A meddőségről másképpen

A meddőség – vélt vagy valós, átmeneti vagy végleges – súlyos téma, amellyel sajnos egyre többen találkozunk, érintsen akár minket, környezetünket vagy távolabbi ismerőseinket. A KSH adatai szerint a ma Magyarországon élő, aktív és nemzőképes korban lévő párok közül mintegy 150 ezer küzd a problémával, a Semmelweis Egyetem ETK Női Klinikája szerint ez a szám 180 ezer. Vagyis minden ötödik pár érintett.

Mi állhat a háttérben?

A meddőségnek számtalan oka lehet. Bár a nőknél fellelhető egészségügyi rendellenességek többfélék lehetnek, a meddőség problémája nagyjából egyenlő a férfiak és a nők között.

A hormonális okok formái nőknél: alacsony progeszteronszint, magas prolaktinszint, policisztás ovárium szindróma (PCOS), ez utóbbi sokszor inzulinrezisztenciával párosul, ami önmagában is problémát okozhat, továbbá magas FSH-szint, a pajzsmirigyműködés zavarai, vagy akár a korai menopauza. Mindezek elsősorban a rendes peteérést akadályozzák meg. Férfiaknál hormonális problémát jelent az alacsony tesztoszteronszint. Mindkét fél esetében fennállhat ösztrogéndominancia, ennek hátterében gyakran a fogamzásgátló gyógyszerek használata áll, a lebontatlan elemek a környezetből a férfiak szervezetébe is bejuthatnak.

Fizikai rendellenességek is állhatnak a háttérben. Nőknél ilyenek a méh fejlődési rendellenességei, fizikai elváltozások (kismedencei összenövések, jóindulatú daganatok a méhfalon, polip, mióma), elzáródott vagy károsodott petevezetők, petefészekciszták, illetve endometriózis (vagyis a méhszövet méhen kívüli beágyazódása). Férfiaknál gyakori ok a heresérv. Bizonyos fertőző betegségek mindkét fél esetében akadályt jelenthetnek, pl. gombás, bakteriális, nemi úton terjedő betegségek. Genetikai (különböző kromoszóma-rendellenességek, kombinációs zavarok, deléciók, mutációk) és immunológiai okok is előfordulnak (autoimmunitás, a spermiumokat érintő immun infertilitás férfiaknál, illetve ellenanyag-termelés a nőknél).

Egyéb betegségek is akadályt jelenthetnek, mint például véralvadási zavarok, cukorbetegség, daganatok (és az ezekkel járó kemoterápia), AIDS, vagy a vese különböző rendellenességei. Szóba jöhet bizonyos gyógyszerek alkalmazása is, életmódbeli okok között szerepelnek a káros szenvedélyek, (cigaretta, alkohol, drogok), túlzott koffeinfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a stressz, az elhízás, a kiegyensúlyozatlan étrend, a rossz minőségű, szintetikus ételek fogyasztása, bizonyos kozmetikumok (túlzott) használata, a környezet szennyezettsége, és nem utolsósorban a kitolódott gyermekvállalás.

Ez utóbbival kapcsolatban a KSH honlapján megdöbbentő adatokkal találkozhatunk.

Eszerint a 30 év feletti nők fogamzóképessége kezdetben lassan, majd 35 éves kortól egyre gyorsabb ütemben csökken. Ennek megfelelően nemcsak a megtermékenyülés, de a terhesség kimenetele is egyre bizonytalanabb, vagyis nő a vetélések aránya.

A 2009. évi adatok szerint 30 évesen a terhességek 87%-a végződik szüléssel. Ez az arány 36 évesen 80%-ra, 41 évesen 60%-ra csökken. 42 éves kortól pedig, azt lehet mondani, hogy nagyobb az esélye a vetélésnek, mint az egészséges élveszülésnek. A felsorolt problémák csak elméletben szétválaszthatók, a gyakorlatban sokszor egymásból következnek, összefüggő csoportokat alkotnak.

Honnan jöhet a segítség?

A sokszor bonyolult összefüggések feltárásához az orvosi beavatkozás néha nem elegendő. A szakorvosi segítség gyakran nem az egész emberre és az összes kiváltó ok felkutatására koncentrál, sokkal inkább a fennálló helyzetre, tünetekre. Ez nem azt jelenti, hogy az orvosi vizsgálatok és beavatkozások feleslegesek vagy hatástalanok, hiszen a meddő párok tetemes része szakorvosi beavatkozással jut el végül az áhított eredményig.

Ugyanakkor nagyon sok esetben a vizsgálati eredmények nem egyértelműek, vagy nem feltétlenül zárják ki a megtermékenyítés lehetőségét. Sok leendő szülőt negatív leletek esetén is protokollszerűen végigtaszigálnak a bizonyos esetekben bevált módszereken és beavatkozásokon. Ez többnyire a nők hormonális kezelésével kezdődik, inszeminációk sorozatával folytatódik, és ha az érintettekben nem merül fel morális kétely, akkor a lombikközpontokban végződik.

Ha az sem jön be, maradnak a széttárt karok.

Éppen ezért fontos, hogy minden esetben tájékozódjunk a lehetőségekről, konzultáljunk több szakemberrel is, körültekintően válasszunk orvost, és ne zárkózzunk el másfajta megoldási lehetőségektől sem, legyen az terápiás, mentálhigiénés segítség, életmódbeli változtatás vagy természetes gyógymódok felkutatása.

Vegyük számba, mi az, amit mi tehetünk meg önmagunkért és a várt új élet megfoganásáért, és hagyjunk minderre elégséges időt.

Egy történet, és ami abból „született”

Babiczky-Pfliegel Dóra, az Athenaeum Kiadó gondozásában idén megjelent Ép testben 2 lélek. Problémamegoldó ételek és ötletek a teherbe eséstől a szoptatásig című könyv szerzője ez utóbbi hozzáállást képviseli, méghozzá hitelesen, személyes érintettsége miatt is. „Ez nem egy szakkönyv, ez egy életmódkönyv” – vallja a szerző. „Nem vagyok orvos, sem dietetikus. Újságíró vagyok, aki igyekszik körüljárni a témát, amiben benne vannak a személyes tapasztalataim is. Forrásként természetesen szakkönyvekhez is nyúltam, rendszeresen konzultáltam a nőgyógyászommal és édesanyámmal is, aki gyerekorvos. Minden korábban az Ízek és érzések magazinban megjelent és a könyvben téma szerint csoportosított receptemet dietetikus lektorálta.”

A szakácsművészettel Dóra azután ismerkedett meg, hogy kiderült, életmódváltásra van szükség, méghozzá elsősorban az étkezés terén. „Amikor nekem lett volna szükségem segítségre, többször szembesültem azzal, hogy a különböző források mennyire ugyanazokat az információkat közlik, ugyanabban a száraz és személytelen stílusban. Ráadásul segítséget sem jelentettek a számomra, mert az általában felsorolt problémás tünetek nem illettek rám, a kivizsgálások pedig negatív eredményeket mutattak.” Dóráék csaknem két évig próbálkoztak hiába. Közben átestek az összes ilyenkor szokásos vizsgálaton, de úgy tűnt, mindkettőjüknél minden rendben van.

Kézbe venni a problémát

„Elkezdtem alternatív megoldások után kutatni. Gyógyszerek helyett például gyógyteákat kezdtem inni. Ezen a vonalon jutottam el aztán az Arwen tornára is, Németh Tündéhez, aki nagy hatással volt rám. Odamentem teljesen elveszve ebben az egész témában, ő pedig rám nézett, és közölte, mi a bajom. A PCOS-ról igen, de a lehetséges háttérbetegségéről, az inzulinrezisztenciáról addig még csak nem is hallottam. Mielőtt magamhoz térhettem volna a csodálkozásból, kérte, hogy mondjam el, hogyan is étkezem. Mindent bevallottam: a csokit, édességeket, kólát, kávét, amiket rendszeresen fogyasztottam, de az alkalmi sörözések, szintetikus és gyorsételek is napvilágra kerültek.

Mivel nem voltam hízékony, nem tagadtam meg magamtól semmit, végig sem gondoltam, milyen egészségtelenül élek. Jól éreztem magam a bőrömben, legalábbis akkor azt hittem. Csak utólag jöttem rá például, mennyivel fáradékonyabb voltam mostani magamhoz képest.” Persze az életmódváltáshoz a gyanú beigazolódása is kellett. „Tünde javasolta, hogy menjek el egy részletes és alapos vérvizsgálatra, amely igazolta a diagnózist.” Az életmódváltás alappilléreit Dóra életében a rendszeres torna, a megváltozott étrend (a teherbe esést megelőzően szigorú makrobiotikus diéta követése) és a lelki újrarendeződés jelentették.

„Azt éreztem, hogy ezt most elsősorban önmagamért kell megtennem. A gyermekáldás görcsös akarása helyett az lett a cél, hogy én rendben legyek, testileg-lelkileg. Azt is éreztem valahol, hogy az új bevonzása csak valami régiről való lemondás által valósulhat meg.”

Dóra egészen új világban találta magát: a chipsek és csokis fánkok helyett a reform, elsősorban keleties alapanyagok, ízek és fűszerek világában. Elvégzett egy szakácstanfolyamot is. „Amikor az életmódváltást siker követte, vagyis teherbe estem, a diétán afféle józan paraszti észjárást követve enyhítettem, és próbáltam az itthon könnyebben, egyszerűbben, olcsóbban elérhető, ugyanakkor egészséges alapanyagokhoz nyúlni. Az újról nem mindig tudjuk, biztonsággal felmérni, milyenek a hosszú távú hatásai. Az a biztos, amit már öreganyáink is jóváhagytak. Különösen fontos ez mondjuk a várandós vagy szoptatós kismamák esetében. Jöttek az újabb kihívások, utánajárás és a megfelelő receptötletek. Nyitott vagyok az újdonságokra, egzotikus összetevőkre, eljárási módokra, de a hagyományos dolgoktól sem távolodom el, azokat próbálom egészséges formában tálalni”.

Dóra, aki azóta már két szép kislány édesanyja, a várandósság és a szoptatás témájára is tartogat hasznos tippeket és ínycsiklandó recepteket. Tervei között szerepel egy olyan könyv megjelentetése, ami kizárólag a meddőségre koncentrál, foglalkozik az alternatív kezelési lehetőségekkel és egy pszichológussal karöltve szeretné feltérképezni a jelenség és a vele járó küzdelem lelki hátterét is.

Holisztikus módszerek

Aki hisz a test és a lélek szoros összetartozásában és egymásra hatásában, valójában válogathat a különböző holisztikus szemléletű, alternatív módszerekben. Ezek a meddőséget, illetve az azzal összefüggő problémákat több oldalról kívánják kezelni, akár a hagyományos orvosi beavatkozásokkal párhuzamban, azokat mintegy kiegészítve, akár önmagukban is. A Dóra által már említett Arwen torna honlapjáról például kiderül, hogy nem csupán tornáról, hanem „egy komplex gyógy- és mozgásterápiáról” van szó. A program keretein belül lehetőség van egyéni állapotfelmérésre, személyre szabott étkezési tanácsadás és diéta összeállítására, valamint a mozgásterápia elemeinek elsajátítására. Ugyanakkor a csoportos torna résztvevői is kapnak útmutatót a szükséges és egészséges kísérő étrend betartásához.

Mindezek mellett nagyon fontos a pozitív szemlélet kialakítása. Az Aviva módszer szintén egy mozgásközpontú terápia, amelynek elindítója a magyar származású, Izraelben élő Aviva Gabriella Steiner, tornász és gyógytornász volt. Magyarországon már 1998 óta van jelen, s a képzett oktatóknak és hatékonyságának köszönhetően egyre elterjedtebb a sok esetben meddőséget is okozó nőgyógyászati problémákat célzó gyakorlatsorozat. A Dr. Lux Elvira nevéhez fűződő Lux Baba Program egy integratív technikán alapuló négy hétvégés tréning, amely elsősorban a lélekre, a pszichére irányul, illetve ezen keresztül közelíti meg a testi tüneteket, problémákat.

Páros, illetve csoportos program, központi témái az érzelmek, gondolatok, esetleges párkapcsolati feszültségek és a negatív környezeti tényezők hatásai a testre, illetve a termékenységre.

A cél ezek feltárása és felülírása olyan különböző pszichológiai irányzatokhoz tartozó és hatékonynak bizonyult módszerekkel, mint például a kognitív és viselkedésterápiák, relaxáció, autogén tréning vagy hipnoterápia. A tréningen szerepelnek vendégelőadók is (nőgyógyász, homeopátiás orvos, pszichológus, gyógytornász), akik más-más szempontból közelítik meg a témát.