Budapest, te csodás

Évszázados park a XXI. századnak

2018 áprilisában ért véget a csaknem hat évvel korábban, 2012-ben elindult egyetemi megújulás első nagy üteme, amelynek eredménye a mai Ludovika Campus.

Aki az évtized elején járt a Ludovika téren vagy az Orczy parkban, pontosan érzékeli a változást: elhanyagolt, lepusztult közterek és épületek helyett modern, XXI. ­századi épületekben virágzó egyetemi élet, szabadon látogatható, nyitott park, lovarda és sportpályák várják a budapestieket.

Az új campusnak is helyet adó park története a XVIII. században kezdődik: a tulajdonos, báró Orczy László az akkoriban divatos tájképi kert kialakítására adott megbízást, két évvel később azonban már felajánlotta Pest városának, vegye át és használja közparkként. A köz szolgálata tehát születésétől kezdve jellemzője a mai Orczy út – Diószegi Sámuel utca – Korányi Sándor utca és az Üllői út által határolt területnek. A XIX. század első harmadának végén, a nemzeti eszmélés aranykorában, a reformkor kezdetén a parkot az akkor megalakuló Ludovika Akadémiához csatolták. A lakosság azonban továbbra is használhatta, egészen az 1890-es évekig.

A II. világháború és az azt követő kommunista diktatúra alatt a parkkal egyre kevesebbet törődtek, folyamatosan pusztult, és raktárak, ipari létesítmények foglalták el a zöldterületet.

A Ludovika reneszánsza 2011-ben kezdődött: a kormány arról döntött, hogy a köz szolgálatára készülő szakembereket egyetlen intézményben képezzék, ennek helyszínéül tervezték a mai campust. A munka 2012-ben, a Pollack Mihály tervezte főépület rekonstrukciójával indult. De nem csak épületekről volt szó: az volt a szándék, hogy az egész elhanyagolt városrész is gazdagodjék. 2018‑ra így Magyarország eddigi legnagyobb egybefüggő egyetemi campusfejlesztése valósult meg. Ennek része volt Belső-Budapest legnagyobb zöldfelületének, az Orczy parknak teljes felújítása is. „Nyitott közpark született, játszóterekkel, kosár- és focipályákkal, futókörrel, gyalogossétányokkal, sok zölddel, csónakázótóval. Egy kis St. James’ Park Pesten, kerítéssel, éjjelre bezárva” – fogalmazott az átadást követően Fürjes Balázs kormánybiztos.

Ludovika Campus – Kép:  Holló Hunor

Az egyetemi épületekkel körülvett, évszázados történeti park felébredt Csipkerózsika-álmából, területe csaknem tíz hektárral nőtt. Eltűntek a szennyező ipari üzemek, és új városi ökoszisztéma alakult ki, visszatértek a madarak, a csónakázótavat felújították és halakat telepítettek bele. A nagy, egybefüggő és ápolt füves területeket ősfák, sétányok fogják körbe, a kikapcsolódás és a szabadidősport egyik legnagyobb belvárosi szigetén. A történeti hűségre törekvő újjáépítés nemcsak a park régi fényét állította helyre, hanem a modern városi élethez szervesen hozzátartozó szabadidősportnak is teret adott. Görhoki és street ball, parkour és street fitness pályák várják a sportolni vágyókat, a futás szerelmesei pedig egy időmérésre is alkalmas rekortán futópályán hódolhatnak szenvedélyüknek.

Az idei Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton, a speciális létesítmények kategóriában a Fürjes Balázs kormánybiztos irányításával elkészült Ludovika Campus ezüstérmes lett. A világ legrangosabb ingatlan­fejlesztési pályázatán többek között az ingatlan­fejlesztés koncepcióját és eredményét, építészeti és városépítészeti színvonalát, a környezetvédelmi szempontokat, a kivitelezés minőségét és a megvalósítás időtartamát, valamint az ingatlanfejlesztés társadalmi hasznosságát értékeli a 32 országból érkezett, 63 szakemberből álló zsűri.

A Rózsadomb ékköve

A főváros legrégebbi, több mint 450 éves műemlék épülete a XVI. század közepén épült a Rózsadomb keleti oldalán, a Budán elhunyt török szerzetes, Gül Baba sírja fölé. A város terjeszkedése azonban fokozatosan körbefonta a dombon álló, évszázados iszlám zarándokhelyet, és a XIX. század utolsó harmadában a kor egyik sztárépítésze, az építészdinasztiát is alapító Wagner János családi nyaralónak használt villát épített köré. A környék azonban nemcsak a türbéről és a Wagner-villáról volt ismert, hanem a környezetében lévő utcák is – különösen a Gül baba utca – Budapest legnépszerűbb turistalátványosságai közé tartoztak múltat őrző hangulatuk miatt.

A türbét 1914-ben fenntartandó műemléknek nyilvánították, 1918-ban a Wagner-villa, 1941-ben pedig a teljes telek is fővárosi tulajdonba került. A türbét csaknem 400 év után, először 1962-ben, majd 1996-ban újították fel, de a felhasznált építőanyagok és a munka minősége miatt rövid időn belül olyan állagromlás következett be, amely szükségessé tette az újabb renoválást. A Wagner-villát viszont teljesen elhanyagolták, így – állapota miatt – 1970-ben le is bontották.

De nemcsak Wagner János egykori nyaralója szenvedte meg az idő múlását: a 2000-es évek első felére a türbe és a körülötte lévő városrész is megérett egy méltó felújításra.

A 2015-ben, a magyar és a török állam közös finanszírozásában indított beruházással – a városrekonstrukciós elveket követve – újjászületett a több mint 400 éves türbe és a függőkert, úgy, hogy a Wagner-villa megmaradt építészeti örökségét is feltárták és a helyhez illő funkciókkal bővítették, a környék hangulatát meghatározó Gül baba utca pedig a műemléki környezetbe illő, új burkolatot kapott a már szinte járhatatlanná kopott régi helyébe.

Gül baba türbéje – Schneller Domonkos

A Mecset utca és a Türbe tér között a türbe területéhez csatlakozó, Budapesten egyedülálló, mediterrán függőkert épült, padokkal, díszkúttal, rejtett esti fényekkel. A terület dísze a Wagner János által ültetett gesztenyefa, amelyet a rekonstrukcióval sikerült megtartani. A függőkert teraszain más és más élmények várják a látogatókat. Az örökzöldek kertjében tulipán, nárcisz, írisz, fritillaria, a rózsakertben rózsakülönlegességek, az illatkertben rozmaring, zsálya, kakukkfű, oszlopos citrusok illatoznak. A kertben csaknem 140 fa,

2300 cserje, több mint 400 rózsa – sötét rózsaszínű és krém rózsaszínű, 50 cm-es parkrózsák, magas törzsű rózsák, a támfalak előtt kúszórózsák –, valamint 2700 évelő növény, továbbá 570 évelő- és kúszónövény kapott helyet. A mediterrán függőkertet a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével alakítják tovább, mivel a hely fenntartója, a Gül Baba Alapítvány szeretné, ha a szervezet logójában is látható rózsamotívumok a valóságban is hangsúlyosak maradnának, és ha sikerülne Magyarországon is meghonosítani a Gül Babáról elnevezett rózsafajtát.  

Andor Anikó, a beruházás tájépítésze – többek között a Gül Baba Türbe komplex táj- és környezetrendezési tervéért – az Év Tájépítésze díjat nyerte el 2019-ben. A zsűri értékelése szerint „…Andor Anikó megvalósult tereiben nekünk is harmonikusabb, és ha nem is könnyebb, de biztosan szebb az élet”. Aki látja a türbe melletti, újjávarázsolt mediterrán függőkertet, bizonyosan helyénvalónak érzi majd ezeket a szavakat.

Támogatott tartalom.