Körös-parti idill – Kultúra és kikapcsolódás: egy tuti tipp az őszi szünetre

A Körösök partján fekvő Szarvas egykor szebb napokat látott mezőváros volt, ma már inkább sörfőzdéjéről és a határában fekvő, elvarázsolt arborétumról híres. Utóbbi az ország legnagyobb botanikus kertje, amely megközelítőleg 1600 növényfajtának ad otthont.

Az úgynevezett Pepi-kert története az 1880-as évekre nyúlik vissza, amikor a Szarvason letelepedő, olasz származású, arisztokrata Bolza család egyik tagja, Bolza József nekilátott a feleségéről elnevezett Anna-liget telepítésének.

Ezt később unokaöccse, a szintén Szarvason élő Bolza Pál bővítette arborétummá áldozatos, de mindig optimista munkával. A múlt század elején már Európa-szerte a díszkert csodájára jártak, hiszen több kontinens növényeit sikerült telepíteni a nagyszerű adottságokkal rendelkező területen. A park egyik leghíresebb lakója például minden bizonnyal a Kaliforniából importált, 1873-ban elültetett mamutfenyő, amely csodával határos módon szépen és méltóságteljesen öregszik az eredeti élőhelyétől merőben eltérő természeti viszonyok között. Az arborétum kiépítése tulajdonképpen a botanika iránt rajongó gróf életművének tekinthető, aki felesége elvesztése után még inkább szeretett kertjének gondozásába feledkezett.

A terület különlegessége, hogy a Körös egyik holtágának partján fekszik, így a parkban sétálva a legváratlanabb helyeken bukkan elő a fák közül a folyómeder.

A növényeken kívül számos madárfajnak is otthont ad az arborétum, sőt, a szemfüles kiránduló még tollukat szélesre táró pávákkal is találkozhat itt, akik a létező legmeglepőbb helyeken – többnyire a magaslati pontokon – telepednek le, hogy onnan kémleljék területüket. Aki még több egzotikumra vágyik, felkeresheti Emmát és Kareszt, a park két rezidens emuját. Az arborétum minden évszakban más és más arcát mutatja, és éppen ősszel a legszínesebb: egészen misztikus, ahogy a ködön átsejlik a holtág, vagy felvillan néhány élénk színű termés.

Az arborétumban múzeumpedagógiai műhely is működik, így rengeteg interaktív szemléltetőeszköz és játék teszi izgalmassá a látogatást az egész család számára.

A botanikus kert egyik épületében még meg is szállhatunk, akár baráti társasággal, akár családdal érkezünk, mert e különleges hely felfedezése mégiscsak csapatban a legjobb.

Kép

Kép: Molnár Zsófia

Nem érdemes kihagyni az arborétum mélyén álló épületben berendezett egyszobás kis kiállítást sem, ami Bolza Marietta festőnő naiv, főként természeti szépségeket ábrázoló képeiből kínál ízelítőt. Bolza Pál lánya gyakorlatilag végigélte a 20. századot, és származásánál fogva a lehető legszélsőségesebb fordulatokban bővelkedő életútja ellenére képeiből árad a derű és a béke. Egy megrögzött újrakezdőről van szó, akit a sors az előkelő bécsi báloktól a kitelepítésen át egészen a börtöncelláig vezetett, hogy aztán végül tolmácsként és festőként öregedjen meg apró, budai lakásában. Ám még innen is szívesen járt vissza gyermekkora színterére, és előszeretettel festette az arborétum számára kedves növényeit és tájait.

Az arborétum szomszédságában található a Mini Magyarország makett-park, ahol a Kárpát-medence derékig érő, arányosan megépített épületei között bóklászhatunk.

A részletgazdag másolatok némelyike gombnyomásra hangot ad vagy világítani kezd, a makettek között még kisvasút is kanyarog. Híres váraink (például Gyula, Eger, Diósgyőr) mellett kastélyok, templomok, középületek is éppúgy helyet kaptak itt, mint az egyes tájegységek tipikus épületei vagy néhány különlegesebb vonatállomás. Még felnőttként is emlékezetes egyben látni hazánk ikonikus épületeinek óriási makettjeit.

Ahogyan a botanikus kert, úgy a Körösvölgyi Látogatóközponthoz tartozó állatpark is remek időtöltés gyereknek és felnőttnek, abszolút nagykorúaknak javallott program viszont a Szarvasi Sörfőzde, amely kihagyhatatlan a kisüzemi sörök kedvelői számára.