Alcatraz, a Szikla legendái – 60 éve zárt be a világ leghírhedtebb börtöne
Ma már nemzeti park és múzeum, de a 20. században Amerika legismertebb börtöne volt Alcatraz, ahol a legveszélyesebb bűnözők raboskodtak. Úgy tartották, innen lehetetlen a szökés, de nem kizárt, hogy egy testvérpárnak és harmadik társuknak sikerült. Az Anglin testvérek és Frank Morris története Hollywoodot is megihlette. Valóban emberevő cápák éltek az öbölben? Milyen élete volt Al Caponénak a rácsok mögött? 60 éve hagyták el az utolsó rabok a börtönszigetet.
Indiánok lakóhelye volt
A San Francisco-öböl vizében magasodik egy 90 ezer négyzetméteres sziget. A homokkő és pala kőzetek miatt nehezen művelhető, terméketlen terület, ezért és különleges fekvése miatt mindig speciális feladatot látott el. Az indián őslakosok horgászhelyként és tojások gyűjtésére használták a szigetet, s egyes elképzelések szerint ide száműzhették a törvényeket megszegő társaikat is. A miwok és az ohlone indiánok szálláshelye volt a terület, számuk az európaiak érkezésekor 10 ezer körül lehetett.
1775-ben a spanyol Juan Manuel de Ayala nevezte el a szigetet Pelikán-szigetnek. 1821–1848 között a Spanyolországtól függetlenedő Mexikó része lett a sziget, majd a mexikói–amerikai háború után Kaliforniával együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Az aranyláz robbanásszerűen megnövelte San Francisco lakosságát: egy év alatt ezerről 25 ezerre emelkedett a lakosságszám, ezért szükségessé vált a vízi közlekedés biztonságossá tétele. Az Alcatraz-sziget kitűnő lehetőséget nyújtott egy erőd építésére az öböl védelme érdekében, ennek építési munkálatai 1853-ban kezdődtek.
Erődből börtön
Az USA nyugat felé való terjeszkedése miatt ugyanakkor egyre szaporodtak az indiánokkal való konfliktusok, növekedett az elfogott őslakosok száma, valamint a Fülöp-szigetekről fertőző trópusi betegségekkel hazatérő katonák egy részének is Alcatrazt jelölték ki karanténnak. A hely egyre szűkösebbé vált, az erődből 1907-től hivatalosan is „csak” katonai börtön lett.
Teljes felújításon esett át, az akkori világ legnagyobb vasbeton épülete lett, kialakítottak benne többek közt konyhát, ebédlőt, kórházat és 600 cellát. Az elítélteket három csoportba osztották.
A hármas, azaz legsúlyosabb csoportba soroltak nem kölcsönözhettek könyvet a könyvtárból, nem kaphattak levelet, és nem fogadhattak látogatókat, állandóan szigorú csendrendelet vonatkozott rájuk.
Az intézményt pár évvel később fegyházra nevezték át, amivel párhuzamosan kissé lazultak a szabályok: a rabok sportolhattak, az 1920-as évek végére baseballpályát is építettek, péntek esténként ökölvívó-mérkőzéseket tartottak.
Ám a világválság bűnözési hullámot indított el országszerte, ezért szükség volt egy olyan börtönre, ahova a legveszélyesebb elkövetőket gyűjthetik. Elvárás volt, hogy kellő megfélemlítő és elrettentő erővel, a szökést ellehetetlenítő biztonsági rendszerrel bírjon, így lett a legbiztonságosabb börtön Alcatraz, vagy ahogy mindenki hívta, „a Szikla”. Az is elterjedt róla, hogy az őrök brutálisan bántak a rabokkal, de ez nem volt igaz. Szintén legenda, hogy az öbölben emberevő cápák, például nagy fehér cápák éltek. Cápák valóban voltak, de csak kisebb méretű fajok, amelyek nem támadtak emberre.
Alcatraz kemény, de fair börtön volt. A cellákba bevezették a villanyt, a rácsokat erősebbre cserélték, fémérzékelő kapukat telepítettek az étkező és a munkaterületek bejáratához, a csatornákat körbebetonozták, az ebédlő mennyezetébe könnygáz-kibocsátókat építettek, a folyosók végére pedig kisebb fegyverraktárakat telepítettek, hogy az őrök a lehető leggyorsabban fegyverhez juthassanak. Alapesetben minden rabnak csak az ételhez, a ruházkodáshoz és az orvosi ellátáshoz volt joga.
A maximális rablétszámot 300-ban határozták meg, a rekord 302 fogoly volt egyszerre.
Al Capone, a leghíresebb fogoly
A történelem egyik leghíresebb bűnözője, Al Capone is Alcatrazban raboskodott, és nagyon nehezen viselte a börtönkörülményeket. Korábbi rabtársa, egy chicagói bandita elmondása alapján a Magyar Távirati Iroda 1935-ben így számolt be erről: „a sziget leghírhedtebb fegyence Al Capone a chicagói alvilág egykori koronázatlan királya, testileg-lelkileg teljesen összeroppant. A rettenetes magány, az egyhangú élet és a szigorú börtönfegyelem valósággal idegronccsá tette a bandavezért, akit nemrég háromszor zártak be a »fekete pokol«-ba, azaz magánzárkába, mert megszegte a hallgatási tilalmat. A fegyenceknek ugyanis senkihez sem szabad beszélni, még őreiket sem szólíthatják meg. Felesége látogatása alkalmával Capone őrjöngési rohamot kapott, mert a börtönszabályok szerint egy méter vastag fal, ujjnyi vastag törhetetlen üvegű ablakkal választotta el látogatójától, akivel csak távbeszélőn át érintkezhetett tíz percig – börtönőrök ellenőrzése alatt.”
A szabályok szerint, ha valamelyik fegyenc akár csak egy falatot is a tányérján hagyott a börtönélelmezésből, elveszítette jogát a következő étkezésre.
Capone gyomra pedig kényes volt, mivel a floridai palotájában szakácsok ételeihez szokott, ezért napokon át semmihez sem nyúlt. Havonta csak egy levelet írhatott és kaphatott, és este elküldés vagy átadás előtt a börtön vezetősége átszövegezte azt, hogy megakadályozzák a titkos levelezést, így nem tudta a börtönből irányítani bűnbandáját. A börtön kapuján 1939 novemberében már nem az alvilág fejedelme, csak egy emberi roncs lépett ki. Birodalma szétesett, őt magát szifilisze tette tönkre, 1947-ben agyvérzés végzett vele.
Balra: Alcatraz sziget egy légifelvételen– Forrás: Wikipedia ; jobbra: a börtön belülről a hatvanas években – Forrás: Picryl
Akiknek sikerült a szökés?
Szökési kísérletek mindig voltak: 1934 és 1963 között összesen 36 férfi 14 szökési kísérletben próbált meg kijutni az egykori erődítményből. Huszonhárom rabot élve elfogtak, hatot agyonlőttek, ketten vízbe fulladtak. Öt személyt – köztük John és Clarence Anglint és Frank Morrist – a mai napig sem élve, sem holtan nem találtak meg. Szökésük 1962. június 11-én éjszaka történt: június 12-én reggel az őrök a rabok helyett három üres ágyat találtak. Pontosabban nem üreset, ugyanis maguk helyett műanyag arcmaszkokat helyeztek az ágyakba, igazi emberi hajat is ragasztottak rájuk, amit a börtön fodrászatából csempésztek ki. Hat hónapon át kanállal és villával lyukat vájtak cellájuk falába, így jutottak ki a börtön tetejére.
Ötven elcsent esőkabátból tutajt készítettek, ennek segítségével a vízen keresztül eljuthattak a szárazföldig.
A hatóságok feltételezték, hogy megfulladtak, és holttestüket cápák falták fel. Sokak szerint azonban ezzel a legendával csak azt a szégyent leplezik, hogy a bombabiztosnak hitt börtönből mégis csak volt egérút. A közvéleményt még ma is foglalkoztatja a hatvan évvel ezelőtti kaland. Az Anglin fivérek és Morris története ihlette a Szökés Alcatrazból című filmet, amelyben Clint Eastwood játszotta a 133-as IQ-val rendelkező Morrist.
Egy különös levél
John és Clarence Anglin 12 gyermekes családban, nyomorban nőttek fel a floridai Ruskinban. Közel éltek az óceánhoz, sokszor lógtak az iskolából, és helyette úszással töltötték az idejüket. Úgy tartják, a jó úszótudásuk is hozzásegíthette őket később a sikeres szökéshez. Egy bankot raboltak ki, amikor elkapták őket. Atlantába kerültek börtönbe, ám a többszöri szökési kísérleteik miatt végül Alcatrazba szállították át őket.
„Anya éppen vasalt, amikor bemondta a rádió, hogy szökés történt Alcatrazból” – így emlékszik vissza David Winder, az Anglin fivérek unokaöccse a szökésükre. Mint mondta, ezt követően, nyolcéves kora óta rendszeresen járt hozzájuk az FBI, hogy nagybátyjairól kérdezősködjön, de édesanyja, Marie soha nem mondott a rendőröknek semmit. David azt állítja, évekig kaptak a szökött Anglin testvérektől karácsonyi üdvözlőlapokat és kazettákat.
„Nagybátyám a halálos ágyán elárulta, hogy 25 évig, egészen 1987-ig tartotta a kapcsolatot velük. Nagymama azt is mesélte, hogy a szabadulásuk után be is kopogtak az ablakán, hogy jelezzék, jól vannak, de nem maradhattak sokáig, mert az FBI figyelte a házat.”
A San Franciscó-i rendőrség 2013-ban levelet kapott – állítólag John Anglintól.
„A nevem John Anglin. 1962 júniusában megszöktem Alcatrazból a testvéremmel, Clarence-szel és Frank Morrissal. 83 éves vagyok, és nem vagyok jó állapotban. Rákos beteg vagyok. Igen, mindannyian megszöktünk azon az éjszakán, de csak éppenhogy sikerült. Frank 2005. októberben elhunyt… Öcsém 2011-ben halt meg.”
A levélben azt is írta, hogy ha bejelentik a tévében, hogy előkerült, és garantálják, hogy nem kell egy évnél többet börtönben ülnie, akkor elárulja, hol rejtőzködik. Az FBI 17 év után, 1979-ben lezárta az ügyet.
Nemzeti park és múzeum
Az intézmény bezárását Robert F. Kennedy főügyész, igazságügyi miniszter rendelte el 1963-ban, amit a magas fenntartási és üzemeltetési költségekkel indokolt. (A börtönbe mindent hajóval kellett szállítani.) 1963. március 23-án hagyták el az utolsó rabok a szigetet. 1969-ben indiánok egyetemistákkal összefogva foglalták el: a sziget átadását, egyetem, kulturális-ökológiai kutatócentrum és múzeum felépítését akarták elérni. Később a helyüket városi indiánok, hippik és drogosok vették át, akiket egy tűzvészt követően, 1971 júniusában a rendőrség kitoloncolt. Alcatraz ötven éve nemzeti parkként és múzeumként üzemel, a vadvilág, főként a tengeri madarak népesítették be a szigetet.
Források:
- MTI, MTI archívum
- https://www.cityexperiences.com/san-francisco/city-cruises/alcatraz/frequently-asked-questions/alcatraz-legends-lore/
- https://www.fbi.gov/history/famous-cases/alcatraz-escape
- https://www.mirror.co.uk/news/us-news/mystery-alcatraz-inmates-suspected-escape-27382863
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Alcatraz-sziget
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
A Nagy Szökés – Egy német fogolytáborban is diadalt aratott az emberi leleményesség, összefogás és lelkierő
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
