Legyen biztonságos a nyári játék! – Így előzhetjük meg a trambulin-, csúszda- és egyéb baleseteket

„A vidám pillanatok mellett számos szórakozási lehetőség rejthet veszélyt magában. A Pest Vármegyei Kormányhivatal kiemelt figyelmet fordít a játszótéri eszközök, szórakoztatási célú berendezések és sport­eszközök vizsgálatára, hogy a családok és gyermekek biztonságban, gondtalanul élvezhessék a kikapcsolódást” – mondja a hivatal fogyasztóvédelmi főosztályvezetője, dr. Koller Edit.

A balesetek megelőzése érdekében rendkívül fontos, hogy az üzemeltetők a jogszabályi előírásoknak megfelelően, biztonságosan működtessék a strandokat, aqua-, kaland-, vidám-, illetve szabadtéri kondiparkokat és a játszótereket. A fogyasztóvédelmi szakemberek ezért szezonális ellenőrzéseket végeznek. A jogszabályok a különböző eszközökre – veszélyességi foktól is függően – más-más előírásokat tartalmaznak. 

Azt, hogy ezeket az üzemeltetők betartják-e, dokumentumokkal kell igazolniuk. A szakemberek ezeket az iratokat vizsgálják meg. 

Nem mindegy például, hogy hány személyt bír el az adott szórakoztató eszköz, hány éves kortól használható, hogy a kikapcsolódni vágyókra milyen korlátozások vonatkoznak. A felnőttek számára készült körhinta, óriáskerék, magaslati kötélpálya, dodzsem, gokart stb. esetében a hatóság a kezelői igazolványok meglétét is ellenőrzi. A játszótéri eszközök esetében a közterületen, bölcsődében, óvodában, iskolában, szállodában és étterem udvarán megtalálható mászókák, csúszdák és homokozók üzemeltetőit is figyelemmel kísérik a kormányhivatal munkatársai.

A tapasztalatok szerint az üzemeltetők nagy része gondosan jár el, azonban – különös tekintettel a játszóterekre, kondiparkokra – még mindig magas a jogsértések aránya, ezért a legtöbb eszközt ellenőrizzük – teszi hozzá a fogyasztóvédelmi szakértő. Azokban az esetekben, amelyeknél a hiányosságok megkívánják, azonnal intézkednek a balesetek megakadályozása érdekében. 

Az életet, testi épséget, egészséget veszélyeztető hiányosságok miatt minden esetben bírságot szabnak ki.

Dr. Koller Edit mindenki figyelmét felhívja: amennyiben balesetveszélyesnek tűnő esetekkel találkoznak, jelezzék azonnal az üzemeltetőnek, illetve keressék meg a fogyasztóvédelmi hatóságot.

A trambulin nem játék

A közösségi terek és a házak kertjei egyre gyakrabban várják a gyerekeket trambulinokkal, amelyek lassan szériafelszerelései a kerteknek is. „A legveszélyesebbek az úgynevezett háztáji trambulinok, amelyeket bárki megvehet. Fontos lenne ezeket megkülönböztetni azoktól a változatoktól, amelyek megfelelnek az amúgy nagyon szigorú, hazai és uniós szabályoknak. A háztáji trambulinok nem minősülnek játékoknak. Elődjüket egy cirkuszművész találta ki 1936-ban, azzal a céllal, hogy benne különböző trükköket mutasson be” – mondja dr. Kőnig Róbert gyermeksebész. 

Az ugrálás az ilyen eszközökben a gyerekek vázizomrendszerére és idegrendszerére folyamatos becsapódásként hat, és erre a szervezetük nincs felkészülve. Emiatt a kicsik hamar elfáradnak, ennek következményeként nem tudják kellőképpen megfeszíteni az izmaikat, inaikat, ízületeiket. Ez torkollik gyakran balesetekbe. A kisebb gyerekek az ilyen eszközökben a leggyakrabban lábszár- vagy könyöktöréseket szenvednek, míg nagyobbaknál a boka és a fej szokott a legtöbbször érintett lenni. Gyakoriak a hasi sérülések is, ha a gyerekek egymásra ugranak. 

„Ezeket a veszélyeket komolyan kell venni, a statisztikákból ugyanis látszik, hogy a trambulinbalesetek nagyon súlyosak lehetnek. Ezt jelzi, hogy hiába történik biciklis balesetből nagyságrendileg több, mint trambulinosból, mégis ugyanannyi gyereket kell megoperálni miattuk. 

A trambulinos ugrálás okozta folyamatos becsapódást az idegrendszer is megsínyli, ahhoz hasonlít, mint amikor egy bokszolónak folyamatosan ütik a fejét. 

Mindennek hátfájdalom és hányinger, agyrázkódás és gerincrázkódás lehet a következménye. Nemrég épp egy kollégával beszéltem, aki elmondta: mostanában folyamatosan visznek hozzá gyerekeket ilyen tünetekkel, az anamnézisben pedig mindig szerepel a trambulinhasználat. A veszélyek miatt például Ausztráliában és az USA egyes államaiban a hatévesnél kisebb gyerekeket nem is szabad beengedni trambulinokba – mondja szakértőnk. – Az ugrálóeszközökkel kapcsolatban a legnagyobb félreértés az – és a terjedésüknek ez mindenképpen kedvez –, hogy sokan azt hiszik, azok fejlesztőeszközök. Ez viszont a háztáji trambulinra nem igaz, csak a »tankönyvire«, amely egy egészen kicsi eszköz. Azon gyógytornász fejleszti a fejlődésben elmaradt gyerekeket, segítségével ingerelni tudja az idegrendszert is.

Persze nem mondom, hogy senki ne trambulinozzon, de a saját gyerekeimnek ezt nem engedem. Ha valaki mindenképp ilyen eszközt akar használni, akkor fontos, hogy tartsa be a szabályokat. Ezek közül az első és legfontosabb, hogy a trambulinban egyszerre csak egy gyerek ugráljon. Ha többen vannak, akkor nagyobb a súlyuk, és ebből adódóan a ponyva is nagyobbat repít rajtuk, könnyebben egymásra is esnek. Fontos az is, hogy a rugókon védőszivacsok legyenek, az eszközön pedig háló. Alapszabály az is, hogy a trambulin ne kerüljön fa alá, mert a gyerekek beütik a fejüket az ágakba. 

Nem jó az ilyen eszközt a kert magas pontjára sem tenni, és azt sem szabad engedni, hogy a kicsik bemásszanak alá. Ha ez történik, akkor a többiek könnyen ráugorhatnak a fejükre. 

Nem szerencsés magára hagyni a gyereket, a szülői felügyelet sok balesetet megakadályoz” – emeli ki dr. Kőnig Róbert.

Csúszdák és mászófalak

A mai csúszdák már össze sem hasonlíthatók a régebbi típusokkal, amelyek miatt sok baleset történt. „A nyáron felforrósodó és sok sérülést okozó fémcsúszdák teljesen eltűntek, és ha a használati szabályaikat betartják – például senki nem mászik bennük felfelé, miközben mások lecsúsznak, és egyszerre nem csúsznak le többen –, egyéb problémát ritkán okozhatnak. A vízicsúszdák sem szoktak komoly sérüléseket okozni, ott is csak a nem megfelelő használat és a nem elégséges úszni tudás jelenthet veszélyt. A stabil hinták sem hordoznak komoly rizikót, csak arra kell figyelni, hogy ha a kicsik még nem tudnak hintázni és kapaszkodni, a beülőjük körbeölelje a testüket, hogy a gyerekek ne fussanak a hintázó társuk alá, ne rúgják meg egymást. A jó hinta a napon sem forrósodik fel, így nem okozhat égési sérülést” – mondja dr. Kőnig Róbert. 

A hintázás egyébként nagyon hasznos, remekül fejleszti, tréningezi a kicsik idegrendszerét. 

Jó hatásúak a mászófalak is, azok használatát szakértőnk ajánlani is szokta külön oktatóval, ellenőrzött körülmények között. A játszótereken lévő mászófalak sem veszélyesebbek, mint a klasszikus mászókák. 

A cikk a Pest Vármegyei Kormányhivatal támogatásával készült.