„Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig" – 130 éve született Bajor Gizi, kora legnagyobb és legtragikusabb sorsú színésznője

Apja kávéházában figyelte a művészeket

„Tulajdonságaim? Rengeteget patienceozok. (pasziánszozok – a szerk.) Igen lassan olvasok, elmélyedve. Sokat heverek a díványon és gondolkozom, töprengek. Kedvenc ételem nincs, öltözködni nem tartom fontosnak. Szeretek az uccán csatangolni. Ha rám szólnak, miért nem csípem ki magam, miért nem vagyok divatos, azt felelem: minek az? Ha bejjebb nem látnak...?"  – mondta egyszer magáról Bajor Gizi, a két világháború közötti Magyarország legnagyobb színházi színésznője. Mindent tudott a színpadon, és csodákra is képes volt, mégis tragikus sors jutott neki.

Budapest VII. kerületében, 1893. május 19-én látta meg a napvilágot. Két testvére mellett ő, a kis Beyer Gizella volt a legfiatalabb, a család apai ágon sváb gyökerekkel rendelkezett. Édesapja, Beyer Marcell bányamérnök jóhiszeműen „jó barátai” unszolásra otthagyta állását, és a Kálvin téren a 20. századelő híres Báthory Kávéházának tulajdonosa lett.

Így a kislány a belváros szívében nőtt fel, színészek, rendezők, írók, költők és kultúrharcosok társaságában, nyugodtan bámészkodva a kártyázó értelmiség mellett.

Nem sokáig, mert a kávéház hamarosan csődbe ment, a család elszegényedett. A tizenéves Gizella az angolkisasszonyoknál nevelkedett, de miután a család anyagilag tönkrement, szülei megkérdezése nélkül otthagyta az iskolát, és színitanodába ment, hogy jól fizetett színésznő válhasson belőle.

Hogy lett Beyerből Bajor?

Otthon mindent eltitkolt, és 1911-ben elment felvételizni a Színművészeti Akadémiára, ahol Szép Ernő Nem volt játékom című versét szavalta el. (Ezt a költeményt a budapesti magyar királyi rendőrség 1928-ban, az erősödő antiszemitizmus idején betiltotta, mert Szép Ernő zsidó származású volt.) Beyerék Gizella gyermekkorában a Múzeum körúton egy házban laktak a színésznő későbbi barátjával és kedvenc rendezőjével, Csathó Kálmánnal. Csathót Gizella már páréves lánykaként is elbűvölte, és amikor elvégezte a színművészetit, állítólag a rendező közbenjárására figyelt fel rá a Nemzeti Színház akkori igazgatója, aki végzősként le is szerződtette.

A Gizi nevet még Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel. Ám később az 1930-as Színművészeti lexikonban már Bajorként jelent meg, ezért hívjuk a mai napig így. Nem volt az a tipikus nőideál, fiús alkatával és egyszerű vonásaival jóval inkább emlékeztetett az aranykori Hollywood nádszálvékony üdvöskéire, mint a gömbölyded monarchiás magyar szépségideálokra. Később Ambrus Zoltán, a kor tekintélyes kritikusa lett a színidirektor, aki állítólag már apja kávézójában beleszeretett az akkor tizenéves Bajor Gizibe, és a színházban egyengette a fiatal színésznő pályáját.

Mivel családja nem állt jól anyagilag, fiatalon megfogadta, hogy soha nem adja kezét és szerelmét nincstelennek. 27 évesen hozzáment a nála kilenc évvel idősebb sármos ügyvédhez, Vajda János Ödönhöz, aki akkor tért haza a frontról.

Hét évvel később Bajor Gizi kezdeményezte, hogy bontsák fel a frigyet, miután a Vajda által felvett ügyvédi kölcsön felemésztette csekélyke keresetét és megmaradt vagyonát.

Nem maradt sokáig egyedül, 1929-ben Paupera Ferenc országgyűlési képviselővel, a Földhitelbank vezérigazgatójával házasodott össze, de három évvel később a bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után elváltak.

Kép

Fotók: Fortepan

„Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig"

A színpadon eközben valóban csodákra volt képes. Herczeg Ferenc Utolsó tánc című darabjában anyát és lányát is ő alakította, a bolond Ásvaynéként Harsányi Zsolt drámája elején huszonhét éves, a végén pedig nyolcvanhét, és az átalakulást nem elsősorban a paróka vagy a smink jelezte, hanem Bajor Gizi matrónaszerű észjárása és gesztusai. Pályafutása egyik legnagyobb diadala Zilia Duca szerepe volt Heltai Jenő A néma levente című vígjátékában. Az egyik előadáson még az is megtörtént, hogy egy férfi néző felkiáltott: „Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig."

Haláláig hűséges maradt a Nemzeti Színházhoz, mindössze két évadot játszott a Magyar Színházban. Életéből nem maradtak ki a filmszerepek sem, de különös módon a vásznon nem érvényesült sem a humora, sem a drámai ereje, sem a jellemábrázoló képessége. Ugyanakkor, ha lehet a 20. század első felének Magyarországán sztárságról beszélni, akkor Bajor Gizi igazi sztár volt. Minden lélegzetvétele érdekelte a közönséget, ő azonban a magánéletét óvta a nyilvánosságtól.

„Nézzenek meg a színpadon!” – az újságírókat mindig ezekkel a szavakkal szerelte le, ám nemcsak a színpadon, hanem a társasági életben is sztár volt. Átlagos külseje ellenére gyönyörű tudott lenni, ha akart, vagy ha a szerep úgy kívánta. Amikor megjelent vagy távozott, taps köszöntötte, az utcán megfordultak utána. A nők utánozták az öltözködését, a frizuráját. Kivételes csillagzat alatt jött a földi világra, és arra született, hogy ünnepeljék. 

Eközben jóságáról, segítőkészségéről legendákat meséltek. Gyermeke nem született, de családtagjai, kollégái és mindenki, aki rászorult, számíthatott rá.  

Kép

Bajor Gizi (balra) villája teraszán Elsa Merlini olasz színművésznővel – Fotó: Fortepan

Férje okozta a végzetét

Harmadszorra is férjhez ment, dr. Germán Tibor fül-, orr- és gégespecialistához, és XII. kerületi villájuk csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. A férj zsidó származású volt, így őt is elérte a nyilas karhatalom. A nácikat csak fondorlattal tudták kijátszani: otthonuk padlásán bujkált az orvos sok más zsidó társával együtt, míg Gizi lent a földszinten kábította a munkaszolgálatosokat kereső rendőröket. A szalonból a második világháború alatt menedékház lett, itt vészelte át Budapest ostromát Dióssy Antal festőművész és felesége, Nagyajtay Teréz jelmeztervező, valamint Tamási Áron író is.

Amikor a háborúnak vége lett, a házaspár többször is külföldi útlevélért folyamodott a kommunista vezetéshez. Germán Tibor testvérei ugyanis Angliába disszidáltak, és szerették volna őket meglátogatni, de Rákosiék nem engedélyezték a kiutazást. A doktor még egy illegális útlevélbizniszt is megpróbált tető alá hozni, ami azonban kiderült, és a színésznő férjével együtt az ÁVH látókörébe került.

1951. február 12-én történt a szörnyű tragédia: az 57 éves színésznőt holtan, férjét pedig haldokolva találták budai otthonukban. Egy papíron ez állt: „Betegen nem lehet élni. Bayor Gizi” A korabeli sajtó szerint Germán Tibor már évek óta kezelte felesége fülproblémáit, és a műtétek után kivett szöveteket szétküldte a nagyvilágba különböző professzoroknak. Svájcból érkezett egy szakvélemény, miszerint Bajor Gizinél nem kizárható a rosszindulatú daganat. A férj szerette volna megóvni feleségét a szörnyű haláltól, és közös öngyilkosságot javasolt neki. A színésznő kinevette, férje mégis körmönfont tervet eszelt ki, és végül halálbiztos adag morfiuminjekciót adott be neki, majd önmagának is. Ezt a tragikus történetet mesélte el búcsúztató beszédében az örök színészbarát, Gobbi Hilda is.
Bajor Gizit ezrek kísérték utolsó útjára, sírkövén ez a mára már eltűnt felirat volt olvasható: „Nézzétek: a halált játszom!”

A boncolás és a nyomozás során kiderült, hogy Bajor Gizi füle egészséges volt, Germán Tibornál viszont agykéregsorvadást találtak, vagyis ő értelmi képességében és cselekvésében már régóta korlátozott volt. A „búcsúlevélről” bebizonyosodott, hogy az aláírás sokkal korábbról, másik tollból, más kéztől származik, mint a fölé írt szöveg. Ugyanakkor legendák kezdtek keringeni a tragédia körül, sokan úgy gondolták, a pár azon a végzetes napon nem is saját kézzel vetett véget az életének, hanem titokban így tette el őket láb alól a titkosrendőrség. A végzetes napon ráadásul egy ÁVH-s autó jelent meg a helyszínen – ami azért nem csoda, hiszen Bajor Gizi az első Kossuth-díjas színésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze volt.

Nevét 1952 óta Budán a Stromfeld Aurél utca 16. szám alatti villájában létrehozott Színészmúzeum őrzi. Érdekesség, hogy egy diákszínházi előadás után egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás fiúnak a nagy színésznő azt javasolta, hogy válassza a színész hivatást. Ő volt Latinovits Zoltán.

Források:
MTI
https://bpromantikaja.blog.hu/2020/04/28/bajor_gizi_aki_penzben_merte_a_szerelmet
https://www.criticailapok.hu/28-fesztivalnaplo-cikkek/38586-foeldieknek-jatszo-egi-tuenemeny
https://oszmi.hu/hu/bajor-gizi-szineszmuzeum
https://oszmi.hu/hu/hirek/betekinto-szinhazi-blog/szerelem-haboru-idejen
https://szerelmembudapest.blog.hu/2014/03/01/nezzetek_a_halalt_jatszom
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bajor_Gizi