Mi a közös Bear Gryllsben és Bálint gazdában? Mindketten cserkészek voltak!
Cserkész volt például Teleki Pál, Sinkovits Imre vagy Beer Miklós püspök is. Mindezt Böröczky Csongortól, a Magyar Cserkészszövetség Országos Külügyi Vezetőjétől, valamint Faragó Tamástól, a 2020-ban Lengyelországba utazó Európai Dzsembori Magyar Csapatának vezetőjétől tudtam meg. Kettős interjú cserkészetről, országimázsról és az önismeret fontosságáról.
Böröczky Csongor - Kép: Magyar Cserkészszövetség
– Hogyan lett belőletek cserkész, és mit ad nektek, hogy ehhez a mozgalomhoz tartoztok?
Böröczky Csongor: Én viszonylag későn csatlakoztam a cserkészethez, 13 évesen, hetedikes voltam. Akkor kerültem középiskolába, és volt egy osztálytársam, aki cserkész volt, rajta keresztül ismertem meg a mozgalmat.
Felelősségvállalásra tanítjuk a gyerekeket, és gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ami kibillenti őket egy kicsit a komfortzónájukból.
Cserkészként már kisiskolás korban meg kell oldanunk olyan helyzeteket, amelyekkel otthon vagy az iskolában nem szembesülünk, vagy amit nem kényelmes csinálnunk. Persze emellett óriási pozitívum maga a közösség, a barátságok, amelyek akár egy életen át megmaradnak.
Faragó Tamás: A cserkészetben sok mindent ki lehet próbálni, így megtapasztalod, hogy miben vagy jó és miben nem. Ha akarsz, ejtőernyőzhetsz, barlangászhatsz, evezhetsz… ezek a nem mindennapi programok óhatatlanul önismeretre is nevelnek.
– Hány éves kortól lehet csatlakozni?
F. T.: Hat-hét éves kortól toborzunk, iskolásokat várunk, de bármikor be lehet lépni – akár felnőtteknek is. Egyre népszerűbb a cserkészet, egyre ismertebbek vagyunk, de még sokan nem tudnak rólunk. Még mindig akad olyan ember, aki meglepődik azon, hogy egyáltalán létezünk, de azok száma is jelentős, akik személyes találkozások alkalmával kifejezik, hogy örülnek az értékközvetítésünknek.
– 1989-ben szinte a nulláról kellett újraszerveznie magát a cserkészmozgalomnak. Sikerült a 40 évnyi szocializmus ellehetetlenítő hatását ellensúlyozni?
B. Cs.: Tény, hogy az a négy évtized most is hiányzik, bár már kevésbé érződik a negatív hatása. Pár éve készítettünk egy felmérést, amiből kiderült, hogy a láthatóságunkkal, jelenlétünkkel nincs baj, benne vagyunk a köztudatban. Arról viszont kevésbé tudnak, hogy mit csinálunk.
Magyarország legnagyobb ifjúsági mozgalma vagyunk, mintegy 14 ezer fővel.
Évente körülbelül 6 százalékkal leszünk többen, a stratégiai cél 2027-re 27 ezer fő. Mintegy 6000 határon túli magyar cserkész is tagja a szövetségünknek.
Kép: Magyar Cserkészszövetség
– Jól sejtem, hogy a toborzás komoly kihívást jelent? Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a számítógépek mellől kell elhívni a gyerekeket, fiatalokat a természetbe.
B. Cs.: Vannak olyan települések – és ilyen sajnos Magyarország járásainak a fele –, ahol nincs cserkészcsapat, ezért ott nehezebb megnyerni magunknak a fiatalokat. Ezek főleg aprófalvak, ott eleve kevesebb gyerek él egy településen. Az a tapasztalatunk, hogy mindenhol egy embert kell találni, aki helyben a motorja tud lenni az ügynek, utána már beindul a dolog. A cserkészet önkéntességen alapszik. Egyrészt mindenki önkéntes munkában vesz részt a mozgalomban, másrészt mi magunk is fontosnak tartjuk a társadalmi felelősségvállalást. Amikor lehetőségünk nyílik rá, igyekszünk tenni a hátrányos helyzetűekért, és környezetvédelmi projektekben is részt veszünk. Kulcsfontosságú számunkra az istenhit mint megtartó erő –az a lelki többlet, amit itt kapunk, szintén nagy erőforrás a számunkra.
– Milyen képességekkel gazdagodtatok a cserkészmozgalomban, amit a privát életetekben jól tudtok hasznosítani?
B. Cs.: Egy utazási irodában dolgozom ügyvezetőként, és a 21 túravezetőből mindössze hárman nem cserkészek. Ez a közös pont olyan alapot ad, ami nagyon sokat segít a munkánk során.
Egy cserkészről általában az az előfeltevésem – a tapasztalataim alapján –, hogy jó csapatjátékos, alapos, nem bújik ki a feladatok alól, mer felelősséget vállalni.
F. T.: Nekem az időmenedzsmentben segít sokat a cserkész lét. Egyetemista vagyok, ez egy viszonylag rugalmas élethelyzet, de mégis elengedhetetlen, hogy jól osszam be az időmet, akár a tárgyfelvételnél, akár a vizsgaidőszaknál.
B. Cs.: Azt tapasztalom, hogy álláshirdetésekben egyre gyakrabban tűnik fel az előnyök között a cserkészet. Akár olyan esetben is, ahol a munkaadó maga nem cserkész, csak esetleg már korábban megtapasztalta, hogy ez milyen kompetenciákat jelent.
F. T.: A munkaerőpiacon keresik a kreatív és csapatjátékos személyeket – nálunk abból akad bőven…
– Egy komoly esemény előtt állnak a kontinens cserkészei: 2020-ban Lengyelország lesz a házigazdája az Európai Dzsemborinak.
F. T.: A 2023-as 25. Cserkész Világtalálkozó szervezésére két pályázat érkezett, amelyeket a lengyel (ZHP) illetve dél-koreai (KSA) cserkészszövetségek nyújtottak be – a rendezés joga végül a dél-koreaiaknál landolt, ezért a lengyelek úgy döntöttek, rendeznek egy európai találkozót. A dzsembori ideje alatt a résztvevők rengeteg nemzetközi tapasztalatot, barátságot, új élményeket szerezhetnek. Mi, magyarok, nagyjából 300 fővel szeretnénk majd részt venni, a szervezők amúgy összesen húszezer főre számítanak.
Faragó Tamás – Kép: Magyar Cserkészszövetség
B. Cs.: Minden országnak lesz egy sátra, ahol bemutatkozhat, de lesz egy nemzetközi nap is, ahol a résztvevő országok megismertethetik másokkal a kultúrájukat. Mi paprikás ételeket készítünk majd, és néptáncot is tanítunk…
F. T.: …és külföldön nagyon népszerű szokott lenni a magyar csárdánk is: tőlem már most kérdezik néhányan, hogy lesz-e lángos meg gulyásleves. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is népszerűsítsük.
A hit, a vallás megélése alapköve a cserkészlétnek: amikor együtt vagyunk, közös imával kezdjük és hálaadással zárjuk a napot.
B. Cs.: Az országimázs-építés fontos célja egy-egy dzsemborinak. 1933-ban Gödöllő adott otthont a IV. Cserkész Világtalálkozónak. Akkor azt mondta Teleki Pál miniszterelnök – aki maga is cserkész volt –, hogy bár Magyarország már sokat költött az ország megismertetésére, vagyis propagandára, az messze nem ért annyit, mint a dzsembori.
1. A cserkész jelmondatot – Légy résen! – számtalan nyelven több millió cserkész használja 1907 óta. A cserkészek egymással bal kézzel fognak kezet, jobb kezük három ujját tisztelgésre emelve. Ez a három ujj jelképezi kötelességeiket Istennel, hazájukkal és embertársaikkal szemben.
2. A magyar cserkészek sajátossága a Jó munkát! köszönés. Minden cserkész tudatosan végrehajt naponta legalább egy jótettet.
3. A cserkészegyenruha nadrágból, övből, ingből, nyakkendőből és kalapból áll. A magyar cserkészek nyakkendőjének színe a korosztálytól függ (lehet pl.: sárga, zöld, szürke, barna), ingükön a háromszögű Hungária-jelvény jelzi magyarságukat.
4. A cserkészet 1907-es születése óta a világ összes cserkésze fogadalmat tesz, hogy megfelel a cserkészet eszméinek és betartja a cserkésztörvényt. A magyar cserkészfogadalom szövege:
„Én, ... (teljes név) fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom.”
A cserkésztörvény tíz pontja:
1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.
2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik.
3. A cserkész ahol tud, segít.
4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú.
6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket.
7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
8. A cserkész vidám és meggondolt.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész testben és lélekben tiszta.
(forrás: wikipedia.hu)
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
