Jutalom a nap végén: az alkoholizmus?
Szeretem a sört. Szeretem, amikor kiülünk a negyven fokban a kertbe egy jó társasággal, grillezünk és órákat beszélgetünk egy-egy pohár sör vagy bor mellett. Számomra ezt jelenti az alkohol. Szülinapi bulikelléket, gasztroélményt. Él azonban Magyarországon megközelítőleg nyolcszázezer alkoholista, aki már nem is emlékszik arra, milyen volt húszévesen péntekenként megváltani a világot a barátokkal, egy füstös kocsmában. Neki az ivás nem alkalmi, hanem hétköznapi dolog. Számára a valóság az, hogy már reggel hatkor besétál a sarki boltba, vesz két tüskét és olyan gyorsan megissza, hogy a vodkaízű szeszesital mámorától tántorogva indul neki a napnak.
Kép: Unsplash
Az alkoholisták lelkiismeretét nyugtatja egy ismert magyar sörgyár dobozokra nyomtatott lelkesítő felkiáltása: Jutalom a nap végén!
Nem EGY NAP végén. Nem szülinapon, karácsonykor, az államvizsgát követően vagy többórás fűnyírás után, alkalomadtán, hanem csak úgy. A nap végén. Hétköznap is. Mindezt hirdetik egy olyan országban, amely a WHO listája szerint a 8. legalkoholszeretőbb a világon, és egy olyan társadalomban, amelyben megközelítőleg minden tizedik magyar felnőtt küzd alkoholizmussal.
Az értelmező kéziszótár szerint a „jutalom” főnév jelentése: pénz vagy tárgy, amelyet kiváló munkáért, jó szolgálatokért, szorgalomért, szívességért adnak valakinek.
A sörgyár szerint tehát a kiváló munkáért jutalomként szolgál az alkohol.
Tudományos szempontból logikus a szlogenválasztás, hiszen az alkohol hatására valóban az agy jutalomrendszerében termelődik a jó érzést kiváltó dopamin. Szinte minden kábítószer (így az alkohol is) hatással van erre a jutalomrendszerre. Éppen ezért a szenvedélybetegeket kezelő szakemberek sokat küzdenek azért, hogy átállítsák az alkoholfüggők gondolkodását arra, hogy a sör NEM jutalom.
Bizonyára rettenetesen hálátlan feladat marketingkampányt folytatni valamiért, ami hazánkban közvetlenül majdnem egymillió ember életét teszi tönkre, közvetve pedig az ég tudja mennyit. Azt is elhiszem, hogy megnyugtatóbb úgy inni, hogy a napi söröd biztatva megveregeti a válladat és azt mondja: „Ez az pajti, igyál csak, ez a jutalmad, megérdemled!” Persze ott van az apró betűs részben az is, hogy „Fogyaszd felelősséggel!”. Ez semmi másra nem jó – a törvényi előírások betartásán kívül – csak arra, hogy megmutassa, mekkora hipokriták azok az öltönyös fiúk a szeszbizniszben, akik az alkoholizmusban csak a jó piacot látják. Nem azt mondom, hogy ne lehessen sört vásárolni vagy reklámozni. Azt sem állítom, hogy nem gondoltam a hideg sörömre jutalomként, amikor órákon keresztül lestrapált bútorokat lomtalanítottam a nyáron. Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy
nem segít ezen a népbetegségen az, hogy a dobozra, amiért egymillió alkoholista nyúl nap mint nap, az van ráírva, hogy jutalom. Még akkor sem, ha Nagy Feró viszi házhoz.
Sok bugyuta, idegesítő, nehezen értelmezhető, rossz reklám van. Ez nem az a kategória. Ez a szlogen okos, igazi telitalálat! Mármint, ha onnan nézzük, hogy biztosan jól mutat az eladási statisztikákban az az alkoholista, aki szívesebben melegít akár az esti asszonyverésre is olyan sörrel, amelyre rá van írva, hogy „Jutalom a nap végén!”. Én azt mondom, inkább ne higgyünk a székely viccnek (A nő nem ember. A sör nem alkohol. A medve nem játék) – a medvés részen kívül. Mert a medve tényleg nem játék, de az asszony ember, a sör pedig alkohol és nem jutalom. Fogyasszuk mértékkel!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
