„Családilag teljesen átlagos életet élünk, csupán egy trükkünk van”

November 9-én startolt a Praxis című műsorod, amelyben volt már téma többek közt a cukorbetegség, a klimax, a koronavírus-járvány és a daganatos betegségek is. A műsor és a hozzá kitalált forma egy az egyben a te ötleted volt?

Részben igen, azaz a műsor ötlete az enyém, a formátumot viszont már a szerkesztőséggel közösen alakítottuk ki. A kíváncsiságomat közel 25 év híradózás után sem veszítettem el egyetlen napra sem, szeretek a dolgok mélyére ásni. Hosszú évek óta motoszkált a fejemben egy ilyen jellegű műsor megvalósítása, mert híradósként és magánemberként is azt tapasztalom, sokféle tévhit él mindenkiben, ha egészségről van szó, ráadásul nem mindig tudjuk, honnan és hogyan tájékozódjunk.

Sőt, az emberek sokszor hamarabb hiszik el a tévhiteket, mint a valóságot, ami nagyon veszélyes lehet.

A Praxis cím részben arra utal, hogy az egészséggel, a betegségekkel foglalkozik a műsor, részben pedig arra, hogy bemutatjuk a legelterjedtebb tévhiteket, és utána járunk, melyiknek mi lehet az alapja. A cél, hogy a nézők el tudjanak igazodni a sok egészségügyi információ között, tegyenek szert gyakorlatra, és aztán képesek legyenek dönteni.

A műsor riportere és műsorvezetője is vagy, valamint szerkesztési, sőt produceri feladatokat is ellátsz. A személyes véleményednek és a saját életedből hozott példáknak mennyire ad teret a műsor?

Hasonlók a keretek, mint a Híradóban, de egészségpolitikával nem foglalkozom. Volt már – és biztos lesz is – olyan, hogy röviden elmondom a véleményem egy-egy témával kapcsolatban. A Praxis csapatával sokat gondolkodtunk a formátumon, és amit most látnak a nézők, az is folyamatosan formálódik a visszajelzések és az észrevételek alapján. A késő esti Híradó után kezdődő műsor nézettsége szerencsére kiváló, ami számomra azt jelzi, hogy van igény rá, és talán be is töltünk vele egyfajta hiátust. Idén 8 részt láthatnak a nézők, a jövő év első, illetve második felében pedig 15-15 epizódot.

Az álhírekre visszatérve: az is tévútra vihet, ha az interneten olvasott cikkek, a közösségi médiában megosztott bejegyzések és videók alapján diagnosztizáljuk magunkat. Ismerek orvosokat, akik kifejezetten ellenzik az efféle „utánaolvasgatást”.

Én is szoktam tájékozódni az internetről, mert ott is lehet hiteles információt találni, csak vannak, akik anélkül, hogy több forrásból tájékozódnának, megállnak egyetlen cikknél, és az alapján kezdenek öngyógyításba. Ez veszélyes lehet. A pandémia alatt láttuk, milyen gyorsan képes terjedni az álhír. Otthon, a négy fal között mindenki szeretett volna valamilyen bizonyosságot, megerősítést kapni a veszélyhelyzetről, hiszen az emberek éhesek az információra.

Ilyenkor fel is tűnnek azok az állítólagos „szakértők”, akiknek a cikkei és videói a közösségi oldalakon vírusként keringve hivatkozási alappá válnak.

Éppen ezért napjainkban különösen fontos és életbevágó felismerni az álhíreket, és felvértezni magunkat a hamis és a megtévesztő információk kiszűrésének képességével.

A Praxisban a különböző orvosi területek szakemberei nyilatkoznak, időnként pedig érintettek vagy közismert emberek is megszólalnak. Természetgyógyászok javaslataira mennyire támaszkodtok?

Ha gyógyításról van szó, nem különböztetem meg a természetgyógyászatot és az orvosi gyógyítást. Lehet például funkcionális dietetikus, természetgyógyász vagy orvos is, aki tanácsot ad egy pácienseknek, a lényeg, hogy hiteles legyen, és a páciens a saját fizikai, lelki igényeire szabva kapjon gyógymódot.  A korábbi műsorokban sem csak orvosok szólaltak meg, de volt, hogy egyenesen nőgyógyász javasolt gyógynövényeket enyhébb klimaxos tünetekre.

Kép

Fotó: RTL Klub

Huszonöt éve élsz házasságban férjeddel, két közös gyermeketek van, az ikrek, Szonja és Matyi. Köztudott rólad, hogy cukorbeteg lévén nagyon odafigyelsz az egészségedre, az étkezésedre és a testmozgásra. Az egészséges életmód a teljes családra jellemző? Vagy a gyerekeknek azért megengedett időnként egy kis nassolás?

Családilag teljesen átlagos életet élünk, csupán egy „trükkünk” van: megpróbálunk figyelni arra, hogy a boltban mik közül választunk. Ha a gyerekek valamit nem szívesen fogyasztanak el, nem erőltetjük, én egyébként sem hiszek a szélsőségekben.

Pontosabban nem erőltetünk és nem tiltunk semmit, még az édességet sem, de természetesen elmondjuk, mivel járhat, ha egy adott ételt rendszeresen fogyasztanak.

Érdekes, hogy mindkét gyerekemet ugyanannyi ideig – két és fél éves korukig – szoptattam, a hozzátáplálást is egyszerre kezdtem, ennek ellenére elképesztő különbség van étkezés tekintetében kettejük között. Volt, hogy az egyik uborkát kért a palacsintájába, máskor pedig egy csomag jégsalátát vett nassolni, a másik viszont ki nem állhatja a zöldségeket.

Instagram- és Facebook-oldaladon rendszeresen posztolsz: egy-egy képen látszódnak a gyerekek és Max, a kutyusotok is, de a legtöbb bejegyzés inkább a hivatásoddal kapcsolatos. A magánéletféltés tudatos, vagy egyszerűen arról van szó, hogy maguk a gyerekek nem szeretnek rivaldafényben lenni?

A magánéletemről igyekszem szűkszavúbban nyilatkozni, viszont fontosnak tartom, hogy jelen legyek ezeken a platformokon is. Ha híradósként nem lennék jelen, és nem próbálnám itt is elérni az embereket, akkor valójában utat engednék a már említett álhírek szabad áramlásának. Pedig pont a közösségi médiában terjed a legtöbb, itt mozog a legtöbb ember. Nem szabad kihagyni az esélyt, hogy értékes dolgokról kommunikáljunk a közösségi médiaplatformokon. A lényeg, hogy amit mondunk, az legyen közérthető, értékes és megalapozott.