Az igazi Kleopátra: királynő, csábító és államférfiak megbuktatója

Kleopátra halála után több mint kétezer évvel is filmek, sorozatok és könyvek tömege lát napvilágot róla. Az utókor megpróbálta kétdimenziós romantikus hősnővé vagy feminista ikonná tenni, miközben az igazi történelmi személy egy időnként könyörtelen, taktikus királynő volt, akinek az lett a végzete, hogy túlságosan magasra tört.

Kleopátra  Frederick Arthur Bridgman festményén
Kleopátra Frederick Arthur Bridgman festményén – Forrás: Wikipedia

Az elődök kegyetlen öröksége

Kleopátra egy olyan világban született, ahol szinte ismeretlen volt a méltányosság és az irgalom. Az erősebb elnyomta a gyengébbet, és a hatalom megszerzéséért az ember a saját testvérét is megölte. A Ptolemaida-dinasztia, amelyet Nagy Sándor hadvezére alapított, és amelynek Kleopátra volt az utolsó uralkodója, még a korhoz mérten is kivételesen erkölcstelen és gátlástalan volt. Kleopátra apja, XII. Ptolemaiosz megölette politikai ellenfeleit, és még egyik saját leányát is kivégeztette. Aki ebben az időben királyi családba született, az akár akarta, akár nem, hatalmi játszmák részese lett. 

Kleopátra a római császárság hajnalán élt, és a római történetírás úgy jegyezte fel, mint a nőt, aki elcsábított és a pusztulás útjára taszított két római államférfit: Julius Caesart és Marcus Antoniust. 

Kleopátra Kr.e. 69-ben született. Ürögdi György történész a királynőről írt életrajzában leírja, hogy édesapja, XII. Ptolemaiosz első felesége a saját nővére volt, de a híres királynő valószínűleg nem ebből a kapcsolatból született. Kleopátra gyermekkorát nagyrészt homály fedi. Annyit azonban tudni lehet, hogy a királylányt uralkodói nevelésben részesítették, és tudatosan előkészítették őt jövőbeli szerepére. Kleopátra a leírások szerint az országa mindegyik nyelvét beszélte, ami családjában szokatlan volt: az eredetileg makedón dinasztia tagjai leginkább csak görögül tudtak. 

Amikor Kleopátra világra jött, Egyiptom már több mint száz éve Rómától függött. Wolfgang Schuller német történész írja, hogy Egyiptom hiába volt gazdag ország, a rómaiak nagyban befolyásolták a belpolitikáját, és uralkodói sokszor a római hadsereg védelmére szorultak. XII. Ptolemaiosz végrendeletében Kleopátrára és öccsére, XIII. Ptolemaioszra hagyta a trónt. A 18 éves királynő azonban nem akart társuralkodót: egyedül akarta irányítani Egyiptomot. Schuller leírása szerint az alexandriai udvarban klikkek uralkodtak, amelyek Kleopátra öccsét részesítették előnyben, ezért a fiatal királynőnek egy időre el kellett menekülnie Egyiptomból. 

Kleopátra szobor

Kleopátra bazaltszobra a Kr. e. első századból és portréja a denderai templom falán – Forrás: Wikipedia

Rómának és Caesarnak is kellett Egyiptom

Ezzel egyidőben a Római Birodalomban harc tört ki Julius Caesar és Pompeius hadvezér között. Caesar Alexandriáig üldözte ellenfelét, akit az egyiptomiak végül megöltek. Caesar ezt követően Egyiptomban maradt, és arra vállalkozott, hogy rendezze a testvérek vitáját. 

Plutarkhosz leírása szerint a királynőt egy szőnyegben csempészték be a római dictator házába.
Kleopátra 21 esztendős volt, egy intelligens és ambiciózus fiatal nő, akinek ereiben királyok vére folyt. A római államférfi viszonyba kezdett a királynővel, annak ellenére, hogy volt egy előkelő származású római felesége, és a római elit szemében Kleopátra „keletinek” és „idegennek” számított, aki nem lehetett méltó Caesar szerelmére. Bár az utókor elsősorban a Marcus Antoniussal való viszonyát ismeri, mégis a Caesarral való kapcsolata pecsételte meg a sorsát. 

Kleopátra kapcsolatait a kor kontextusában érdemes vizsgálni. Ahogy Ürögdi György: „(…) a rómaiak nem ismerték azt a romantikus szerelmet, amely a középkor óta Európában elterjedt. A szerelemben vágyaik kielégítésére törekedtek mind a férfiak, mind a nők.” Mindkettőjüknek voltak politikai motivációi: Kleopátra azt akarta, hogy Caesar megerősítse a trónját, Caesarnak pedig kellett Egyiptom gabonája. Miután Julius Caesar legyőzte Kleopátra uralkodó öccsét, a kisebbik testvérét, egy akkor még 11 év körüli kisfiút tett névleges „férjévé”, és őket ültette Egyiptom trónjára. A testvérházasság teljesen bevett politikai eszköz volt az egyiptomi fáraók családjában.

Királynő egy törvénytelen, de veszélyes kisfiúval

Miután Caesar továbbment Egyiptomból, hogy folytassa a hadjáratait, Kleopátra fiút szült római szeretőjének. Az esemény felkavarta a kedélyeket mind Rómában, mind Alexandriában. Különösen Caesar unokaöccse és örökbefogadott fia, Gaius Octavianus (később Augustus) aggódhatott. Ez a gyermek növelte Kleopátra hatalmát. 

A 23 éves egyiptomi királynő Kr.e. 46 szeptemberében Rómába utazott kisfiával és „férjével”. A látogatás felkavarta Rómát.

Tom Holland népszerű brit szerző a korról szóló művében leírja: Kleopátra eunuchok hadával jelent meg a városban, s magával hozta „testvérférjét” és egyéves kisfiát is. Caesar egy évvel később tért vissza Rómába, és olyan sok időt töltött együtt szeretőjével, hogy olyan hírek kezdtek terjedni, hogy törvényes feleségétől elválik, és őt akarja feleségül venni. Még egy aranyszobrot is felállíttatott neki Vénusz templomában, ami sokkolta a rómaiakat, de érdekes módon még Caesar halála után sem távolították el a gyűlölt királynő képmását. Miután politikai riválisai és csalódott hívei meggyilkolták Caesart, Kleopátra egy hónap után hazatért Alexandriába. 

A gyilkosságot követően polgárháború tört ki Caesar gyilkosai és hívei között, amelyben Kleopátrának okosan kellett lavíroznia. Mint Schuller írta: bonyolult egyeztetések után létrejött egy triumvirátus, amelyből végül ketten emelkedtek ki: Gaius Octavianus és Marcus Antonius. Míg előbbi kiváló politikai érzékkel rendelkezett, Marcus Antonius igazi katona volt. Miután győztek Caesar hívei, Marcus Antonius magához rendelte az egyiptomi királynőt, aki immár saját kisfiát tette meg királlyá, miután öccse váratlanul meghalt (valószínűleg megölette).

Kép
Kleopátra Marcus Aurelius

Kleopátra és Marcus Antonius elképzelt találkozása Sir Lawrence Alma-Tadema festményén  
– Forrás: Wikipedia

Marcus Antonius: több volt, mint eszköz a hatalomhoz? 

A történészek szerint kétség sem férhet hozzá, hogy Kleopátra el akarta csábítani a római hadvezért, ugyanis a találkozójukra Aphroditénak öltözött, és egy hajón fogadta az élvhajhász életmódjáról híres férfit. 

A csábítási kísérlet sikeres volt: Kleopátra hamar teherbe esett szeretőjétől, és ikreket szült neki.

Tom Holland szerint Antonius valószínűleg megijedt a dinasztia alapításának gondolatától, és négy évre visszatért Athénba római feleségéhez. Mindeközben ő és Octavianus osztoztak a hatalmon Róma felett. Négy év után viszont elküldte feleségét, és magához hívatta Kleopátrát. A királynő és a hadvezér egy nagy római–görög birodalomról álmodoztak. Antonius elismerte gyermekeit, elvált a feleségétől, és ünnepélyesen előre felosztotta a gyermekei között azokat a földeket, amelyek akkor még Rómához tartoztak. 

A rómaiak árulásként élték meg a hadvezér viselkedését. Octavianus propagandával igyekezett vetélytársa ellen hergelni a népet, és azt sem felejtette el, hogy Kleopátra mellett ott van Julius Caesar gyermeke. Octavianus egykori szövetségese ellen indult katonáival. Adrian Goldsworthy Augustusról írt könyvében megjegyzi, hogy a korabeli propaganda elsősorban Kleopátrát támadta. Miután elvesztette a harcot Octavianus ellen, Marcus Antonius leszúrta magát. Amikor Octavianus bevonult Egyiptomba, megígérte Kleopátrának, hogy életben hagyja. Azonban a feljegyzések alapján a saját diadalmenetében akarta őt parádéztatni, de ez nem történt meg, mert az egyiptomi királynő inkább öngyilkos lett. A mai napig vita tárgya, miként halt meg. 

Egyesek vitatják az öngyilkosságot, és azt állítják, Octavianus ölte meg őt. 

Antonius és Kleopátra gyermekeit megkímélték, ám Caesar fiát kivégezték.

Kleopátrával véget ért a Ptolemaioszok uralma Egyiptomban. Emlékét a római történészek leginkább Marcus Antoniusszal kötötték össze. Ürögdi György szerint a történetírás szándékosan erre a kapcsolatára koncentrált, mert el akarta feledtetni a Julius Caesarral való viszonyát, hiszen ő a későbbi császárok elődje, példaképe lett.

Milyen volt Kleopátra valójában? 

Valóban szép volt? Mi motiválta a cselekedeteit? Írása nem maradt fenn, baráti forrásból nem ismerjük történetét. Csak cselekedetei alapján ítélhetik meg a történészek. De hogyan ítéljen az utókor, amelynek erkölcsét oly mélyen áthatotta a kereszténység, hogy már szinte lehetetlen számára megérteni a római kort? Mai szemmel Kleopátra kegyetlen nő volt, aki megölte saját testvéreit, és hataloméhsége nem ismert határokat. De saját világának szabályai szerint a cselekedetei elfogadhatók, sőt valószínűleg magától értetődők voltak. 

Források: 
Holland, Tom: Rubicon – The Triumph and Tragedy of the Roman Empire, Abacus, 2003
Goldsworthy, Adrian: Augustus – From Revolutionary to Emperor, Weidenfeld and Nicolson, 2014
Ürögdi, György: Kleopátra, Gondolat Kiadó, 1983
Schuller, Wolfgang: Kleopátra - Három birodalom királynője, Gabo Kiadó, 2007
templom szobor
 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti