Kettős mérce: dohányzás és marihuána
A dohányzásnak egyre rosszabb a „PR”-ja, ahogy ezt mondani szokás, a marihuánának viszont meglepő módon egyre jobb. Az Egyesült Államokban 2011 volt az első év, amikor több fiatalkorú szívott marihuánát, mint amennyi dohányzott. Cigarettázni modortalanság lett, joint szívni „ártatlan szórakozás”. De mit tegyen az állam? Hódoljon be a változó hangulatnak és engedélyezze vagy továbbra is tiltsa ennek a komoly egészségkárosodást okozó drognak a fogyasztását? Az USA-ban késhegyig menő társadalmi vita folyik az ügyben, ami messze nem pusztán tudományos alapokon zajlik.
Dohányzás miatt Magyarországon minden 25. percben meghal egy ember. A cigarettázás férfiaknál átlag 16, a nőknél 19 évvel rövidíti meg a várható élettartamot. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez a rossz szokás (szenvedély) mennyire káros a fiatal, fejlődő szervezetre. Az Egyesült Államokban a Massachusetts állambéli Westminster az első település a világon, ahol 2014 novemberétől betiltották mindenfajta dohánytermék forgalmazását. Az amerikai média lelkesen fogadta a hírt, és egy igazán előremutató lépésről beszélt – igaz, nagyon hamar vissza is vonták a rendeletet a tiltakozások miatt.
A dolog azért is nagyon ellentmondásos, mert a betiltást üdvözlő médiának egy jelentős része néhány nappal korábban annak örült, hogy Washington DC, Oregon és Alaszka felzárkóztak Colorado és Washington államok mellé, és engedélyezték a marihuána élvezeti célból történő használatát, tehát nem csupán az orvosi célút, ami további 20 államban engedélyezett.
Az amerikai közvélemény több mint fele már úgy gondolja, hogy a marihuána fogyasztása ártatlan dolog, és kevésbé káros, mint az alkohol vagy a dohányzás.
Univerzális gyógyszer?
A marihuána legalizálásáért folytatott küzdelem hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A legtöbbet hangoztatott érv, hogy – szemben a cigarettával és az alkohollal – a marihuánára nehezebb rászokni. Orvosilag igazolt jótékony hatásai vannak bizonyos betegségeknél, és hatékonyan alkalmazható terhesség esetén a reggeli rosszullétek ellen.
Ám ez egy rendkívül veszélyes tévhit: a terhesség alatt fogyasztott marihuána maradandó károsodást okoz a magzatnak.
Sokat hangoztatott érv továbbá, hogy a legális marihuána adóztatható lenne, amiből jelentős jövedelme származhatna az államnak – és nem a bűnözőknek, a legalizálás ugyanis a drog feketepiacát is megszüntetné. Az aratást követően megmaradó kenderszálakból pedig szövetet, ruhát lehet készíteni amivel lendületbe lehet hozni a könnyűipart. És így tovább, nagy lendülettel folyik a kampányolás a marihuána legalizálása mellett, aminek a pártolói között nem kevés népszerű színész, zenész, művész is fellelhető. Nem véletlen hát, hogy az amerikai közvélemény 51%-a már úgy gondolja, hogy egy joint elszívása kevésbé káros, mint egy cigarettáé.
Akkor miért ellenzi a marihuánának még az orvosi célú felhasználását is az Amerikai Orvosi Társaság (American Medical Association), a Nemzeti Multiplex Sclerosis Társaság, az Amerikai Glaukóma Társaság, az Ameriaki Gyermekgyógyászati Kollégium, az Amerikai Gyermekpszichiátriai Akadémia, az Amerikai Rák Társaság és még sok más egészségügyi szervezet?
Elsősorban a hippokratészi „Ne árts!” alapelv miatt. Ahogy ugyanis ez a Journal of the American Medical Association szaklapban egy nemrég megjelent tanulmányból kiderül, a marihuána előnyös egészségügyi hatásaiból tudományosan csak keveset igazoltak. A két szerző, Samuel Wilkinson és Deepak D'Souza megállapítják, hogy a marihuána lényegileg különbözik minden más gyógyszertől abban, hogy „a hatékonyságát vizsgáló kutatások rendkívül ellentmondóak, és általában nem ütik meg azt a tudományos mércét, amelyet az FDA (az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerbiztonsági hivatal) más gyógyszerek esetén elvár.” Vannak arra utaló jelek, hogy a kemoterápia okozta hányást esetleg csillapíthatja a marihuána, ahogy jótékony lehet a cachexiás (kórosan sovány) AIDS/HIV betegek kezelésében és bizonyos neuropátiás fájdalmak esetén – ám ezekre mind vannak az FDA által jóváhagyott gyógyszerek, amelyek hatékonysága tudományosan igazolt és jobb, mint a marihuánáé. Az pedig, hogy poszttraumás stressz, Chrohn-betegség vagy Alzheimer-kór esetén is hatékony lenne a cannabis, inkább csak óhaj, mint tudományos tény.
A legnagyobb probléma a marihuána orvosi felhasználásával mégis az, hogy nem standardizálható. Míg a legtöbb valódi gyógyszer egy vagy csak néhány aktív hatóanyagot tartalmaz, addig a marihuána több mint 100-at, teljesen különböző mértékben, attól függően, hogy milyen fajta növényről van szó. Az adagolásra vonatkozó standardok meghatározása nem lehetséges, ahogyan a hatások és a terápia lefolyása is megjósolhatatlan, a marihuána használata így inkább a kuruzslás, mint az orvostudomány hatókörébe tartozik. Az amerikai egészségügyi szervezetek legfőképpen ezért nem támogatják a marihuána gyógyászati célú felhasználásának engedélyezését.
Öl, butít és nyomorba dönt
Amennyire megkérdőjelezhetőek a cannabis jótékony hatásai, annyira bizonyított ártalmas és veszélyes mivolta.
A közkeletű vélekedéssel szemben például a marihuánára nagyon is rá lehet szokni. Az összes (akárcsak egyetlen alkalommal) fogyasztó 9%-a válik függővé a drogtól. Azok közül, akik fiatal korban kezdik a fogyasztását, minden 6. szokik rá, míg a rendszeres napi használók 25–50%-a válik függővé.
A marihuánaszívás legalább annyira káros a tüdőre és a légzőszervekre, mint a dohányzás, hiszen tartalmazza mindazon káros anyagok javarészét, amelyeket a cigaretta is, sőt bizonyos karcinogéneket még nagyobb koncentrációban is. Egy joint elszívása 2,5–5 cigarettának felel meg. Egy kutatás azt is kimutatta, hogy már napi két joint elszívása néhány év után csökkent tüdőfunkciókat eredményez, egy svéd kutatás 2013-ban pedig arról számolt be, hogy a rendszeres cannabis fogyasztás több mint duplájára növelte a tüdőrákban való megbetegedés esélyét.
A cannabis fogyasztás és a rák egyéb fajtái között is van tudományosan megalapozott kapcsolat, eddigi ismereteink szerint az agytumor, a nyakrák, a húgyhólyag-rák és a hererák egy különlegesen agresszív fajtája hozható összefüggésbe vele. A marihuána közvetlenül az elszívás után 20-100%-kal megemeli a pulzusszámot, s ez a hatás akár 3 órán keresztül is tarthat, ez pedig jelentősen megnöveli a szívinfarktus és a stroke veszélyét. A marihuána-szívóknak közel 500%-kal megnő az esélyük a szívinfarktusra a drog elszívását követő első óra során.
A Brain neurológiai szaklapban korábban megjelent kutatás szerint a fiatalkori marihuána fogyasztás károsan befolyásolja az agyi struktúrák kiépülését, csökkenti az intelligenciát, rontja a kognitív képességeket. Rendkívül rossz hatással van az iskolai teljesítményre (a bukásra álló tanulók 45%-a, míg a jeles tanulóknak mindössze 10%-a tartozott a fogyasztók közé). A Lancet Psychiatry szaklapban nemrég közölt kutatás pedig arra a megállapításra jutott, hogy a napi fogyasztók 60%-a nem fejezi be a középiskolát.
A cannabis-befolyásoltság az egyik legnagyobb veszélyforrássá lépett elő a közúti közlekedésben: a legtöbb halálos baleset ennek a drognak a számlájára írható. A marihuána azonnali hatásai közé tartozik ugyanis, hogy hátrányosan befolyásolja a koordinációs-képességet, a reakcióidőt, a rövidtávú memóriát, álmosságot és levertséget okoz.
A távlati mentális hatások is súlyosak, és annál súlyosabbak, minél korábban kezdett el valaki cannabist használni. Ilyen a hosszú távú memória károsodása, a racionalizáló képesség csökkenése, megváltozott gondolkodás, lecsökkent IQ. Egy utánkövetéses új-zélandi kutatás azt találta, hogy akik tizenévesen erős cannabis fogyasztók voltak, azoknál 38 éves korukig átlag 8 pontos IQ csökkenés volt regisztrálható (8 pontos csökkenéssel egy átlag IQ-jú ember az alsó harmadba csúszik le.)
Említettük már a marihuánának a várandósság alatti reggeli rosszulléteket csillapító hatását, ami miatt több kismama is jóhiszeműen ehhez folyamodik. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem így van! A marihuána hatásainak méhen belül kitett magzat ugyanis súlyos neurológiai károsodásokat szenved el, az imént felsorolt mentális deficiteken túl hajlamosabb lesz hiperaktivitásra, drogfüggőségre, kedélyzavarokra, figyelemzavarokra, nagyobb esélye lesz agydaganatra és leukémiára.
Az az állítás tehát, hogy a marihuána szívása biztonságos lenne, nem állja meg a helyét.
Ha legalizálják, nő a fogyasztás
A drog törvényesítése ugyanakkor azt az üzenetet hordozza, hogy a marihuána használatával minden rendben van. Dr Michelle Cretella orvos, az Amerikai Gyermekgyógyászati Kollégium alelnöke egy cikkben közli azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint a nem használók 10%-a kipróbálná a drogot, ha legális lenne, a használók 18%-a pedig még többet használna. További megdöbbentő tény, hogy 2011-ben már több amerikai gyerek szívott marihuánát, mint amennyi dohányzott. Minden legalizáló államban jelentősen növekedett a cannabis-mérgezést elszenvedők aránya (a kontroll államokban nem mutatkozott ilyen növekedés) és ugyancsak nőtt a kamaszkorú használók aránya, akik ugyan 21 éves kor alatt elméletben nem férhetnének hozzá a droghoz, de a gyakorlatban igen.
A vita más szintjei
A tudományos tények alapján tehát messze több érvet szól a marihuána használatának hivatalos engedélyezése ellen, mint mellette, ennek alapján a döntés nem lenne kétséges.
Az Egyesült Államokban azonban már rég nem pusztán népegészségügyi kérdésről van szó, hanem többfrontos, csakis a speciális amerikai történelmi és társadalmi viszonyok között értelmezhető ideológiai vita bontakozott ki a marihuána legalizálása körül. Ennek egyik epizódja például, hogy a The New York Times tavaly július 27-én szerkesztőségi levélben tört lándzsát a kábítószer legalizálása mellett 21 éves kor felett, mondván, hogy az eddigi gyakorlat fiatal afroamerikai férfiak igazságtalan kriminalizálását eredményezte.
Az Office of National Drug Control Policy az a hivatalos szervezet, amelyik az amerikai elnöknek tanácsot ad kábítószerrel kapcsolatos ügyekben. Ez a hivatal és a konzervativizmussal igazán nem vádolható Obama-adminisztráció, továbbra is kérlelhetetlenül ellenzi a marihuána használatának bármiféle könnyítését szövetségi szinten, elsősorban a társadalmi következmények miatt. A NY Times cikkére adott válaszában az ONDCP elismerte, hogy az amerikai igazságügyi rendszer reformra szorul, de ez nem változtat a cannabis rendkívül veszélyes drog mivoltán:
„A New York Times szerkesztőinek igazuk lehet a bűnüldözési rendszer kiegyensúlyozatlanságait illetően. De mi, mint törvényalkotók, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a marihuána addiktív és a használatának káros következményei vannak. Megnövekedett használata megnövekedett egészségügyi kockázatot és jelentős többletkiadást jelent az egész társadalom számára. A függőséget okozó legális és jövedéki adóval sújtott szerekről, mint az alkohol és a dohány, már bebizonyosodott, hogy össztársadalmi szinten sokkal többe kerülnek, mint az általuk generált bevétel. Becslések szerint csak az alkoholfogyasztás össztársadalmi költsége 15-szöröse annak, ami a kivetett adókból befolyik. (…) Éppen ezért a témával kapcsolatos bármilyen vitának a tudomány és a tények talaján kellene maradnia és nem átkerülnie a vágyálmok és az ideológiák birodalmába. Az Obama adminisztráció éppen ezért továbbra is ellenzi a marihuána és más illegális drogok törvényesítését (...) A függőség olyan betegség, ami megelőzhető, kezelhető és amiből az emberek kigyógyulhatnak.”
Az ONDCP válaszcikke továbbá ismerteti több olyan hatástanulmány megállapításait, amelyek azt igazolják, hogy a legalizálás nem szünteti meg az illegális drogkereskedelmet, és távolról sem származik akkora bevétel a megadóztatott marihuánából, mint amennyire a legalizáló államok számítanak.
De nemcsak a közérdek az, ami ebben az ideológiailag terhelt vitában érvényre jut, hanem egyesek magánérdeke is. James Shivley, a Microsoft egykori vállalati stratégiai igazgatója másfél évvel ezelőtt például elárulta, hogy a „marihuána Starbucks hálózatának” létrehozásán fáradozik. Neki – és rajta kívül sokaknak még – komoly anyagi érdeke is fűződik a drog legalizálásához.
Az Egyesült Államokban a munkahelyeken már régóta lehet véletlenszerű drogteszteket végeztetni, ami bizonyos esetekben hivatalból kötelezően elrendelendő. Az amerikai iskolákban 2002-ig csak a versenysportokban résztvevő diákokkal lehetett drogtesztet végeztetni, egy precedens ügyet (Pottawatomie County v. Earls) követően azonban a Legfelső Bíróság kiterjesztette ezt minden olyan diákra, aki valamilyen tanórán kívüli kompetitív tevékenységben vesz részt. A National Institute of Drug Abuse a honlapján elmagyarázza, hogy a tesztek célja nem a büntetés, hanem a megelőzés.
Mint már korábban szó volt róla, Magyarországon a történelmi és a társadalmi helyzet merőben más, mint az Egyesült Államokban, nem sok értelme lenne a kábítószerek körüli vitát egy-az-egyben – ahogy ez más kérdések esetében történt – átvenni. A problémára a megoldást – ami számunkra itt és most a legjobban megfelel – nekünk magunknak kell megtalálnunk.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>