmeket formába is kellett önteni, a képi világért, a vizuális koncepció megalkotásáért a Salt Communications felelt. „Lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell kötni benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. És ha nem lehet méltósággal alkut kötni, akkor nem szabad alkut kötni” – írta Esterházy Péter. Burus Botond art director szerint Esterházy szavaihoz hasonlóan az animációs kisfilmekben bemutatott szereplők is kitartottak a lelkiismeretüknek megfelelő úton.
Az animáció kollázstechnikával készült, a személyek eredeti arcképeit használták. „Reneszánszát éli ez a műfaj, és alkalmas arra, hogy elvont, absztrakt dolgokat is meg tudjunk fogalmazni, érzelmeket is ki tudjunk fejezni egy-egy motívummal” – mondta Burus Botond.
A képi és hangzó szövegben humorral, gegekkel is találkozunk, ezek segítségével közelebb kerülhet a középiskolásokhoz egy-egy hős története. „Korabeli bullying? Beefelés?” – halljuk, miközben Görgei Artúr vagy éppen Kossuth Lajos arcképét látjuk magunk előtt.
A Sorsfordítók animációs kisfilmsorozat első öt epizódja a YouTube-on megtekinthető.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>