15 páratlan hely Magyarországon, amelyhez fogható sehol máshol nincs a világon
Sokan hajlamosak vagyunk azt gondolni, messzire kell utazni ahhoz, hogy valami igazán unikálisra bukkanjunk. Hogy ez mennyire nem igaz, annak ékes bizonyítéka a következő összeállítás, amelyben olyan helyekre kalauzolunk el, amelyek egyediségükkel, páratlan szépségükkel még a nagy világutazókat is ámulatba ejtik.
Aggteleki cseppkőbarlang
Elképesztő barlangokért, cseppkövekért nem kell világgá mennünk, hiszen Magyarországon is találunk ilyet. Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO világörökségi védelme alatt álló nevezetessége. A területén 273 barlangot találunk, amelyek közül 23 fokozottan védett. A Nemzeti Park barlangja világrekorder: a Szlovákiába is átnyúló, zömmel Magyarország területén elhelyezkedő, 25 kilométeres kiterjedésű Baradla–Domica-barlangrendszer a mérsékelt égöv leghosszabb aktív patakos barlangja.
Alföldi kunhalmok
Az Alföldön utazva gyakran elhaladunk kisebb-nagyobb dombok, földhalmok mellett, szinte tudomást sem véve róluk, pedig néhány kivételével az összes ilyen „földpiramist” a területen élő őslakosok építették az időszámításunk előtt 3800-tól 750-ig terjedő időszakban. Az ilyen jellegű, földből emelt építményeket hívják kunhalomnak, és számuk több ezerre tehető hazánkban. Eredetileg többféle célból épültek, lakódomb, sírdomb és őrdomb egyaránt szép számmal akad köztük. A legismertebb és legszebben karbantartott kunhalom Gyulától nem messze a Sebes-Körös egykori medrének kanyarulatánál áll.
A Vésztő-Mágori-dombon évtizedekkel ezelőtt Történelmi Emlékhelyet alakítottak ki, sétánnyal, ligetes pihenőparkkal. Kunhalmaink közül országos hírnévre tett szert Tápiószentmárton híres gyógyító dombja, az Attila-domb is.
Tudta? Tápiószentmárton nem csak az Attila-dombról nevezetes, 1887-ben itt született meg Kincsem, a csodaparipa. A pompás angol telivér azzal lett világhírű, hogy mind az ötvennégy futamát megnyerte, így a valaha élt legsikeresebb versenylóként tartják számon.
Andezitcsúszda, Bér
Nógrád megye egyik kis falujának, Bérnek határában világviszonylatban is ritka földtani képződmény található. Míg bazaltból gyakrabban látni oszlopos képződéseket, andezitből ez a „csúszda” párját ritkítja. A különleges kőzet úgy 15 millió éve alakult ki, vulkáni tevékenység eredményeként.
Isten tenyere – Kéz kilátó
Hollókő és Felsőtold között, az Országos Kéktúra vonalán egy óriási tenyeret formázó „kilátó” vonzza a látogatókat. Az „Isten tenyere” kilátóterasznak nevezett alkotást a Farkaskútvölgy Hagyományőrző és Lótenyésztő SE felkérésére Csíkszentmihályi Benjámin tervezte és készítette el. Aki felkerekedik, hogy megnézze a kilátóból nyíló csodás panorámát, ne csak egy napot szánjon a környékre. Érdemes ellátogatni a világörökségi védelem alatt álló palóc faluba, Hollókőre is, amelyhez hasonló ugyancsak nem létezik sehol máshol.
A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház
A Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra. 1948-ban szűnt meg itt a lajtamészkő bányászata. Az évszázadokon át tartó bányaművelés után hatalmas katlan és a felszín alatt gigantikus termek labirintusa maradt vissza. A kőfejtő évtizedek óta kulturális események különleges színhelye. A remek akusztikát kihasználva nyaranta koncertek, színházi és operaelőadások, valamint fesztiválok várnak itt bennünket.
Ahol hajdan trópusi tenger hullámzott: a Bakony
100 millió évvel ezelőtt a Bakony területén trópusi klíma uralkodott, és tenger borította. Ennek emlékét őrzi az úrkúti, vagy más néven Csárda-hegyi őskarszt, amelynek nemzetközi viszonylatban sincs párja. 1951 óta országos jelentőségű védett geológiai terület, mivel megőrizte az évszázmilliók földtörténeti változásainak lenyomatait. 2013 óta egy közel 1 kilométer hosszú tanösvény 6 állomását követve járhatjuk be ezt a lélegzetelállító tájat. Az úrkúti tanösvény két szintből áll: egyik ága a töbör peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot. Ha pedig leereszkedünk a katlanba az óriási falépcsőkön, hűvösebb mikroklíma és védett növények, többek között páfrányok fogadnak, legmélyebb pontján pedig még egy barlangot is találunk, ahol a rózsaszínes, jura kori mészkődarabokat vizsgálva tengeri állatok maradványait, megkövült kagylókat, csigákat fedezhetünk fel.
A bakonyi Gyilkos-tó
Bakonybél közelében, a Somberek-séd völgyében található a Hubertlaki-, más néven bakonyi Gyilkos-tó. Régen a gróf Esterházy család nagystílű hubertlaki vadászkastélya állt itt, ám az épület 1967-ben leégett. A Hamuházi-séd forrásai által táplált tavat az 1980-as évek közepén mesterségesen hozták létre, egy égerliget elárasztásával. Nevét azért kapta, mert híres erdélyi névrokonához hasonlóan vizéből mint kinyúló kezek, halott fák csonkjai merednek az ég felé, földöntúli és hátborzongató látványt nyújtva.
Kaptárkövek, Szomolya
Ismét egy mesekönyvbe illő geológiai képződmény, amelyet leginkább mesebeli lények otthonaként tudnánk elképzelni. A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is.
Magyarország sivatagja: a Fülöpházi homokbuckák
Homokbuckák, ameddig a szem ellát. Mintha a Szaharában járnánk. Ám ez a táj nem Afrikában, hanem hazánkban található: a Kiskunsági Nemzeti Park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék-felhalmozódás indult meg.
Molnár János-barlang
A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukács fürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malom-tó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.
A jósvafői hucul ménes
A hucul ló genetikailag a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt népek (avarok, székelyek) lovához áll a legközelebb. A honfoglalás korától ez az ősi ló fokozatosan kiszorult, és újabb fajták vették át a helyét. Az évszázadok során egyéb idegen fajtákat felhasználva jöttek létre a mai őshonos fajtáink. A hucul ezzel ellentétben a Kárpátok legelzártabb részein, eredeti formájában idegen lóval való keresztezés nélkül vészelte át ezt az időszakot. A nehéz terepen való évszázados használat közbeni szelekció alakította hegyi kislóvá, amely szelekció kezelhetőségében, munkakészségében, teherbírásában, a hegyi terepen való biztonságos járásában emelte a többi fajta fölé. Az Aggteleki Nemzeti Park hucul ménese nemzeti kincs, fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta és annak genetikai értékéinek megóvása. A ridegen tartott ménes Jósvafőtől 1 km-re északra, a gergés-lápai legelőkön egész évben megcsodálható.
A Káli-medence és a Hegyestű
A szépséges látnivalókban bővelkedő Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakú hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt bányafal azonban felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.
Kazári riolittufa
Az egyedülálló geológiai képződmény a Mátrában, Kazár település közelében csodálható meg, és a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált, mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.
A Szalajka-völgy és sebes pisztrángjai
A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, amelynek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki.
Hévízi-tó, Hévíz
A gyönyörű tavirózsákról és a gyógyhatású termálvízről híres tó egyedülálló geológiai képződmény, egyben Európa legnagyobb meleg vizű tava, amelynek csodájára is járnak a világ minden tájáról érkező turisták
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
