852 embernek lett a hajó a koporsója – Máig vitatják az MS Estonia balesetéről szóló hivatalos jelentést
Huszonhét évvel ezelőtt elsüllyedt egy utasszállító komp a Balti-tengeren, nemzetközi vizeken. Az MS Estonia nevű hajó Tallinból Stockholmba tartott, fedélzetén 989-en utaztak. A háborgó tengeren 1994. szeptember 28-án történt hajószerencsétlenségben 852 ember vesztette életét, mindössze 137-en élték túl a balesetet. Ez volt Európa legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófája békeidőben. A roncs a mai napig a tenger mélyén fekszik, de arra, hogy pontosan mi okozta a katasztrófát, egyértelmű magyarázat máig nincs.
A hivatalos jelentés szerint levált az orrelem, és kinyílt a rámpa, amelyen az autók hajtottak fel a járműre, így zúdult be a víz a fedélzetre. Az elmúlt évtizedekben sorra születtek az (összeesküvés)elméletek a baleset okairól, azonban újdonságot egy 2020-as dokumentumfilm hozott az ügyben. Ennek nyomán idén az áldozatok hozzátartozói is saját vizsgálatba kezdtek, és a hatóságok is tovább kutatják, mi történhetett a végzetes éjszakán.
Az MS Estonia nevű motoros komphajó 1994. szeptember 27-én este 19:45-kor indult Tallinból, Észtország fővárosából, hogy másnap reggel 9:30-kor kikössön Stockholmban. A katasztrófa éjjel 1 előtt nem sokkal történt, Avo Piht kapitány parancsnoksága alatt. A süllyedés idején a 157 méter hosszú, 24 méter széles, 15,5 ezer tonnás vízijármű nemzetközi vizeken haladt. Akik a hajón maradtak, mind odavesztek. Akik mentőcsónakokba tudtak ülni, azokat végül helikopterekkel mentették ki: a 989 utasból 852-en elhunytak (nagyrészt észt és svéd állampolgárok, magyar nem volt a fedélzeten), és mindössze 137-en élték túl a katasztrófát. Az Estonia roncsa 80 méter mélyen fekszik a tenger mélyén nemzetközi vizeken, Uto finn sziget közelében. A baleset idején a tenger viharos volt, és többi hajótól eltérően az Estonia teljes sebességgel haladt.
A hivatalos jelentés
0 óra 55 perckor történt az első dörrenés, a hajó egy nagyobb hullámra futott, 1 órakor a hajóorr zárszerkezete nem bírta a terhelést, 1:14-kor az orreleme levált, a rámpa lenyílt, és nagy mennyiségű víz ömlött a hajóba. A hajótest jobbra dőlt, egy perc alatt elérte a 15 fokos dőlésszöget. A motorok 1:20-kor álltak le, ekkor már húsz fokban dőlt a monstrum, és másodpercenként húsz tonna víz áramlott be a hajóba. Először 1 óra 24 perckor kértek segítséget, az utolsó hívás pedig 1:29-kor érkezett az Estoniáról. Hajnali fél kettő után nem sokkal a hajó felborult, 1:50-kor pedig elsüllyedt, és eltűnt a radarképernyőkről.
A fenti időrend szerepel az 1997-ben elkészült hivatalos jelentésben, amely szerint az orrelem zárószerkezete túl gyenge volt, ezért a rámpa nem bírta a rá nehezedő terhelést, és kinyílt.
Ám ezt többen – köztük a túlélők is – vitatják, és állítják, hogy a saját élményeik nem egyeznek a jelentésben leírtakkal.
– Egy ilyen méretű hajó nem süllyed el így, ilyen gyorsan, hacsak nem valami más okozta a katasztrófát – magyarázta Lennart Berglund, a svéd áldozatok hozzátartozóinak képviselője egy 2020-ban a Discoveryn bemutatott, ötrészes dokumentumfilmben. Az Estonia: The Find That Changes Everything (Egy felfedezés, amely mindent megváltoztat), Henrik Evertsson svéd újságíró filmje segítségével mutatjuk be a lehetséges elméleteket a tragédia körül.
Miért süllyedt el az Estonia?
Fontos kérdés, hogy amennyiben a fedélzeti rámpa nyílt ki, hogyan jutott a víz ilyen gyorsan az utastérbe, a parkolófedélzet alá. Ugyanis volt olyan túlélő, aki azt állította, hogy a víz lentről, a hajófenék irányából jött.
Jutta Rabe német újságírónő szerint, aki a katasztrófa idején a német Spiegel TV-nek dolgozott, senki nem vitatja, hogy az orrelem levált, csakhogy nem ez okozta a hajó elsüllyedését. Annak idején ugyanis két, a hajón dolgozó technikus, akik az utolsók közt hagyták el a hajót, azt állították, a rámpa végig zárva volt, így ott nem juthatott be annyi víz, amennyi képes lett volna elsüllyeszteni a hajót.
Az Estoniát a német Meyer vállalat gyártotta, amely 1999-ben egy olyan eredménnyel állt elő, amely szerint a vízbetörés nem a parkolófedélzetnél, hanem az alatt történt. Azok a kabinok teltek meg vízzel, amelyek a parkolófedélzet alatt voltak. Ennek oka, hogy lyuk keletkezett a hajótest jobb oldalán, amit akár robbanás is okozhatott.
A robbanószer-elmélet elrugaszkodottnak tűnik, de valójában mégsem az, ugyanis már a baleset után felvetődött, hogy a hajó (feltehetően orosz) hadi eszközöket csempészett Észtországból, az egykori szovjet utódállamból nyugatra. Sőt egy nyugdíjazott vámtiszt feltárta, hogy a svéd katonai hírszerzés néhány héttel a tragédia előtt titkos orosz katonai elektronikai eszközöket szállított a hajón. Erre a svéd kormány vizsgálatba fogott, 2005-ben elismerték, hogy két alkalommal sor került ilyenre, ám állításuk szerint a baleset éjszakáján semmiféle ilyen eszközt nem szállított a hajó.
A bizonyítékokat viszont nem hozták nyilvánosságra. Úgy tűnik, hogy a hivataloknak nem fűződött érdeke ahhoz, hogy kiderüljön, mi volt a fedélzeten a végzetes éjszakán.
A hajó egyébként késve indult, egy elmélet szerint azért, mert a fegyveres erők több kamiont küldtek a kikötőbe fegyveres szállítmánnyal, és a rendőrök nem akarták felengedni őket a hajóra. Evertsson dokumentumfilmjében két túlélő is beszélt arról, hogy látták, amint ezek a teherautók a felszállásra várakoznak.
A balesetet követően hét ország – köztük a Balti államok és Nagy-Britannia is – a katasztrófa helyszínét temetkezési helyszínné nyilvánította, így a roncsnál tilos a merülés, az bűncselekménynek számít. Ennek ellenére 2000-ben egy német hajóval – Németország ugyanis nem írta alá az egyezményt – Jutta Rabe újságíró és csapata végeztek merülést a roncsnál. Ennek során pedig a jobb oldalon találtak egy lyukat. Ám részletesen nem tudták megvizsgálni, ugyanis 1996-ban tízezer tonna terméskövet és homokot szórtak az Estonia roncsára. Korábban még az is felmerült, hogy betonnal borítanák be a hajót, de az áldozatok hozzátartozóinak tiltakozására végül elálltak a tervtől.
A dokumentumfilmes Evertsson 2019-ben maga is vizsgálatot végzett a roncsnál távirányítású tengeralattjáróval, amikor is egy eddig ismeretlen, 4 méter hosszú, 1,2 méter széles lyukra bukkantak a hajó jobb szélén. Ez pedig feltehetően valamilyen külső hatástól történhetett.
Jorgen Amdahl norvég egyetemi professzor szerint lehetséges, hogy egy 1000-1500 tonnás jármű okozhatta a sérülést. Ugyanakkor beszélt arról is, hogy egy tengerfenéken lévő szikla is felsérthette a hajót, a hivatalos jelentés szerint azonban agyagos volt a talaj a mélyben.
Itt jön a képbe egy újabb teória, ugyanis a túlélők arról vallottak a filmben, hogy hallottak és éreztek egy ütésszerű hangot a tragédiakor. Egyikük, Carl Eric Reintamm, aki az elsők között felfutott a fedélzetre, azt állítja, egy fehér testet látott a vízben a hajó közvetlen közelében, ami lehetett akár egy tengeralattjáró is.
Újabb nyom, újabb remény
Az, hogy Evertsson – akit egyébként megvádoltak, hogy megsértette a merülési tilalmat – talált egy lyukat a monstrum oldalán, reményt adott a hozzátartozóknak. Idén a rokonok saját magánexpedíciót is indítottak, mert szeretnének végre a teóriák helyett válaszokat kapni. Ezzel párhuzamosan hivatalos vizsgálatba kezdtek az észt, svéd, finn hatóságok is. Idén júliusi merülésük során a korábban detektáltnál jóval nagyobb, 22 méter hosszú lyukat találtak, és meglepődve látták, hogy sokkal sziklásabb volt a tengerfenék, mint gondolták. Így a tengerfenéken lévő szikla is okozhatta a hajó oldalán a sérüléseket. Várhatóan 2022 tavaszán újabb merülés következik majd az Estonia roncsánál, amely több mint huszonhét évvel ezelőtt százak koporsója lett. A hatóságok a 137 túlélőt is szeretnék meghallgatni.
Felhasznált cikkek:
https://www.euronews.com/2021/11/18/ms-estonia-new-expedition-confirms-official-accident-report
https://www.euronews.com/2021/09/22/ms-estonia-private-expedition-begins-diving-to-examine-wreck-of-1994-ferry-disaster
https://www.theguardian.com/world/2021/nov/16/1994-baltic-ferry-disaster-examination-prompts-new-theory-about-sinking
https://www.theguardian.com/world/2020/sep/28/new-significant-information-1994-baltic-ferry-sinking-disaster
https://www.theguardian.com/world/2020/oct/04/maybe-now-well-get-some-answers-film-maker-challenges-official-story-of-estonia-ferry-disaster
https://hu.wikipedia.org/wiki/MS_Estonia
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>