Érdekel, mit olvasnak szívesen a huszonévesek? – A BookTube világa

Mi a BookTube, kik a booktuberek?

A BookTube tematikus elnevezés, technikailag egyszerű YouTube-videókról van szó. A booktuberek olyan videósok, akik olvasásélményeikről és egyéb könyves témákról készítenek vlogokat (videóblogokat). Ezek soha nem fizetett tartalmak, de előfordul, hogy egy kiadó küld egy-egy ajándék példányt olvasásra.

Azért az rögtön szöget ütött a fejembe, hogy ez a tematika miért tömörül egy közös elnevezés alá, és vajon mindenki booktuber-e, aki megosztja videóját, amelyben könyvekről beszél. Azt hiszem, végül meg is találtam, mi teszi a booktubert, de erről később.

Az első döbbenet

Te jó ég, ezek az emberek nyilvánosság előtt „csak úgy” locsognak beszélnek a könyvekről!

„Csak úgy”, vagyis kritikai szempontok ismerete, a hétköznapinál választékosabb szókincs hiányában („nagyon jó volt”, „nekem ez nem tetszett”), illetve irodalomtörténeti ismeretek nélkül. Pontosan úgy, ahogy az iskolai folyosón, metrón vagy egy kávézóban, baráti körben tennék. Így olvas a szomszéd lány-módon. Időnként amerikai-angol intonációval előadva.

Az olvasás itt nem intellektuális kérdés, hanem elsősorban élmény, szórakozás. Ezen kívül a videósok minden feszélyezettség nélkül „másolják” egymást, ami a témákat és a vizuális körítést illeti.

Az „én időmben” a booktuber (ha lett volna), igyekezett volna saját intellektusát, műveltségét, kritikai készségét villogtatni. A bemutatott olvasmányok által a saját imidzsét építeni, minden bizonnyal nem minden sznobizmus nélkül. Mindenekelőtt pedig megpróbált volna a többiekhez képest egyéniségnek látszani. Értetlenül álltunk volna olyan dolgok előtt, mint a szín szerint rendezett könyvespolc vagy az Anna Kareninában végigfutó „érdekfeszítő romantikus szál” említése.

Az első döbbenet után

Hamar rájöttem, hogy semmi értelme olyasmit számonkérni a BookTube-on, ami soha nem akart lenni. Nem elitista, nem sznob, és egyáltalán nem normatív. Biztos van a booktuberek között, aki képes mélyebb elemzésre, de itt nem ez a szándék. Középpontban az olvasó áll, akinek olvasásélményei vannak.

Nem a művet értékelik, hanem az élményt.

Ha már az élmény megosztásáról van szó, az is fontos, hogy ezek a videók tényleg egy folyosói beszélgetésért jönnek létre, csak ez a folyosó most virtuális. A booktuberek elérhetők Facebookon és Instagramon is, profiljuk van a könyves közösségi oldalakon, a moly.hu-n és nagytestvérén, a Goodreads-en is. Fontos az egyidejűség, ezért leggyakrabban olyan kötetekről beszélnek, amelyek frissen jelentek meg, és mindenki mostanában olvassa.

Mi megy a BookTube-on?

Az egész műfaj az angolszász területekről ered, és az angolszász könyvipar tematizálja. A legnagyobb könyves közösségi oldalt, a Goodreads-t az amerikai székhelyű Amazon.com működteti. A Goodreads sikerlistás kötetei, az ott megjelent tagek és kihívások láthatók a videókban Ausztráliától Magyarországig. A Goodreads listavezetői azok a könyvek, amelyek pár hónap késéssel a magyar könyvesboltokat is elárasztják.

Kép

Kép: Unsplash

A magyar booktuber jellemzően tud angolul, sokan olvasnak is angolul, így a magyar könyves csatornák átveszik az angol tematikus elnevezéseket:

TBR (to be read) lista: Lista a könyvekről, amelyeket tervezel elolvasni. (Ebben a videóban egy nigériai(!) fantasy is felbukkan!)

Book haul videó: Bemutató a friss beszerzésekről. ()

Unboxing videó: Könyves meglepetésdoboz kamera előtti kibontása. A dobozban egy könyv vagy egy könyvsorozat általában dedikált példánya és a könyv világához kapcsolódó ajándéktárgyak találhatók. Ezeket a dobozokat postán lehet rendelni, a tartalmuk havonta változik.

Bookshelf Tour: Mi van a könyvespolcon? A vlogger sorra megmutatja a könyveit, esetleg mesél arról, milyen szempontok szerint rendezi el a köteteket.

Tag videó: Valamelyik közösségi oldalon elkezd terjedni egy tematikus kérdéssor, amire meghívhatják egymást a youtuberek, és belinkelik egymás videóit, avagy bárki más is kitöltheti, ha kedve van. (Egy példa.)

Challenge, pl. BOOKTUBE-A-THON : Kihívás, amelyben vállalsz egy feladatot, itt például öt nap alatt öt könyvet kell elolvasni.

Népszerűek ezeken kívül még a listák, a havi és éves összegzések, tematikus ajánlók és élménybeszámolók az olvasásokról.

A booktuberek az a generáció, akiket jellemzően a Harry Potter-sorozat vagy az Alkonyat-trilógia vonzott a könyvek világába.

A Harry Potter méltán vált azóta klasszikussá, de a nyomában elárasztották a piacot a pörgős, „látványos”, történetmesélős young adoult-kötetek, amelyeket már szinte a megjelenés pillanatában megfilmesítenek. Az e könyveken felnőtté váló olvasók egy idő után nehezen ingerelhetők, amire többféle válasz születik. Több éve vlogoló booktubereknél látható, hogy elegük lesz a klisékből, és vagy igényesebben válogatják meg az olvasmányaikat, vagy olvasási válságba kerülnek, hiszen már nem szórakoztató ugyanaz, ami korábban, de a „hardcore” szépirodalomtól még tartanak.

Pedagógusoknak ajánlom ezeket a videókat azért is, mert egy-egy elszólásból kiderül, milyen nagy hatással lehet valakire egy-egy jó irodalomóra.

Az elejtett megjegyzésekből számomra az derül ki, hogy nem az a fontos, hogy száz klasszikusból melyik húsz maradjon a tananyagban, hanem az, hogy eléri-e a tanár, hogy a fiatal érintettnek érezze magát, elhiggye, hogy az adott műnek számára is van mondanivalója.

Az is érdekes, hogy a hollywoodi filmiparhoz mérhető könyvipar hosszú távon milyen hatással lesz a nemzeti irodalmakra? Nyer vagy veszít olvasói köréből a szépirodalom azzal, hogy ilyen gazdag a ponyvánál igényesebb, mégis könnyen fogyasztható könyvek kínálata.

Lesz-e igazán egyedi magyar könyves csatorna? (Jó lenne? Kell, hogy legyen?)