Bádogosműhely 70 méter magasan – Lélegzetelállító az esztergomi bazilika kupolája testközelből

Út az ég felé

Akad olykor olyan pillanat az ember életében, amikor átértékeli a korábban könnyelműen meghozott döntését. Ilyen az a perc is, amikor Horváth Tamással, a Belvárosi Építő Kft. főépítésvezetőjével és Rokolya Péterrel, az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház kulturális és turisztikai menedzserével elindulunk a bazilika kupolájához tartó lift felé. A felvonó ugyanis nem az épület belsejében tör a magasba, hanem a bazilika oldalának támaszkodva halad egy függőleges sínen. 32 méter magasba.

Nagy megkönnyebbülés, amikor a szél által kissé meg-meglökött szerkezettel felérünk a kupola alapzatához.

Ám itt kiderül: csak pár pillanatra szakítjuk meg az utunkat, tudniillik átszállunk egy másik liftbe, amely 64 méternél is magasabbra visz.

Egészen pontosan oda, ahol a kupola rézhéjazata kezdődik.

A kivitelezőknek nagyjából 70 méteres magasságban kellett berendezniük egy bádogosműhelyt, a feltekercselt rézből ugyanis egyenként kell kivágni a 0,8 milliméter vastag lemezeket, majd felhelyezni a rácsozatra. Minden egyes rézlemez egyedi méretű.

A kupola felületének egynyolcadánál nagyobb részt a kivitelező nem nyithat ki. A kupola teljes felülete 144 cikkből áll, vagyis egyidőben 18 lehet fedetlenül. A munkát egy éve kezdték, és eddig a felével végeztek, mondja Horváth Tamás. Megállapítjuk, a rézborítás cseréje rendkívül sziszifuszi munka.

Háborús célpont volt

Egy szűk nyíláson belépve a kupola belső terébe, sejtelmes félhomály és vadgalambok fogadnak. A hívek fölött pompázó, stukkókkal díszített belső kupolát egy vízhatlan PVC-lemezzel védik a csapadéktól – mivel a rézlemezek cseréje mellett az azokat tartó acélszerkezetet is megerősítik. A rozsdamentes kiegészítő acélszerkezet több mint tíztonnás. A régi is megmarad mellette, hiszen menet közben az tartja a kupolaszerkezetet.

Kép

Kép: Velkei Tamás

A régi rácsozat négyrétegű korrózióvédelmi mázolását a kutatások során feltárt (eredeti) szín utánzásával acélkékre festették. Mellette az új rácsozat barna színt kap. Körbemegyünk a kupolában, egy helyen éppen homokfúvással takarítják a rácsos tartó vaselemeit.

A régi rácsszerkezet a figyelmes szemnek egyéb titkokat is elárul a bazilika (s egyben Magyarország) történetéről. Rokolya Péter több második világháborús golyó- és repesznyomra hívja fel a figyelmem. A nagy világégés során a magyar haderő légvédelmi egységet telepített a bazilika kupolájába, amely a támadó szovjet csapatoknak kitűnően bemérhető célpontot jelentetett.

A harcok során sok találatot kapott a kupola, a felújítás közben találtak egy fel nem robbant gránátot is, a bazilika keresztjének restaurálásakor pedig az ott talált időkapszulában bukkantak a régészek egy repeszdarabra.

Mérnöki bravúr

Visszatérünk a lifttel a kupola talapzatához, ahol belépünk a belső kupolába. Egy hatalmas állványzaton kezdjük meg hosszú, fémlépcsőkön vezető utunkat a különböző szintekig. Az állványzat érdekessége, hogy kivitelezése során olyan technológiát alkalmaztak, amelyet csupán tavaly engedélyeztettek, egészen addig Magyarországon nem alkalmazták.

A négyzetalapú, teherhordó acélvázat a talajszinten építették meg, amit felemeltek a kupola párkányzatáig, nagyjából 40 méter magasságba. Ott a négy tamburablakon keresztül rögzítették, kitalpalva a tetőzetre. Az így létrejött plató felett állványozták be a kupolát belülről, három állványrendszer egybeapplikálásával. A mérnöki bravúrnak számító fémszerkezet 100 tonnát nyom.

Ez a szerkezet teszi lehetővé, hogy a liturgikus élet folyamatos maradjon, alkalmazásával nem kellett a magyar „Szent Péter-bazilikát” bezárni a hívek és a turisták előtt. Alattunk egy kifeszített zöld háló látható, amikor megkérdezem, mi célt szolgál, Horváth Tamás azt feleli: ha valaki véletlenül leesne az állványzatról, az életvédelmi háló megóvja az életét… Szerencsére erre eddig nem került sor.

A kupola íves felületeinek restaurálása gyakorlatilag a végéhez ért, pótolták és kiegészítették, valamint átfestették a stukkókat, emellett az aranyozás is megtisztult és megújult.

Vakító fényesség

Amikor ideérünk, a lélegzetem is elakad a látványtól: aranyban pompáznak a gyönyörű stukkók. És ami külön büszkeséggel tölt el, az az, hogy Rokolya Péter szerint valószínűleg nagyon kevesek láthatják a díszítőelemeket ilyen közelről az elkövetkezendő száz évben.

Kép

Kép: Velkei Tamás

Az olasz Piacenti cég munkatársait figyelhetjük munka közben, akik már az utolsó simításokat végzik a belső kupola felújításán. S hogy mit keresnek az olasz restaurátorok egy magyar műemlék munkálatainál? A válasz egyszerű: az országban jelenleg számos helyen zajlik műemlékek felújítása, ezért egyszerűen nincs elég magyar restaurátor a nagy szaktudást igénylő munkálatokhoz.

Amíg várjuk a liftet, megtudom azt is: a bazilika felújítása ütemterv szerint halad, készül a kupola körbejáró részének és szoknyájának fedése, illetve az ahhoz kapcsolódó ereszcsatornák, levezető csapadékejtőcsövek. A kupola oszlopainak restaurálása is folyamatosan zajlik, megtisztították az oszlopok lábazatát, új festést kap a homlokzat és az oszlopok egyaránt.

A bazilika tetejét díszítő kereszt már új aranyrétegben pompázik, ami úgy veri vissza a napsugarakat, hogy kilométerekről látható a vakító fényessége.

A sikertörténet folytatódik

Török Csaba atya, címzetes prépost, főiskolai tanár, plébániai kormányzó szerint a kereszt elkészülte igazi sikertörténet. Vele már ismét a talajszinten beszélgetek. 

Elmondja: a hajdan az osztrák Mooser cég építette műemléki orgonát június 20-án kezdik bontani, ezt követően Pécsre szállítják, ott fogják restaurálni, a feladatra egy konzorcium alakult, mert a munka olyan sokrétű, hogy egyetlen cég nem tudta vállalni. (A híveknek nem kell nélkülözniük a liturgia során az orgonadallamokat, már felállítottak egy ideiglenes elektromos hangszert, amely biztosítja az énekek kíséretét.)

Az oltárnál található festményhez eddig nem mertek hozzányúlni a szakemberek, mert a képet egy hatalmas, 13,5 × 6,5 méteres vászonra festették. A festmény megvizsgálásához építettek elé egy kutatóállványt, hogy a restaurátorok feltárhassák a sérüléseket a vásznon. Találtak is egy öklömnyi, második világháborús repeszszilánk ütötte lyukat.

Kép

Kép: Velkei Tamás

A belső kupola stukkói, illetve a kupolaház oszlopainak felújítása után a Dunára néző szárnyat is megújítják, a munkálatok már el is kezdődtek. Ennek során az első emeleten található kincstár alapterülete megnő, mivel az eddig itt működő irodák jó része az északi harangtoronyba költözik annak restaurálása után. A bazilika két oldaltornyát – amelyeket idén ősszel állványoznak majd fel – követi az épület teljes külső homlokzatának a felújítása. 

Ég és föld között

Június 25-én rendezik meg a Múzeumok éjszakáját, amelynek keretében igazán különleges és izgalmas program várja az érdeklődőket Esztergomban is, este 18-tól 23 óráig. A panorámateremben gyerekprogramokat és különböző tematikájú előadásokat tartanak, így például Török Csaba atya beszél majd a bazilika alapkőletételéről (1822. április 23.), kutatásokról, építéstörténetről, míg a Kincstárban a magyar szentek életéről tart előadást. A Bakócz-kápolna „graffitijeiről” Aguera Zoltán mesél érdekes történeteket az 1500-as évektől a 20. századig. Rokolya Péter virtuális idegenvezetést tart majd a világ székesegyházai, mecsetjei és templomai címmel. Az Aranybulla kamarakiállításhoz kapcsolódva Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója tart tárlatvezetéssel összekötött előadást. A legizgalmasabb programnak a mini „Ég és föld között” túra ígérkezik, amely a kupolán zajló építkezést mutatja be. A bátor kíváncsiak hozzánk hasonlóan a külső lifttel törhetnek az ég felé.