„Akinek családja van, annak jövője is van”
Hölvényi György erős mondatokkal indította a 2017. december elején Brüsszelben, az Európai Parlamentben tartott tanácskozást: „Akinek családja van, annak jövője is van. Akinek nincs, azoknak nehezebb lesz a jövő.”
A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége nemzetközi projektvezetője és a konferencia társszervezője, Mihálffy Andrea ötgyerekes családanya egy harvardi kutatásra hivatkozva megerősítette Hölvényi György indító mondatait: „Boldog kapcsolatokon múlik az állapotunk is. Ezt általában a házasságban és a családban találjuk meg. A családban élők egészségesebbek, sikeresebbek.” Azonban elmondta, hogy a házasság válságban van, és egyre kevesebb gyermek születik Európában. A hatvanas években 8 millió gyerek született itt, 2015-ben már csak 5 millió. Az Eurostat adatai szerint Európában 42 százaléka a gyerekeknek házasságon kívül született. Mihálffy Andrea szerint a világ ugyan változik, de a családi értékek maradandóak.
Stephen Baskerville, az amerikai Patrick Henry College professzora azt fogalmazta meg, mennyire fontos a család polgári társadalmi szerepe, és az is, hogy a fiatalok, akik majd családot alapítanak, aktívan vegyenek részt ennek a megvitatásában.
A család nem egy elvont fogalom, amelyet önmagáért kell megőriznünk. A család védőbástyánk, ahol meg tudjuk védeni magánszféránkat. Fontos, hogy a családon belül az ellenőrzés a szülők kezében maradjon, hiszen ők az egyetlen olyan intézmény az államon kívül, amely hatalmat gyakorol. A szülők felkészítik a gyerekeiket a polgári életre. Fontos, hogy a család meg tudjon újulni. Ha ez a tanulási folyamat nem zajlik le, új ideológiák nyernek teret, mint például a ’60-as években (marxizmus, fasizmus, homoszexualitás egyenjogúsítása), azaz el akarták venni a családoktól az irányítást. A professzor úgy látja, Európában inkább tudunk egyfajta fiúi lázadással élni, mint Amerikában.
A jóléti államokra jellemző a válás, az együttélés a házassággal szemben, a házasságon kívül született gyerekek társadalmi elfogadásának ténye. Ezeket nevezhetjük „gender alapú bűnöknek.” Mára a válás legalizálása is megtörtént.
Az egy életen át tartó szeretet szövetsége a múlté, nem tudunk tehát erre építeni, mert nincs.
Ez árt a gyerekeknek, ráadásul ezek a helyzetek az anyagi forrásokat is leszívják, azaz nem csak lelkileg leszünk terheltek. A professzor úgy látja, nagy felelősségük van a Közép-Kelet Európai fiataloknak, hiszen itt a vallási és a családi értékek még mindig élnek. Ezért ezeknek a fiataloknak hídként kell szolgálniuk más országok felé is.
Marijana Petir, az Európai Néppárt horvát képviselője csatlakozott a professzor gondolataihoz: Ma nagyon sok a csonka család, amitől szenvednek a gyerekek.
Munkanélküliség van, a családok pénzügyi bizonytalanságban élnek. Ennek javítására 500 millió eurót szavazott meg az Európai Parlament. 20 alapelvet fogalmaztak meg, köztük azt, hogy a jóléti társadalom megfelelően funkcionáljon, egyenlő elbánásban részesüljön mindenki, a szociális védelemhez és a munkához való jog megvalósuljon. Ezeken kívül fontosnak tartotta az előadó a szabad vasárnapot és a rugalmas munkaidőt.
A média szerepe sem elhanyagolható, mert általában negatív fénybe kerülnek általa a családok.
„A család a szoidaritás forrása, amire a társadalomnak szüksége van” – mondta Anna Záborská szlovák néppárti képviselő.
A család elsődleges erőforrásai a szeretet, a felelősség, a szolidaritás. Egy európai statisztika szerint a fiatalok több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik.
Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a magyar családpolitikáról beszélt.
2010 óta növekedik a házasságkötések száma. A termékenységi ráta 1,23-ról 1,49-re nőtt, cél a 2,1. 1998-ban átlagosan 23 éves volt, aki első gyermekét vállalta, ma ez 30 év. A testvérek szerepe is fontos, hisz ez a legtöbb, amit megadhatunk gyermekeinknek. Kijelentette: „Testvérben az erő!”
„Azok, akik nem elég erősek ahhoz, hogy felelősséget vállaljanak, nagy gyerekek” – vélekedett Márki László, az Európai Nagycsaládosok Szövetségének elnöke.
Biztatta a fiatalokat, hogy legyenek képesek felvállalni a felelősséget.
Dr. Szymon Grzelak, az Európai Intézet az Integrált Megelőzésért elnöke gyakorlati megközelítést adott, hogyan tudnak a cél érdekében cselekedni.
Szerinte nincs elég kutatás, ezért Lengyelországban ezt az űrt próbálják betölteni, 35 ezer lengyel fiatalt érnek el évente. Egy integrált megelőzési modellt használnak, 46 problémát céloznak, amely a családra, az egyénre és a közösségre is hatással van. Megállapították, hogy összefüggések vannak problémák között, ezért azt vizsgálják, mik a közös okok, kockázati tényezők. A tömegkultúra tele van szexualitással, és ma nagyon könnyű a pornográf tartalmakhoz hozzáférni. A védőháló lehet az édesanya-édesapa szerepe, a vallás és a jó viszony a kortársakkal. Ha nincs elég jelentőségük a szülőknek, problémák adódhatnak. Kitől tanult? – tették föl a kérdést 14–16 éveseknek.
A legfontosabb forrás, ami eléri a szívüket, a szülők. Az iskoláknak is figyelembe kell ezt venni. Nagyon fontosak emellett a nagyszülők is.
Vladislav Chvála és Ludmila Trapková cseh családterapeuták „társadalmi méh”-ként fogalmazták meg a családot.
A gyerek fejlődése a társadalomban párhuzamba állítható a magzat fejlődésével a méhben. Csehországban a gyerekek fele házasságon kívül születik, a huszonévesek harmada (1,8 millió fiatal) még mindig a szüleivel él, ami nem annyira gazdasági okokra, mint társadalmi rendellenességekre vezethető vissza. Rámutattak a veleszületett és a szerzett kapcsolat értékeire, az anyai elfogadó és az apai elváró kapcsolatra.
Joó Kinga, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese beszélt az intergenerációs méltányosságról és szolidaritásról a családban és a társadalomban.
Európa a legidősebb kontinens, a 60 év felettiek száma rövid időn belül megduplázódott. A digitalizálódás érinti a munkát, növeli a munkanélküliséget. „Agyelszívás” van, pedig tudásáramlásnak kéne lennie. A fiataloknak nincs lakása, de keresetük igen. A nagyszülők ezzel pont fordítva vannak. A fiataloknak nehéz belépni a munkaerőpiacra, pedig megfelelő képességekkel rendelkeznek. Félelmeik vannak, ha az idősekre, idős önmagukra gondolnak. Gyakran nem érdekli őket a jövő.
Maria Krupska 23 éves lengyel diák és Enyedi László, romániai kisebbségi magyar részt vettek a tavalyi workshopokon. Gyakorlatias és elgondolkodtató gondolatokat és javaslatokat közvetítettek.
Mariának hat testvére van. Jelenleg Angliában tanul, családkutató gyakornok.
Elmondta, hogy a fiatalok szempontjából mindenképpen figyelembe kell venni az anyagiakat. A karriert és a családalapítást összeegyeztethetővé kell tenni.
Fontos, hogy legyen egyetemi órarend a családban élőknek. „Hogyan fogjuk föl a szülőséget?” Számára a legjobb példa az édesanyja, de elismeri, hogy az apák szerepe is fontos. Pozitívabb képre van szüksége a fiataloknak. Mi lehet erre a legjobb stratégia? Hosszútávú megoldások. Manapság az indavidualizmus tör utat, a karrierre koncentrálnak a fiatalok, és kölcsönös függőségben vagyunk egymástól. Maria is elmondta, mennyire fontos a média szerepe. A magányos, fájdalmas világ alternatívája a család. A család fogalma a legellentmondásosabb téma ma a fiatalok körében. Számára a keresztény értékrend a mérvadó: a családban kezdődik az élet, és a szeretet itt a földön nem ér véget.
Enyedi László, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem nemzetközi koordinátora éppen a mesterképzését végzi. Most házasodott meg. Szerinte nincs benne semmi különös, nem híres, nem gazdag, nem doktorált még, fizetése nem túl magas, és nagy része lakbérre megy. Egy mindennapi ember, akinek fiatalemberként megnyugtató volt látnia ezeken a workshopokon, ahol kortársaival találkozott, hogy nemcsak ő fél(t) attól, hogy nem találja meg a jövendőbelijét. Ezeken a beszélgetéseken sok mindenre ráébredt: fontos a pénz, gondoskodni kell a szeretteiről, és ha gyerekei lesznek, eleget kell keresnie, hogy el tudja tartani a családját. Ez egyelőre még kettejüknek is nagyon nehéz. Albérlet mellett ruhára már nem nagyon jut, és milliók vannak ilyen helyzetben. Vajon szakmát kell váltania?
Dédapjának két családi háza volt 30 évesen, pedig hentes volt.
A média szerepét ő is hangsúlyozta. Krzysztof Zanussi lengyel filmrendezőt idézte: „A harmonikus életet bemutató filmeket nem lehet jól eladni.” Minden a celebbekkel van tele, ettől elveszítjük a valósággal a kapcsulatunkat. Olyan média kellene, amely mellettünk van, nem ellenünk.
Összegezzük, mire jutottak a workshopokon. Mire van tehát szüksége a fiataloknak?
Jól fizető állásokra, családbarát bankokra, barátságos egészségügyre, család- és gyerekbarát egyetemekre, rugalmas oktatási rendszerre, külön miniszterre a családoknak. A kormánynak segítenie kell a félelmeikkel élő harmincas nőkön, fontos számukra biztosítani, hogy a karriert és a családot is tudják együtt vinni.
Fontos lenne az életen át tartó házasság. Ha a társadalom tagjai egészséges lelkületűek, a család is az lesz. „Legyünk szerények, és ne meneküljünk a keresztény értékek elől. Legyen új tavasz a tél helyett Európában.” Ezt kérik a beszélgetésekben részt vevő fiatalok.
A konferencia címe és időpontja:
FAMILY FIRST? DILEMMAS OF THE MODERN YOUTH
Conference - European Parliament, Brussels - 2017. december 4.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>