Egy magyar lány a Broadway küszöbén – Zádor Eszter az „Oklahoma” című musical turnéjával indult

„Számomra az a legvonzóbb az egészben, hogy az én munkám generálja mindazt, amit a nézők láthatnak – természetesen elsősorban szervezési szempontból, de időnként kis mértékben művészeti értelemben is. Nagyon leegyszerűsítve az a feladatom, hogy a színészek számára megteremtsem azt a körülményegyüttest, amely sikeressé tudja tenni őket a színpadon.” Így foglalta össze Zádor Eszter, mi is vonzza őt a színpadi kulisszák mögötti, a nagyközönség számára láthatatlan világba.

Egy olyan szerepkörbe, amelynek Magyarországon nincs is pontos megfelelője, a stage menedzser munkája ugyanis valahol a rendezőasszisztens és az ügyelő tevékenysége közé helyezhető.

A színházi világ első látásra messze esik egy olyan lánytól, aki az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett, ugyanakkor a magyar tenisz egyik reményteljes ifjúsági játékosának számított. Eszter családja életének viszont állandó és fontos része volt a kultúra, ikertestvérével együtt kisgyerekkora óta gyakran vitték őket színházba, moziba a szülők. „Az AKG ugyanakkor elnevezése ellenére sem csak a közgazdaságra fókuszáló iskola, némi túlzással bármibe belekóstolhattál, amihez kedved volt. A színházba is, a kulisszák mögé úgynevezett témahetek keretében pillanthattunk be. Így jutottam el a Centrál Színházba meg az Operettszínházba. Ezek az alkalmak abban is segítettek, hogy ráérezhessek: a színházi háttérmunka sokkal inkább nekem való, mint a színpadi fellépések.” Innen eredeztethetők azok a kapcsolatok is, amelyek révén Eszter eljuthatott az Orlai Produkcióhoz, ahol több éven át gyakornokként dolgozott, öt előadásban is részt vett, többek között részese volt az Irodai patkányok című előadásnak, a Nóra II vagy Az oroszlán télen című produkcióknak. Ezek során kezdte megtanulni, hogyan is áll össze egy-egy ilyen előadás.

Amerikai álom

Az itthoni próbálkozások az amerikai egyetemi tanulmányok kiválasztásánál is fontos szerepet játszottak. „Sportösztöndíjjal kerültem az Egyesült Államokba, de a választásnál annak is alaposan utánanéztem, hogy a színházszak keretében milyen lehetőségek nyílnak. Akkor még nem tudtam, mi az a stage menedzser, de azt sem, hogyan nevezik angolul a rendezőasszisztens szakmát. Az alapképzést Milwaukee-ban kezdtem, Portlandben végeztem 2020-ban, az utóbbi egyetemen azonban nem volt stage menedzser szak, így a diplomámon színházművészet szerepel.

De nem jártam rosszul azokkal az évekkel, nagyon sok mindenbe belekóstolhattam a kosztümdizájntól a produceri és menedzseri tevékenységig.

Ennek azért van jelentősége, mert a stage menedzser az összekötő a producer és a rendező, illetve a produkció többi szereplője között. Ha a kosztümkészítő például azt mondja, hogy két nap múlva kész az a bizonyos jelmez, tudnod kell, mennyi a realitása egy ilyen vállalásnak, a rendező szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a próbafolyamat során a színész két nap vagy két hét múlva öltheti magára azt a ruhát.”

Azt állítja, maga lepődött meg a leginkább, amikor felvették a Columbia Egyetem mesterképzésére. Másik két intézménybe is jelentkezett, a Columbia inkább csak az álmaiban szerepelt. „Nagyon jól választottam, bár a koronavírus-járvány miatt az első év során sok mindent nem kaptunk meg, amit más osztályok korábban igen. Volt olyan óránk, amelyet normál üzemmódban egy színházban kellett volna megtartani, nekünk viszont csak a zoom jutott, de így sem lehetett különösebb panasz az oktatásra. Még furcsábbá tette a helyzetet, hogy én az első félévben Budapesten ültem a számítógép előtt, 2021 januárja előtt az évfolyamtársaimmal is csak virtuálisan találkozhattam. De ilyen körülmények között is igyekeztem személyes kapcsolatot teremteni a tanárokkal, többségük a színházi szakmában is dolgozik – miközben óraadók a Columbián –, és így sokat segíthetnek a szakmai kapcsolatépítésben. Nem mindenkire érvényes ez, de a többségük igyekszik segíteni az indulásban, a kezdeti megbízások, munkák megszerzésében. Hasonló a helyzet a vendégelőadókkal is, egyikük, Bess Glorioso stílusa olyan mértékben megtetszett, hogy külön is megkerestem, és a mai napig ő a mentorom.”

Kép

Fotók: Zádor Eszter

Világszám hátszél nélkül

Az Oklahomához viszont nem mentori „hátszél” sodorta.

Az eredetileg filmként, majd musicalként világsikert arató alkotást 2019-ben újították fel, abban az évben Tony-díjat is nyert a felújítások kategóriájában.

Miután a Broadway-n több mint 200 előadást megért, amerikai turnéra indították a produkciót. Bevett szokás ez a sikeres előadások esetében, a turnéelőadás ugyanabban a koncepcióban zajlik, de többnyire más színészekkel, sőt, sokszor dizájnerként is mások dolgoznak. Azért is újra kell próbálni ezeket az előadásokat, mert míg a Broadway-n csúcs színpadtechnikát használnak, a Tour helyszínein rendszerint más, szokványosabb körülmények várják a csapatot. Az Oklahoma például eredetileg körszínpadon „forgott”, ezt kellett átültetni átlagos színpadra. „A turné 2021 októberében kezdődött, én menet közben csatlakoztam a csapathoz. Akkoriban kezdtem elküldeni a szakmai életrajzomat különböző ügynökségeknek, köztük annak is, amely az Oklahomával dolgozott. A szerencsés egybeesések sorába tartozik, hogy éppen egy stage menedzsert kerestek, nekem meg a diplomaszerzéshez szükségem volt még egy gyakornoki munkára.”

Az Oklahomáig nem a musical műfaja volt Zádor Eszter fő irányvonala, korábbi, magyarországi évei alatt sem rendelkezett különösebb musicaltapasztalattal. A Columbia közelében lévő Broadway-n azonban több musical is fut párhuzamosan, plusz elkezdett tanulni a musicalekről, a felépítésükről, ami olyannyira megtetszett neki, hogy most már nagyon érdekli. „Azóta persze több musicalt is láttam, részben az egyetemi tanulmányok részeként, a műfajban mozgó színészekkel és rendezőkkel folytatott beszélgetések révén pedig kinyílt számomra ez a világ. Roppant imponáló volt, amikor ráébredtem, hogy a zene révén jóval több embert el lehet érni, mint a prózai műfajokkal, pláne New Yorkban, ahol nagyon sok külföldi él vagy megfordul.”

Szakmai „ártalmak”

Ma már nemcsak nézőként, hanem egyre inkább szakmai szemmel figyeli a musicaleket, elsősorban arra figyelve, hogyan csinálták meg egyik vagy másik jelenetet, és ha rájön, az örömmel tölti el, növeli az önbizalmát.

Ahogy annak a tudata is, hogy gyakorlatilag a stage menedzser generálja mindazt, ami a színpadon történik, a fényhatásoktól a színpadi mozgásokig.

Nagy a felelőssége, ezért valamennyi előadáson maximálisan kell figyelnie, hogy az esetlegesen becsúszó hibák többé ne ismétlődhessenek meg.

„Az egyértelmű, hogy amit meg lehet csinálni a Broadway-n, azt máshol kevésbé, mert csak ott állnak rendelkezésre a legjobb műszaki feltételek. A legutóbbi ott látott produkción csak ámultam és bámultam. December folyamán játszották a Christmas Carol című karácsonyi előadást, ahol az egyik tanárom volt a stage menedzser. Az egyszemélyes darabban a színész harminc karaktert formált meg, ami önmagában is lenyűgöző, de engem elsősorban a színpadkép, az atmoszféra, a már-már misztikusan magas technikai színvonal ragadott meg.”

Zádor Eszter azt mondja, egyelőre nem tervezi, hogy visszajön Európába, hiszen elképesztően kreatív közeg veszi körül, sok munkalehetőség kínálkozik, szeretne bekerülni az amerikai színházak világába, megtalálni és megtartani a helyét. Ha már ennyit segített a sorsnak álmai valóra váltásában.