A hely, ahol Molnár Ferenc és Latinovits Zoltán is szívesen múlatta az időt – 122 éves a Fészek

A fiókáit etető fecske – avagy hogyan kapta a nevét?

„Festők – vígan söröztek itt, 
Építészek – csevegtek, 
Szobrászok – fővitatkozók, 
Zenészek – mindig ettek, 
Énekesek – kártyát verők, 
Komédiások – szintén! S belopakodtak az írók a hátsó ajtón, mint én” – írta 1976-ban a Fészek Művészklub 75. születésnapja alkalmából Kormos István. A Kertész utcai összművészeti helyszín ma már megnyitása 122. születésnapját ünnepli. Idézzük fel a legendás klub múltját!

A 20. század elején a nagyobb művész asztaltársaságok a főváros különböző helyein működtek, többek közt a Nicoletti, az Abbázia, a Japán, a Baross, a Korona vagy a New York kávéházakban. Az operával szemben a híres Drechsler Kávéház egyik különtermében folytak a Fészek Művészklub alakításának előkészületei, amely a különböző művészeti ágakban tevékenykedő hivatásos művészek összefogására, alkotó szellemű eszmecseréjére, művészi és emberi kapcsolatuk szolgálatára jött létre. 

Az alapítók között voltak mások mellett Benczúr Gyula festő, Bródy Sándor és Heltai Jenő írók, Hubay Jenő és Kacsóh Pongrác zeneszerzők, Molnár Ferenc író, Ódry Árpád színész és Szinyei Merse Pál festő.

A névadás Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház fiatal színészének érdeme, aki 1901 áprilisában, az első közgyűlés napján délután kapott Gabányi Árpád barátjától egy rajzot gyermeke születése alkalmából. E rajz egy a fészkében fiókáit etető fecskét ábrázolt. A rajz hatása alatt jutott eszébe, hogy a meleg otthont és a különböző művészeti ágak nevét is magában foglaló szó legyen a klub neve: azaz F = Festők, É = Építészek, S = Szobrászok, Z = Zenészek, E = Énekesek, К = Komédiások.

A nevet a jelenlévők nagy tetszésnyilvánítással elfogadták. A közgyűlés résztvevői befizették az éves tagdíjat, s a befolyt 2460 koronából elkezdhették a Kertész utca és a Dob utca sarkán lévő volt leányárvaház épületének felújítását. A Kertész utca 36. szám alatt ugyanis a Pesti Izraelita Nőegylet Leányárvaháza működött. A klub, amely végül 1901. szeptember 7-én nyitotta meg kapuit, a művészek számára tökéletes helyen állt, hiszen szinte egy-két utca távolságra volt tőle a Nemzeti Színház (amely akkoriban az Astoriánál működött), a New York-palota, a Zeneakadémia, az Operaház és a Régi Műcsarnok is.

„A művészek otthona, lakása, szórakozóhelye”

Az első hónapokban különböző estélyek, illetve „vernissage-bankett" szerepelt a programban, majd megrendezték az első Fészek álarcosbált, ami később hagyománnyá vált. Különféle egyesületek, művészeti tömörülések is itt tartották üléseiket, itt alakult meg például a Szinyei Társaság.

Majd jött az első világháború, és a klubélet mondhatni teljesen megszűnt, a tagság egy része katonaként szolgált, az itthon maradottak a megélhetésükért küzdöttek, a klub szinte csak vegetált. 

A háború idején a művészek hadivacsorát kaptak a Fészekben egy koronáért, ami körülbelül fél forintot ért. 
„Nagyon kevés helyén a világnak van olyan művészklub, amely a Fészekkel' vetekedhetne. Sok országban néztem meg az ottani művészklubokat, sok külföldi művészt láttunk vendégül nálunk, de az az általános vélemény: ilyen klubjuk nincsen ... A Fészek a művészek otthona, lakása, szórakozóhelye. Itt kapok hangversenyt, estélyt éppen úgy, mint módot komoly művészi dolgaim és ügyeim elintézésére, társadalmi érintkezésre, olvashatok, írhatok, itt kártyázhatok és gyönyörködhetek szép és érdekes asszonyokban, mivelhogy a Fészek az egyetlen klubja Budapestnek, amelyben a tagok feleségei, hozzátartozói este megjelenhetnek nem csak az étteremben, hanem a klub összes társalgótermeiben, az olvasóban, a művészszobában is. A színházak művésznői, a képzőművésznők mindenkor szívesen látott vendégeink, de nem csak az, aki magyar, hanem az is, aki híresség külföldről idevetődik” – írta a Fészekről a ’20-as években Tolnay Ákos festőművész, a klub „atyja”. 

Kép

A Fészek Klub 1948-ban, az itt rendezett Budapest Bál  (a fővárosi alkalmazottak Budapest Sportegyesületének bálja) estéjén. Jobb szélen ül Szakasits Árpád, a bál egyik fővédnöke. – Forrás: Hámori Gyula

Molnár Ferenctől Max Reinhardtig

Valóban, a huszadik század magyar művészetét meghatározó egyéniségek találtak otthonra a klub falai között. Külön törzsasztaluk volt a képzőművészeknek, a korszak legkiválóbb írói Molnár Ferenc asztalánál gyűltek össze, előadás után itt lazítottak a pesti színházak legnépszerűbb színészei. A budapesti művészvilág színe-java tartozott a Fészekhez, az irodalmárok közül Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Szép Ernő. Olyan neves külföldi művészek is ellátogattak a falai közé, mint Pablo Casals spanyol karmester, John Galsworthy angol író, a Forsyte Saga szerzője, vagy Max Reinhardt osztrák-amerikai rendező.

Nemcsak a szórakozásra, társasági és klubéletre volt alkalmas, hanem a művészek szakmai bemutatóhelyként is használták. 

A házi bemutatók elsősorban a művészkollégák „szórakoztatására" zajlottak, így minden művész ingyen, szakmai dicsőségből lépett fel a színpadon, és a közönség sem fizetett az előadásokért.

Művészetnek nehezen nevezhető, ám a klubot alapvetően befolyásoló tevékenység volt a kártya, nagyban űzték ugyanis a kártyajátékokat. Az ebből származó bevétel a kezdetektől hosszú évtizedeken keresztül az intézmény fenntartását biztosító – hallgatólagosan elfogadott – fő anyagi forrás volt. A ’30-as években legendás bridzspartikat tartottak a klubban, sőt a Fészek csapata nyerte 1934-ben a Bridzs Európa Bajnokságot. Ám nem a kártyacsaták, hanem a legendás rendezvények alapozták meg a hely hírnevét.

Kép

A Fészek 1966-ban – Forrás: Fortepan/Lugosi Szilvia

A második világháború utolsó évében bombatalálatok érték a gettó Dob utcai határán álló épületet, amely így használhatatlanná vált. A felújítás a tagok saját pénzén történt, 1946-ban már újra működött és virágozni kezdett a klubélet. 1947 novemberében szovjet estet rendeztek, amelyen az ünnepi beszédet Kodály Zoltán tartotta. 1950-ben a Művészklubot jogtalanul – burzsoá találkozóhelynek titulálva – államosították, de a rendszerváltásig a működési feltételei biztosítottak voltak.

Amikor Aczél elvtárs beragadt a liftbe

A Kádár-korszakban ez volt az egyik hely, ahol a viszonylagos szabadságot meg lehetett élni. A politikai elit azért az odajáró vendégeken tartotta a szemét, a kupolában lévő bárban például Latinovits Zoltánnal kártyázhattak. Aczél György elvtárs is rendszeresen megjelent a Fészekben, és mindig egyenesen a kupola bárjába ment, azonban sosem a díszes lépcsősort használta, hanem lifttel járt. 

Úgy tartják, hogy a felvonó minden egyes alkalommal lerobbant, amikor ő utazott benne. 

A nagy hatalmú kultúrpolitikusnak mindig a liftben kellett kivárnia, amíg megjön a szaki és megoldja a műszaki problémát, mivel állandó szerelőt nem alkalmaztak. Így egy idő után az lett a módi, hogy amikor Aczél elvtárs a Fészekbe készült, előtte odaszóltak telefonon, hogy biztos, ami biztos, legyen ott egy liftszerelő is.

A hely zárt klubként működött, viszont a nyugati folyóiratok, újságok és a magyar közönségnek nem engedélyezett filmek azért eljuthattak ide. A művészek így értesülhettek róla, mi zajlik körülöttük a nagyvilágban.  

Valódi befogadó intézményként a klub olyan rendezvényeknek is otthont adott, mint az Iparművészeti Vállalat Ruhatervező Stúdiójának divatbemutatója. A termeken, báron, eszpresszón kívül művészeti szakkönyvtár is működött a sarokházban. Helyet kapott itt az Irodalomkritikusok Nemzetközi Szövetségének kongresszusa és játékfilmszemlék, állami díjátadók is. 

Kép

A Super Trió: Vukán György (zongora), Berkes Balázs (bőgő) és Kőszegi Imre (dob) koncertje a Fészek Klubban, 1985-ben , vendég: Lakatos Ablakos Dezső – Forrás: Kanyó Béla

Barátságok, szerelmek szövődtek a klubban: itt ismerkedett meg Bodrogi Gyula 1976 szilveszterén szerelmével, Vass Angélával, de itt találkozott először a Levente Péter–Döbrentey Ildikó házaspár is. 

A Fészek jelenleg közhasznú országos egyesületként működik saját, műemlékileg védett, háromszintes, 3738 négyzetméteres épületében, a fenntartó támogatása azonban önállósága és államosított épülete 1989-es visszaszerzésekor megszűnt. Azóta egyre nehezebben tudják működéséhez és épülete fenntartásához az anyagi eszközöket előteremteni. Úgy tűnik, vita zajlik a volt igazgató és a jelenlegi vezetés között, így nem egyértelmű, mi lesz a klub sorsa. Az elnökség júliusi közleményében hangsúlyozta, arra törekednek, hogy „a Fészek Művészklub újra a művészet, a kultúra fellegvárává váljon.”

Források: 
MTI hírarchívum https://archivum.mtva.hu/stories/Feszek-Muveszklub 
Bánóci Zsuzsa: FÉSZEK MŰVÉSZEK CLUBJA 1901- 1949 http://epa.niif.hu/01600/01615/00065/pdf/EPA01615_ars_hungarica_1995_01_063-080.pdf 
https://www.feszek-muveszklub.hu/ 
https://www.kartya-jatek.hu/zsugasok_a_feszek_ben/ 
http://leventepeter.hu/ildiko/sajto05.htm 
https://welovebudapest.com/cikk/2021/11/8/latnivalok-es-kultura-ahol-latinovits-rendszeresen-kartyazott-aczel-elvtars-pedig-beragadt-a-liftbe-a-120-eves-feszek-muveszklub