Járványhelyzetben megedződve: hogyan változtak szokásaink, igényeink, szükségleteink?

Tavasszal és nyár elején hosszú időt töltöttünk házi karanténban, aki tehette, otthonról dolgozott, a gyerekek sem jártak iskolába, óvodába. Mindez alaposan próbára tette a családokat, de egyben meg is edzette őket. „Március közepétől egy krízishelyzettel kellett megküzdenünk, egy olyan szituációval, ami fölött nem volt kontrollunk, aminek nem tudtuk befolyásolni a kimenetelét. Nem láttuk azt sem, meddig fog tartani. Egy ilyen pszichológiai krízisállapottal az emberek jellemzően 4-6 hét alatt birkóznak meg, aki mentálisan amúgy egészséges, az ennyi idő alatt képes alkalmazkodni az új helyzethez” – mondja dr. Tóth Mónika Ditta tanácsadó szak­pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktusa. Ezt láthattuk tavasszal, amikor a váratlan helyzet előállt, mindenki megijedt, de aztán megtanulta kezelni a szituációt.

Munka és nyaralás

A járvány egyik legfeltűnőbb hozadéka, hogy olyan cégeknél is megjelent a home office, ahol korábban ezt elképzelhetetlennek tartották. Rengeteg helyen kiderült, hogy az új rendszernek – ha az rugalmas, és szabadon választható – több előnye van, mint hátránya, költséghatékonyabb is. „Minden kutatás azt mutatja, hogy ilyen esetben a home office növeli a munkavégzés hatékonyságát. Nem véletlen, hogy sok helyen a kijárási korlátozás után is meghagyták ezt a lehetőséget, legalábbis részben. Például hogy heti két napot otthonról lehet dolgozni. Így megspórolható az utazás, a tömegközlekedést vagy az autóval dugóban állás” – emeli ki szakértőnk. Ezzel ráadásul nemcsak a családra jut több idő, hanem csökken a környezetterhelés is, benzinre, munkahelyi étkezésre is kevesebbet kell költeni.

Változott az utazáshoz való hozzáállás is, sokan a járvány apropóján átgondolták, milyen kárt okoz az állandó repkedés. Erre Tóth Mónika a saját példáját is felhozza: ő maga is világutazó volt, imádott messze menni, tavaly több kisebb út mellett egy hátizsákos vietnami körútra is elment. Viszont a karantén idején rádöbbent: miért ne lehetne ezt a Börzsönyben megtenni, kevesebb terhet róva a környezetre? A járványhelyzet idején sokak fejében keringtek hasonló gondolatok, rengetegen döntöttek úgy, hogy inkább a hazai vidéket fedezik fel, nem mennek távoli tájakra, sok pénzt költve repülőjegyre.

Hiányzó beszélgetés

A karantén miatt elkezdtük jobban értékelni a személyes találkozásokat is, nem véletlenül. „Ezeket eddig természetesnek vettük, tudtuk, hogy bármikor összefuthatunk ismerősökkel, rokonokkal. Ugyanakkor az új helyzetben nagyobb értéke lett annak, hogy találkozhatunk velük” – mondja a pszichológus. Mindez az egyedülállóknál és időseknél halmozottan megjelent, náluk a magány hatalmas kihívás volt, de a kijárási korlátozás alatt azok is átértékelték életüket, akik családban élnek. „Noha az összezártság miatt kétségkívül nőtt a családon belüli erőszak, sok helyen éppen az összezártság segített megoldani a szőnyeg alá söpört problémákat, elhallgatott konfliktusokat, például az anyagi kérdéseket is. A párok beszélgetni kezdtek, nem a munkába menekültek, így sok dolgot meg tudtak oldani, előre tudtak lépni. Ahol a kapcsolat korábban jó volt, de a sok teendő miatt kevés időt tudtak együtt tölteni a családtagok, ott a karantén minőségivé tette az együttléteket, ráébresztette az embereket, hogy muszáj lenne több időt szakítaniuk egymásra.”

A karantén arra is rávette az embereket, hogy az évek óta halogatott otthoni teendőket, szortírozásokat végre elkezdjék, utolérjék magukat. Lefestették a kis beázásokat, befejezték a régóta tologatott apró munkákat, kerti feladatokat. Ezzel több pénz maradt a családi kasszában, nem kellett tovább aggódni azon, hogy mikor sikerül találni egy szabad kapacitással rendelkező mesterembert. Ugyanakkor ez az időszak az esetleg régóta halogatott pénzügyi számvetésnek is kedvezett, és sokakból kikényszerítette, hogy átgondolják hosszabb távon is a lehetőségeiket.

Ha elvész a munka

A járvány alatt sokan elvesztették az állásukat, aminek nem csak a családi költségvetésre volt rossz hatása, hanem az érintettek mentális állapotára is. „A munkanélküliség nemcsak a pénzhiány miatt káros, hanem azért is, mert elvesznek a feladok, eltűnik a rendszer a mindennapokból. Ez a lelki egészségre is negatívan hat, ezért ilyen helyzetben fontos lépni, feladatot keresni, akár mást is, mint ami az eredeti munka volt” – emeli ki pszichológus szakértőnk. Átmenetileg bárki elvállalhat új munkakört, legyen az ételkihordás, vagy egy testnevelőtanárnak online edzések tartása felnőtteknek. Sokaknak épp az ilyen új kihívások, átképzések jelentettek olyan sikerélményt, amiben az elmúlt években nem feltétlenül volt részük.

A járvánnyal kapcsolatos tapasztalatok összegzésekor persze nem szabad elfelejteni, hogy a miatta keletkező gazdasági károk még nem mind mutatkoztak meg, azok a második félévben, az utolsó negyedévben fognak jobban látszani. Viszont fontos, hogy a reményt megtartsuk, hogy higgyük, jövőre jobb lesz a helyzet. Másrészt tudatosítanunk kell: jelentős eredmény, hogy tavasszal és nyáron képesek voltunk együtt élni egy rettenetes helyzettel, elengedni a megszokott kényelmünket és szórakozásainkat, takarékosabban élni, távolságot tartani, maszkot hordani, és megelőzni azt, hogy a helyzet súlyosbodjon. 

A családi pénzügyi melléklet megjelenésének támogatója a Magyar Nemzeti Bank.