Ki az a rejtélyes Rajmund Otvos?
Brazil ismerősöm, Tamiris kérdezte: Tudom-e, hol van Rajmund Otvos emlékmúzeuma Budapesten? Ma képtelefonoztam vele (na jó, skype-oltunk), és ő 10 000 km-ről hívta fel a figyelmem egy fontos dátumra. Brazil ismerőseim különfélék, de egy fontos közös tulajdonságuk van: nagyon lazák. Tamiris öt éve az ismerősöm, természetesen az eszperantó révén. Matematikát és fizikát tanít az ifjúságnak, amellett vagány fiatal hölgy, tehát hirtelen nem tudtam, melyik témakör kapcsán kell keresnem Rajmund Otvost. Sejtettem, hogy Ötvös lehet, de hogy kicsoda, arról fogalmam sem volt.
A brazilok szerint minden magyar ismer minden magyart, ami a térképre nézve nem is furcsa. Kicsi ország, mindenki közel van a másikhoz. Kedvencem, amikor Szabó Gézát, vagy más tucatnevű személyt vélnek az ismerősömnek, s elkerekedik a szemük, amikor méltatlankodom.
Otvos vagy Ötvös már nyilván nem él, ha emlékmúzeuma van valahol. De ugyan hol? Biztosan valami számomra elérhetetlen helyen. Legalább 300 kilométerre. Ha mázlim van, akkor valahol Budapest legtávolabbi pontján.
A kis elmélkedés után rákérdeztem, ki lehet az illető. Ez kockázatos, mert ha ismert személy, csak Tamiris nem jól ejti a nevét, akkor sötét butaságom beárnyékolja Tamiris magyarokról alkotott jó véleményét.
Tamiris valóban meglepődött, majd átküldte Eötvös Loránd képét. Megdöbbentem. Ő lenne Rajmund Otvos? Nem volt kínos, de vicces. Röviden elmeséltem Tamirisnak, hogy miként ejtjük Eötvös nevét, és meséltem is róla pár szót. Ő bólogatott, persze, tudja. A torziós inga érdekelte.
A már említett Eötvös Loránd-gyűjtemény tőlünk 15 percre van biciklivel. Az inga szobra, vagyis emlékműve ott áll, ott mered az égnek a Thököly út egyik buszmegállójánál. Tamiris lelkendezett, hogy az emlékgyűjtemény ilyen közel van hozzánk ("Tudtam én azt !" Elmélete a magyarokról beigazolódott: én mindent és mindenkit ismerek ebben a pirinyó országban.)
1975-ben, még gyerekként találkoztam ezzel a kerti torziós ingával először, és az első pillanatban már rettegtem tőle. Hatalmas fickóra hasonlít, aki mutatóujját gyerekesen a homlokához tartja, és gúnyosan néz. A tekintetet persze csak én láttam, és a gúnyolódás is csak nekem szólt: Nyonyó vagy, nyonyó vagy! Délután meglátogattam a Szörnyet. Most is ijesztő. Kezét továbbra is halántéka felé tartja, és gúnyolódik. Mivel köztünk van a kerítés, kicsit bátrabb voltam, egész közel mentem hozzá. Ha ki akarna ugrani, elfutok, csak jön éppen akkor egy 7-es busz. Nem jött ki.
Bocsánatot kérek Eötvös Lorándtól, igazán büszke vagyok rá. Száz év híján egyidős az anyukámmal. Július 27-én volt a 170. szülinapja.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
