Egy magyar világcég dicsőséges és tragikus története: Chinoin

1910-ben két fiatal vegyész egy fészert bérelt az angyalföldi Petneházy utcában. Ebben az előtte nem sokkal még istállóként működő helyiségben kezdte meg működését az Alka Vegyészeti Gyár, dr. Wolf Emil és dr. Kereszty György vegyészmérnökök üzeme, amely hamarosan Chinoin néven a világ hatodik legnagyobb gyógyszergyártó vállalatává nőtte ki magát.

a Chinoin gyár egy fekete-fehér légifelvételen
A A Chinoin gyár Tó utcai épülete 1920 körül madártávlatból

Forrás: Gyógyszerészet A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja LIV. Évfolyam. 2010. szeptember, „100 éves a Chinoin”

A 19. és 20. század fordulója a magyar történelem kevés nyugodalmas időszakainak egyike. Nem véletlen, hogy ekkorra tehető a hazai ipar meghatározó vállalatainak megalakulása, illetve a már korábban létezők nagyipari méretűvé válása. Wolf Emil, akit apja azért taníttatott, hogy a család Nagymező utcai festékboltját felvirágoztassa, 1907-ben tért haza Münchenből, ahol vegyészmérnöki tanulmányait folytatta. Mire azonban hazaért, apja kénytelen volt a családi boltot bezárni. Az ifjú vegyészmérnök így két évet dolgozott Richter Gedeon gyárában, majd fél évet egy osztrák vegyészeti gyárban, azonban kiteljesedni nem tudott. Szerencsére merész elképzeléséhez partnerre talált volt évfolyamtársa, Kereszty György személyében.

A két, akkor még csak 25 esztendős fiatalember német mintára olyan üzemet akart létrehozni, amelyben a gyártás alapját a Richter-gyártól eltérően nem a növényi és állati eredetű anyagok feldolgozása, hanem a kémiai szintézis képezi.

A két vegyészmérnök az otthonról hozott 10–10 ezer koronával neki is indult a vállalkozásnak. Habár ez az összeg akkor egy főispáni fizetés volt, a gyáralapításhoz igencsak soványnak bizonyult. Ekkor sietett segítségükre a Kereszty család barátja, Háry Ágost földbirtokos, aki 50 ezer koronát fektetett a vállalkozásba. 1910. augusztus 13-án Wolf és Kereszty bérbe vette az említett Petneházy utcai épületet, 1910. október 7-én pedig a kereskedelmi cégek jegyzékébe bejegyezték az ,,Alka Vegyészeti gyár; dr. Kereszty, dr. Wolf vegyészmérnökök és társa” betéti társaságot.

Az angyalföldi fészertől az újpesti Tó utcáig, a Chinoin gyárig

A csendestárs Háry hite a vállalkozás sikerében azonban hamar megfogyatkozott, tőkéjét alig egy évvel később, 1911-ben kivonta. Úgy tűnt, a két fiatal vállalkozása gyors véget érhet, ekkor azonban Krausz Simon magánbankár személyében új patrónus érkezett. A sorsdöntő találkozást közös ifjúkori vegytanáruknak, dr. Reichenhaller Kálmánnak köszönhették. Miután Reichenhaller ismertette Wolf és Kereszty nagyratörő terveit – valamint a legkiválóbb tanítványainak nevezte őket –, Krausz Simon 250 ezer koronát bocsájtott a két vegyészmérnök rendelkezésére. 1912 januárjában aztán egy részvénytársaság létrehozása mellett döntöttek, az 500 ezer koronás alaptőkével rendelkező „dr. Kereszty, dr. Wolf és társa Vegyészeti gyár Részvénytársaság"-ot 1912 februárjában be is jegyezték.

Kép
Wolf Emil és Kereszty György
Wolf Emil és Kereszty György

Források: mek.oszk.hu; Gyógyszerészet A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja LIV. Évfolyam. 2010. szeptember, „100 éves a Chinoin”

A frissen alapított vállalat ugyanekkor megvásárolta Újpesten a Tó u. 1-3. szám alatt lévő 9 ezer négyzetméteres telket gróf Károlyi Lászlótól. A gyorsan megkezdett építési munkálatoknak hála az új kombinát már ennek az évnek a végén termelőképes volt. A vállalat első védjegyzett saját terméke azonban még a Petneházy utcában született. Ez volt a „Yohimbin Kincsem” elnevezésű készítmény, amelyet „szexuális neuraszténia” ellen használtak. Ugyanebben az évben (1911) hozták forgalomba idült ekcémák kezelésére a borókafa-kátrány desztillációs tisztításával nyert Cadogel kenőcsöt, amelyet több mint fél évszázadon keresztül alkalmaztak.

A legkiválóbb vegyészek a Chinoin alkalmazásában

Wolf és Kereszty a sikeres innovációban újra és újra visszaigazolva látták, hogy a gyógyszergyártás élmezőnyébe csak a saját kutatások juttathatják őket.

Éppen ezért a két alapító már korán igyekezett a legjobb szakembereket a vállalathoz kötni. Az egyik ilyen tekintély a magyar farmakológiai kutatás atyja, Issekutz Béla, a másik pedig a hazai szerves kémia megalapozója, Zemplén Géza volt. Issekutz 1913-tól volt külső munkatársa a Chinoinnak, szakadatlanul vizsgálva a gyárban előállított vegyületek hatásait, és segítve a klinikai teszteket.

Zemplén Géza, Wolf Emil barátja annak idején szintén Münchenben tanult, hazatérve pedig megalapította a budapesti Királyi József Műegyetemen a Szerves Kémiai Tanszéket. Ez a barátság gyümölcsöző kapcsolatot eredményezett a gyár és az oktatási intézmény között. Utóbbiból rengetegen építettek karriert a vállalaton belül, köztük a magyar gyógyszerkutatás egyik legnagyobb alakja, Földi Zoltán is. Mind a szakemberek tudása, mind a munkájukhoz megteremtett közeg hozzájárult ahhoz, hogy a Chinoin innovációs tevékenysége a század első évtizedeiben lenyűgöző eredményekhez vezetett. A gyár egyik első eredeti szintetikus vegyületének, a Novatropinnak a hatóanyaga önmagában vagy kombinációban ma is szerepel gyógyszerként az egész világon.

A vállalat 1913-ban vette fel a „Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, dr. Kereszty és dr. Wolf” nevet. Az elnevezést eredetileg egy chinin-tartalmú gyógyszer nevének szánták, de jó hangzása és könnyű megjegyezhetősége miatt végül a vállalat elnevezése is ez lett.

Kép
Chinoin inzulin
A Chinoin volt az a vállalat, amely a Novatropin mellett a cukorbetegség kezelésére használt inzulin termelést is az elsők között üzemi méretekre emelte.

Forrás: : Gyógyszerészet A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja LIV. Évfolyam. 2010. szeptember, „100 éves a Chinoin”

Egy magyar világvállalat: Kína, Mexikó, Philadelphia…

Az I. világháború idején fellépő járványok igen nagy keresletet biztosítottak a gyógyszer- és vegyipar számára.

A Chinoin ezekben az években a gyógyszereken és fertőtlenítő készítményeken túl a hadügyminisztérium harcigáz-komponenseit is gyártotta. Ez utóbbi tetemes profitot termelt.

1924-ben a két alapító erre úgy emlékezett vissza, mint amikor a vállalat „eredeti irányától eltérítve, a viszonyok ellenálhatatlan nyomásánál fogva »alkalmi ipart« űzött.” A hadiipar által felpumpált gyártási kapacitás ezen a ponton azonban már messze meghaladta a belföldi szükségleteket. Ekkor készült el a cég Distol nevű készítménye is, amely a világon az első hatékony gyógyszere volt a kérődző állatok májmétely-kórjának. A húszas-harmincas évek folyamán a Distol terjesztése és a kihasználatlan üzemi kapacitások miatt a Chinoin leányvállalatokat és fiókvállalatokat hozott létre, gyártási megállapodások egész sorát kötötte szerte a világon. Megalakult többek között a Sanabo Kft. Bécsben, kereskedelmi kirendeltség létesült Shanghaiban, az Egyesült Államokban megvásárolták az Atropin és a Novatropin gyártási jogát, létrejött a Productos Pharmazeuticos nevű részvénytársaság Mexikóban. Az eredmény: a Distol-forgalom 1925 első felében elérte a 27 milliárd koronát.

A Chinoin néhány híres innovációs terméke:
A Chinoin világhírét a páfrány tőkéjéből kinyert filicin hatóanyagú, féregűző hatású Distol alapozta meg, amely a négylábúak májmételyét sikerrel gyógyította.
1913–1916 között fejlesztették ki a Novatropint, amely a görcsoldó atropin szintetikus és jobb hatású megfelelője. Gyomor-bélbántalmaknál, asztmában, a szemészetben, sőt még Parkinson-kórnál is előnyös gyógyászati eredményeket mutatott.
1928-ban elkezdték az első hazai gyártású inzulin forgalmazását.
1930-ra megvalósították a görcsoldó és értágító hatású papaverin (természetes ópium-alkaloid) szintetikus változatának, a Perparinnak a nagyipari előállítását, amely hatásosabb és a kábító hatástól mentes volt. (Később ennek egyik továbbfejlesztése lett a No-Spa.)
A mérgező mellékhatású vízhajtókat váltotta fel a gyár fejlesztése, a Novurit, amelyet az 1950-es évekig használtak világszerte.
A tbc műtét utáni kezelését segítette a Rubrophen.
Kidolgozták a B-vitamin új, gazdaságos totálszintézisét (1939–1942), a gyógyszer a hatvanas évek végéig a Chinoin legnagyobb mennyiségben gyártott és exportált cikkei közé tartozott.
1939-től hatalmas karriert futott be az antibakteriális hatású Ultraseptyl, amelyet a világháborúban minden harctéri kórházban használtak a (seb)fertőzések megelőzésére és kezelésére, nemcsak Németországban és a vele szövetséges államokban, hanem a semleges Törökországon keresztül az „ellenséges” angol hadsereghez, az USA-ba, sőt a Szovjetunióba is eljutott.
Penicillintartalmú antibiotikum nagyüzemi előállítását valósították meg 1948–1951 között.

Az 1930-as évekre a vállalatnál kiépültek azok a dolgozóknak járó jóléti szolgáltatások és intézmények is, amelyek sokszor a nyereség rovására mentek, így mai szemmel talán elképzelhetetlennek tűnnek. Francia és német nyelvlecke a vállalat költségén, napközi, Wolf Emil gyermekotthon és Kereszty György gyermekkórház. A háború nehéz éveiben a vállalat gondoskodott a dolgozók ellátásáról is. A cég élő sertéseket vásárolt fel, amelyeket feldolgoztatott, majd szétosztott, a munkások pedig havi részletekben törleszthették az árát.

Kép
Wolf Emil gyermekotthon
A Tó utcai gyáregység területén belül található, Wolf Emil nevét viselő gyermekotthon 1947-ben – Forrás: Fortepan/Preisich család

„Zsidó vállalat”, amely „jóvátételt” fizetett az oroszoknak

Kereszty György 1921-ben távozott a Chinointól betegsége miatt, Wolf Emil ezután egyedül irányította a vállalatot. Vezérigazgatói posztjáról 1941-ben lemondani kényszerült, miután a német vállalatok és kereskedők bojkottálták a Chinoint, mondván „zsidó vállalat”.

1944-ben deportálták. Egy év után tért haza Dachauból. Visszaérkezve szembesült vele, hogy az oroszok jóvátételképpen haza akarták vinni a gyárát. Ekkor a vállalat Vácott felépíteni szándékozott majdani üzemének gépeit ajánlotta fel. Összesen 26 vagonnyi gépet vittek el 72 ezer dollár értékben.

Visszaemlékezések szerint az alapító a szerelvények előtt lépdelve megkönnyezte a veszteséget. Wolf Emil később a cég talpra állításán dolgozva Brüsszelbe utazott. Itt érte a halál 1947. július 15-én. Az akkori híradások szerint szívszélhűdés végzett vele, ám makacsul tartotta magát az a verzió is, hogy minden út bezáródását érzékelve, önkezével vetett véget életének. Halála után a gyárat államosították.

Magyar sikertörténetből szocialista hanyatlás

A szocialista korszak elején is folytatódtak a Chinoin saját kutatásai, az 1950-es és ’60-as években – nagyrészt a háború előtti kísérletekre is alapozva – több új, saját fejlesztésű gyógyszer került hazai és nemzetközi forgalomba, ám a ’70-es évektől a fejlődés megrekedt a szűkös szocialista ipari és szabadalmi keretek között.

A vállalatot 1989-ben privatizálták, többségi tulajdonosa a francia Sanofi vállalat lett. Ekkor György Miklós személyében – a sors fintoraként – egy olyan vezérigazgató került a vállalat élére, aki az akkor már szintén a Sanofihoz tartozó ausztriai Sanabótól érkezett. Attól a Sanabótól, amelyet 1920-ban épp a hajdani világcég, a Chinoin alapított.

Forrás: Egy mindig megújuló vállalat – a Chinoin története

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti