Nagyon fekete péntek

Régóta az a meggyőződésem, hogy mára a nőknek vagy a nők ügyének, a családok ügyének vagy az életnek a valódi ellenfeleit nem az úgynevezett társadalomban, nem a mindenkori kormányokban, nem a férfiakban, nem is a rossz beidegződésekben, hagyományokban kell keresni, nem is a radikális feministákban vagy az LMBTQ mozgalmakban, nem, elsősorban semmiképpen nem. A konzervatívoknak nem a radikális baloldalra és a baloldaliaknak nem a keresztény-konzervatívokra kellene mutogatniuk, amikor jót akarnak a nőknek – de nem ám!

A nők önmagukról alkotott képének és a társadalom nőkről alkotott képének a legfontosabb manipulálója a fogyasztás, vagyis a fogyasztást gerjesztő, befolyásoló és abból hasznot húzó gazdasági szereplők. Akik elsősorban a nőkre hajtanak, mert a nőknél van a családi pénztárca. Felmérések szerint már a gépkocsivásárlásról is a nők döntenek. Azt meg eddig is tudtuk, hogy a nőket kell meggyőzni, ha ingatlant akarsz eladni, ha gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt, ha élelmiszert, ruhaneműt, ha nyaralást, ha iskolát vagy tanfolyamot, ha kultúrát vagy ha egészséges életmódot. Ennek megfelelően a női magazinok egytől egyig zsúfolva vannak hirdetésekkel az állítólag haldokló printpiacon. A hirdetések pedig, a jobb eredmény elérése érdekében, elénk vetítenek egy olyan felső-középosztálybeli nőképet, amely még a való világoz képes is súlyosan terhelt társadalmi konvenciókkal.

Szépnek lenni muszáj – azt, hogy milyen a szép, bőséges képanyaggal mutatják meg nekünk, ennek az eléréséhez pedig mértéktelen fogyasztás árán vezet az út.

Az egészséges életmód is kiemelten fontos: ehhez töménytelen drága sportholmi, étrendkiegészítők, csodadoktorok (és valódiak!), tanfolyamok és drága élelmiszerek kellenek.

A gyerekek gondtalan, felhőtlen gyerekkorát is muszáj biztosítani, és ehhez is háznyi holmit kell összevásárolni. A szépségiparnál, meglátásom szerint, csak a bababiznisz gonoszabb, manipulatívabb és erkölcstelenebb, a tápszereivel, felesleges eszközeivel és elsősorban a „jóanyaság” mítoszával, ami azonnal füstbe ment, ha nem szerezte be szerencsétlen anyuka a legújabb felesleges izét a babagondozáshoz. Még haza sem érünk a kórházból, már a postaládánkban van az első, a baba nevére szóló ajánlat valakitől (éppen az adó- és TAJ-szám megérkezésével egyidőben).

A női magazinok nemcsak a szépen megcsinált hirdetésekben, hanem a szponzorált tartalmakban is tobzódnak. Ember legyen a talpán, aki felismeri ezeket, nagyon éles szem kell hozzá, szerkesztői tapasztalat. Az átlag női magazinok cikkei, különösen a fiataloknak szóló magazinoké, nem véletlenül szólnak igen nagy arányban a szépségről, gasztronómiáról, utazásról. Egy olyan önkép kialakulásához segítik hozzá a még védtelen tizenéveseket, amelyben a „normális” életnek a fogyasztás erőteljes tartozéka.

Kép: Unsplash

Ha nő vagy, nem kell, hogy véleményed legyen közéleti dolgokról, nem kell állást foglalnod a saját, kialakított értékrended védelmében vagy ellenében, egyáltalán nem is kell hogy értékrended legyen! Nem kell közösséghez tartoznod, csak ha azt a közösséget a fogyasztás tartja össze, a barátnő is elsősorban a közös shoppingolásra való. A világ mindezen kívül csak unalmas dolgokból áll – minden, amiben elmélyülhetnél, unalmas, száraz, olyan tudományos izé, amihez fáradtak vagyunk már a mindennapokban. Ezekről gondosan nem szólnak a magazinok.

A fogyasztás legnagyobb ellenfele ugyanis a gondolkodó ember. Aki felismeri, hogy mi értékes és mi talmi. Akinek véleménye van. Aki állást foglal. Akit nem a magazinok fogyasztásra szűkített világa, hanem a világ teljessége érdekel. Amelyből, a magazinok ablakán rátekintve, csak egy igen keskeny szeletet látunk.

Milyen jó lenne karácsonyra gyerekeinknek, házastársunknak, barátainknak, munkatársainknak gondolkodást ajándékozni! A gondolkodás lehetőségét. Könyvet. Folyóiratot. Szellemi élményt. Beszélgetést. Színházat.

Szóval, fekete péntek. Ne, kérlek, ne vásárolj! Majd vásárolsz holnap úgyis – az én gyerekem is legót szeretne, és imádják a kókusztejes csirkét is, magamnak is muszáj a karácsony előtti partikra néhány új rongyot beszereznem. Vásárolunk, ez van, ilyen században élünk. Csak próbáljuk meg a gondolkodás képességét még megőrizni egy kicsit! Mert akit a fogyasztóság leszoktat a gondolkodásról, az aztán minden más manipulációnak is könnyen áldozatául esik – hatalmi játszmáknak, politikai befolyásnak, emberellenes tömegmozgalmaknak.

Mi a Képmás szerkesztőségében nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magazin, amit készítünk, gondolkodásra késztet. Hogy tiszteljük az olvasóban a gondolkodó embert. És mivel a magunk értékrendjét határozottan képviseljük is, nem lökjük a hirdetőink kedvéért a fekete péntek sötétségébe a minket választókat. Nem áldozzuk fel őket a fogyasztásnak, a fogyasztást propagáló hirdetőknek.

A péntek a keresztény-konzervatív értékkörben a böjt napja. Nem akarok didaktikus lenni, nem fűzöm tovább a gondolatot.

Család, kultúra, zarándoklat, természetjárás, vállalkozás, kommunikáció - Molnár-Bánffy Kata Instagram posztjait is érdemes megnézni, a profilja ITT érhető el.